Elfogult vagyok Hahner Péterrel kapcsolatban. Amikor egy antikváriusnál ráakadtam üdítően friss szemléletű, izgalmas könyvére, a Franciaország történetére, rájöttem, ettől kezdve minden érdekel, amit ír. Amennyiben egy országosan és nemzetközien elismert tudományos és megbecsült oktatói pályát befutó komoly történész könyveinek lehet rajongótábora, akkor biztos, hogy beletartozom. Természetesen azonnal kedvencemmé vált a tévhitekkel foglalkozó két könyve (amely közismertté tette, amelynek köszönhetően ma egyesek számára közellenséggé vált... - és amelyek közül az elsőről én is írtam a blogon annak idején).

De ugyanígy szeretem a minden gyerekolvasó számára közérthető és érdekes, mégis felnőttszemmel is izgalmas, hiánypótló Így élt Washingtont, az átfogó, szellemes, ám szakszerű Az Egyesült Államok elnökeit, a hihetetlenül olvasmányos, de tudományos aprólékosságú, szemléletadó A régi rend alkonyát és a krimiizgalmú, mégis tényszerű Megszökött a királyt. Őt olvasva, hallgatva tapasztalható, hogy legyen szó az író-olvasó találkozó naiv kérdezőjének adott válaszáról, egy szellemes könyvkritikáról az ÉS-ben, fiataloknak szóló hadtörténeti képeskönyvről, amilyen A Bastille-tól Waterlooig vagy épp könyvformában megjelent PhD-dolgozatról, mint a Thomas Jefferson és a francia forradalom, Hahner Péter nem változik: mindig figyelemre méltó, egyéni és szakszerű, amit állít, s mindig rabul ejti az olvasó, hallgató figyelmét. Különösen tiszteletreméltónak érzem, hogy egyik fő szakterületéről, a francia forradalom történetéről már 1985-ben is vállalható, sőt ma is haszonnal forgatható könyvet tudott írni, mértéktartóan, modernül, s mentesen a marxista fordulatoktól (A Bastille bevétele), s bár 1989-ben, épp a Nagy Francia Forradalom kétszázadik évfordulóján fordult nagyot a magyar történelem, az ezévben kiadott kötetei (pl. A nagy francia forradalom kisenciklopédiája) sem avultak semmit a közben eltelt huszonkét évben. (Amit pedig azóta érdemes még tudni a témáról, hozzátette hetvennél több, gyakran idegen nyelvű tanulmányában, s több száz ismeretterjesztő cikkében.)

Amiért azonban épp most születik meg ez a bejegyés, az, hogy épp most jelent meg Hahner Péter legújabb könyve: A Vadnyugat (Animus, Bp., 2012). Amikor az Újabb 100 tévhit 2011-ben napvilágot látott az Animusnál, a szerző számos interjúban leszögezte, nem ír többé hasonlót.  Így aztán izgalommal vártam, vajon idén milyen meglepetéssel jelentkezik majd. Az eredmény azonban minden várakozást felülmúl. Hahner Péter számos könyve és cikke szólt már Amerika izgalmas, mítoszokkal teli és Magyarországon meglehetősen kevéssé ismert történetéről. A Vadnyugat iránti érdeklődés is jellemezte már jó ideje: amint megláttam az új könyv címét, rögtön földerengtek bennem westernfilmekről írt Filmvilág-, a Nyugat hőskorának legendáit felelevenítő Rubicon-cikkek, az elnökök történetének izgalmas részletei, a második tévhitkötet egy-két fejezete. A Vadnyugat azonban sokkal több lett, mint 20 hős életrajzának és 20 talány megfejtésének patchworkje.

Csak most, hogy kézbe vehettem a kötetet, jöttem rá, hogy mennyire hiányzott eddig a magyar könyvkiadásból valami hasonló könyv. Mint mindenki, én is romantikus nosztalgiát érzek a Vadnyugat iránt, miközben pontosan tudom, hogy minden volt, csak nem romantikus. De ha meghallom a szavakat: colt, cowboy, prémvadász, aranyásó, saloon, ranch, Wyatt Earp, Pocahontas, Davy Crockett, Tombstone, Little Big Horn - oda a józanság, s alig várom, hogy minél többet olvashassak a témáról. Szánalmasan kevés mű állt azonban rendelkezésre eddig: Molnár László Miklós inkább szép képeskönyv, mint szakszerű történelmi esszéje, A híres Vadnyugat, Dee Brown abszolút indián szemszögű, s viszonylag régi könyvei (Vasút a Vadnyugaton, A nagy lovaskaland, Wounded Knee-nél temessétek el a szívem), szánalmasan száraz vagy ifjúsági regény Pocahontas-sztorik (David Garnett, David Shelton), s a - legalább is számomra - egyszerre olvasásra érdemesen szakszerű, ám képeskönyvre vallóan kezelhetetlen és lapozhatatlan méretű Indiánok és ősi kultúrák Észak-Amerikában.

Hahner Péter könyve azonban egészen más. Újszerű, a legfrissebb tudományos bázisra épül, hangulatos és tele van felfedezni valókkal.

Rövid és tömör. Negyven, a tévhitekéhez hasonlóan számozott fejezetből áll, amelyek általában mindössze öt-tíz oldalasak. Minden páratlan fejezetet egy-egy az egész Vadnyugatot jellemző kérdésnek szentel a szerző: például Mik voltak a cowboyok feladatai? Kik voltak a hegyi emberek? Minden páros fejezet viszont egy-egy életrajz olyan személyről, akinek az életútja kiválóan jellemzi, sőt, akár szimbolizálja a korszakot, vagy a bemutatott társadalmi réteget. Így olvashatjuk el Pocahontas - A megmentő, Andrew Jackson - Az első "nyugati" elnök, Fékevesztett Ló - A harcos vagy épp Buffalo Bill - A showman történetét. Minden fejezetet kép illusztrál, így a bemutatott történelmi hősöknek a szemébe is nézhetünk - akár kétszer is: jó móka a borító kis képein kikeresni a könyvben szereplő személyeket, mivel a kötéstáblán akinél csak lehet, egy másik arcképábrázolás szerepel.

Lapozgatható és logikus. A könyvet kétféleképp is lehet olvasni. Aki rövid, érdekes olvasmányra vágyik, itt-ott találomra kinyitva vagy a tartalomból az őt érdeklő témákat kikeresve is haladhat benne. Ha viszont elejétől a végéig elolvassuk, kiderül, a sok apró részből okos, változatos szerkezetű, de logikusan haladó kisenciklopédia áll össze, amiben először megismerkedhetünk Amerika őslakosaival, s a Vadnyugat területe első meghódításának történetével, majd következhet a fehér telepesek, az aranyásók, prémvadászok életének, s a vidék új vallási felekezeteinek a bemutatása, hogy az indiánok sorsát és az indiánháborúk históriáját végigkísérve eljussunk a klasszikus, pisztolyhősös, marhaterelős Nyugat világába, az utolsó két fejezetben kitekintéssel a régió napjainkig tartó történetére. Köszönhetően ennek a szerkezetnek, a könyv mindenkinek ajánlható indiánregény-lázban égő kamaszoktól kemény westernfilmrajongókon át a történelemért lelkesedő felnőttolvasókig.

Könnyen kezelhető. A tartalomjegyzék azonnal megadja a szöveg vázát. Az ismeretlen szavakat fogalomtár magyarázza, a bibliográfia pedig valamennyi témához tartalmazza a legfrissebb, illetve alapvető külföldi (nagyon gazdag) és a valaha magyarul megjelent (nagyon kevés) szakirodalom jegyzékét. Ami azonban ennél fontosabb, hogy remek időrendi áttekintés is szerepel a könyvben (amely fájó hiánya volt pl. Molnár László Miklós könyvének), így a könyv tényleg használható megbízható, alapvető kézikönyvként. Nem is beszélve a westernfilm-történeti fejezetről, ami egyrészt segít időben, térben elhelyezni kedvenc vadnyugati filmjeinket, másrészt kiváló első ismerkedés a műfaj múltjával és jelenével. (Nem is beszélve arról, hogy a szövegből kiderül, Hahner Péter rengeteg westernt ismer - szeret! -, és ennek a témának is szakértője - ami sajnos az internetkorszakban már nem mindig jellemző a hasonló áttekintések szerzőire, így külön megbecsülendő.)

Átfogó, mégis mikrotörténelmi részletességű. Hogy milyen kerek egész a kötet, arról már volt szó. De hogy milyen hihetetlen részletesség, és izgalmasság fér bele ebbe az áttekintésbe, az abból látszik, ha megkérdezem, például: tudja-e valaki, hogyan kell egy hódot megnyúzni?  Hogy hol hordja a cowboy a chapset és a stetsont, s vajon hordja-e a remudát? Hogy voltak-e férfi prostituáltak a Vadnyugaton? Hogy mivel foglalkozik egy háborús főnök az indiánoknál? Hogy miért írják az oklahomai rendszámtáblákra: Sooner State? Hogy hány fekete katona harcolt az indiánok ellen? Hogy miért nevezték "öt civilizált törzsnek" a cserokik, csaktók, csikászók, kríkek és szeminolok törzsét? Hogy a rocker, a longhorn, a cradle, a long tom és a bonanza közül melyikkel lehet aranyat mosni, és mi jelent egészen mást? Hogy maradt-e az utókorra Daniel Boone-tól, Cooper Bőrharisnyájának mintaképétől származó igazi, útjelző vésésnyom? Hogy melyik fülébe akasztott Fékevesztett Ló mindig egy lyukas, kerek követ, s vajon tényleg ez tette-e sebezhetetlenné? Hogy melyik volt a legnagyobb tömeges kivégzés az USA történetében - 38 elítélttel? Vagy tudja-e valaki, melyik vadnyugati fegyverre mondták, hogy olyan, amit "megtöltesz vasárnap és egész héten lősz vele"? Hát, én már tudom - Hahner Péter könyvéből.

Megbízható és szellemes. Végül, de nem utolsó sorban ezen a könyvön sokat lehet szórakozni is. Az anekdotákból megtudhatjuk például, hogy Samuel Brennant, a mormonok pénztárnokát "később kizárták az egyházából, mert annak pénzét saját céljaira fektette be, s amikor Young "az Úr pénzét" kérte tőle, állítólag azt felelte, oda is adja, amint számlát kap róla az Úrtól." A már említett Daniel Boone-ról, a rettenthetetlen vadászról kiderül, annyira zavarban volt, amikor először beszélhetett négyszemközt későbbi feleségével, "hogy késével szórakozottan kilyugatta a lány fehér kötényét, de Rebecca nem vette zokon, s ezért Daniel nagyon megszerette." Az is kiderül, hogy a 16. századra a bölények harmincmilliós számban voltak jelen az amerikai kontinensen, így egyes "történészek a gyomnövényekhez hasonlították a szerepüket, amelyek egy nagyobb ökológiai katasztrófa után szaporodnak el." Minden történet, minden részlet adatolt, megbízható, vagy épp megtudhatjuk róla, ha csak szép legenda - de közben hihetetlenül szórakoztató is. Így egyik fénypontja a könyvnek, amikor a Milyen volt a prostitúció a Vadnyugaton? című fejezetből 33 különböző korabeli rokon értelmű  kifejezést tanulhatunk meg a vadnyugati utcalányra, ráadásul mindhez magyarázat is fűződik Egy kis ízelítő: Doves of the Roost, Daugthers of Sin, Soiled Angels, Nymphs du Prairie, Janes About Town...

Nem folytatom. Ideje beszerezni a könyvet, s megismerni végre, új nézőpontból, Hahner Péter módján - A Vadnyugatot.

Link:
Hahner Péter könyvei

A bejegyzés festményei William Robinson Leigh (1866-1955) amerikai festő művei, aki egész életében a Vadnyugat témáit festette - kiválóan. Minden kép innen származik.