Gyümölcskosár 17.: Öt ország történelme
A kissé nagyzoló cím arra utal, hogy a Molyos értékeléseimet összegyűjtő Gyümölcskosár sorozat következő része néhány olyan kötetet ajánl figyelmedbe, amely az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Ausztria, Franciaország, és egy városállam, Velence történetéről szól. Egyébként semmi sem köti össze őket, csak az, hogy nemrég olvastam őket (újra).

17. rész: Öt ország történelme

Amerikai Egyesült Államok

Molnár László Miklós: A híres Vadnyugat
Remek áttekintés a Vadnyugatról: egyszerre mítoszismertető, mítoszromboló, ismeretterjesztő és érdeklődés-felkeltő. A rengeteg, máshol nem látható kép, a sok térkép, a rengeteg idézet és ismeretanyag még az internet korában is rendkívül eredeti! Két nagy része a telepesek és az indiánok történetét mutatja be érdekesen, részletesen és egyforma megbecsüléssel. Két dolog hiányzik: a tárgymutató és a kronológia, mert így egy kicsit könnyű elveszni a kötet eseményei között. Ennél jobb Vadnyugatról szóló összefoglalónak csak Hahner Péter könyve nevezhető, abban viszont alig vannak képek.

Hahner Péter: Így élt Washington
Rendkívül olvasmányos, csevegő hangú, de rengeteg információt tartalmazó, ifjú olvasóját abszolút komolyan vevő, épp ezért felnőtteknek is hasonlóképpen érdekes rövid életrajz a a függetlenségi háború hőséről rengeteg képpel. Talán az Így élt… sorozat legjobb darabja.

Hahner Péter: Az Egyesült Államok elnökei
Kiválóan használható lexikonnak. De bizonyos részei anekdotagyűjteménynek is beillenének. Minden elnökről egyedi portrét közöl nagy szakirodalom alapján, magyarul először. Objektív, ám kellemes, olvasmányos. Végül: tartalmazza az egész alkotmányt és a kiegészítéseket.

Henry Brook: Harckocsik
Ez egy gyerekeknek készült kis képeskönyv, de nagyon részletesen és élvezetesen magyarázza el egy harckocsi működését és bemutatja rajzon, fényképen, adatsorral az egyes típusokat. Végre fel tudom ismerni a 2. világháború tankjait fajta szerint. Jó kis kötet.

Antony Shugaar: Kémsztorik
Minden lapon egy kém. Ügynökök, szuperkémek, kémfőnökök, árulók. Szellemes és könnyed szövegek. Ami nagyon hiányzik: egy időrend (ki mikor, hadd lehessen már azonnal tudni, hogy az I. vagy a majdnem-III. világháború idején tevékenykedett az illető) és egy névmutató. Picit szenzációhajhász, de érdekes könyvecske. (Nemcsak amerikai, de angol, német, osztrák, szovjet, távol-keleti történelmi alakokról is, amerikai szerkesztésben.)

Anglia

Michael Wood: A sötét középkor
Michael Wood magyarul megjelent könyvei közül ez az, amelyik a legjobban tetszik. Alig lehet hozzáférni magyar nyelven az angol és brit történelemről szóló, modern szemléletű, részletes kötetekhez, ráadásul minél hátrébb megyünk az időben az angolszász királyok idejéig, s még korábbra, annál inkább fogy a mégis hozzáférhető, megjelent művek száma. Ezért hiánypótló Michael Wood izgalmas, különleges, a korai, barbár, kelta, normann-viking stb. időkbe is visszanyúló, régészettel, filológiával és krónikák bizonyítékaival egyaránt foglalkozó, rengeteg képpel kiegészített műve.

Trevor Rowley: A normannok
Remek, szakszerű áttekintés. Igazi, angolszász történetírás: okos, pontos, élvezetes, tényszerű. Sok képpel, térképpel, ábrával kísérve. A fordítás is jó.

David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak
Szórakoztató hangvételű, de komolyan vehető áttekintés. Néhány fordítási hibától eltekintve, amit a szorgos olvasó úgyis kijavít magának (bátyja vagy az öccse-típusú elírások) megbízható is. Remek! Kár, hogy képmelléklet nem tartozik hozzá.

Péter Katalin: A szigetország uralkodói
Egyéni hangú, érdekes, de szakszerű életrajzgyűjtemény Nagy Alfrédtól VI. Györgyig: már iskolásoknak is izgalmas, de én is szeretem. Úgy tudom, nemrég e-könyv változatban is megjelent.

Henry Hamilton: VIII. Henrik magánélete
Kezdjük azzal, hogy Henry Hamilton Nemere István. Ezek után három dologban lehetsz biztos: a könyv olvasmányos, minden szemérem nélkül fél nap alatt összeollózott, összeirkált, valamint tudománytalan és pontatlan. Az a borzasztó, hogy az efféle könyvek teljesen leszoktatnak arról, hogy megkülönböztesd a megbízható ismeretterjesztés és a zanzásított vacakot. A borító szép, a stílus kellemes: az, hogy négy-öt akkora tévedés van benne, ami után nehéz a szerzőt történelemről író autentikus személynek tekinteni, kit érdekel… Ne ezt! Ott van Antonia Fraser remek, részletes könyve, akinek meg megbízható, gyors adatok kellenek, menjen fel az angol Wikipédiára…

David Starkey: I. (Angliai) Erzsébet
I. Erzsébet utolsó magyarul megjelent életrajza még a két világháború közöttről való… Épp ezért hiánypótló ez az élvezetes, külföldön is elismert kötet, amely a királynő ifjúkorát, trónra lépését és első reformjait mutatja be izgalmasan, lebilincselően, de szakszerűen, a szerző kutatásaira támaszkodva, képekkel és forrásokkal megtűzdelve. Nagyon kedvelem.


Ausztria (Osztrák-Magyar Monarchia)

Hannes Etzlstorfer: Mária Terézia a gyermekszobában
Érdekes idézetgyűjtemény a császárné levelezéséből magyarázatokkal, jegyzetekkel, sok érdekes, bár csak fekete-fehér képpel. Nagyon emberi, izgalmas ismerkedés Mária Teréziával.

Friedrich Weissensteiner: Mária Terézia leányai
Részletes, néha kissé hosszadalmasan elmondott, de többnyire megható magántörténetek Mária Terézia „nem fontos” gyerekeiről, akik lányoknak születtek.

Thea Leitner: A Habsburgok elfelejtett gyermekei
Az írónő megszokott, kissé felületes, de nagyon szubjektív és magával ragadó stílusában néhány kevéssé ismert Habsburg-családtagot mutat be. Néhány részletet érdemes összehasonlítani a hasonló köntösben kiadott Mária Terézia leányai című kötettel. Jól elvitatkoznak egymással a megállapítások.

Dániel Anna: Erzsébet királyné
Meghatározó élmény volt az első olvasása, beleértve a biedermeieres, ovális keretben elhelyezett illusztrációk megnézegetését. (Ez a kilencvenes évek első kiadása volt.) Teljesen beleszerettem Sissibe: mindenkinek ajánlható, akinek ez célja. Bár azóta már nem vagyok ilyen pozitív véleménnyel a hölgyről, ez a romantikus történet mindig a kedvencem marad. Azonban fontos figyelmeztetés: ez egy regény, még ha életrajzi elbeszélés is. (Kettőből az első ezen az egyébként szakkönyv-listán.)

Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen
Izgalmas könyvecske a Labirintus sorozatból, amely bemutatja a 19. század végi – teljesen utat tévesztett – nyugat-európai anarchizmust, majd pedig részletesen bemutatja és elemzi Erzsébet királyné halálának, meggyilkolásának körülményeit. Sok forrás és szakirodalom felhasználásával készült, olvasmányos könyvecske, egyszerre elméleti, filozófiai alapvetés az anarchizmusról, s izgalmas oknyomozó történelmi írás.

Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért – Ausztria-Magyarország szétrombolása
Vitatkozom a könyvvel olvasás közben, de nagyon élvezem. Átfogó, érdekes, alapos, ironikus – olvasásra érdemes. Nem biztos, hogy így, sőt, szinte biztos, hogy nem így, nem ezért, és nem csak ilyen következményekkel bomlott fel a Monarchia, de akit érdekel a téma, annak mindenképp érdemes ismernie ezt a kötetet.

Franciaország

Georges Duby: A lovag, a nő és a pap
Szellemesen, izgalmasan, kiváló stílusban megírt történelmi esszé, tanulmány, amely bemutatja a kora középkori és középkori társadalom változásait, az egyház szerepét a korszakban, s a  keresztény egyház megáldotta házasság elfogadtatásának nehézségeit. Duby rengeteg történelmi, kultúrhistóriai és mikrotörténelmi példával, s az összefüggések izgalmas, logikus bemutatásával tárja elénk ezt a sokszor sablonosan és statikusan látott, pedig valójában sokszínű és állandóan mozgásban, változásban lévő időszakot, igaz, alapvetően Franciaország nézőpontja felől közelítve.

Evelyne Lever: Marie Antoinette
A történelmi esszéíró regényt ír. Mégpedig naplóregényt.
Eredmény: aki történelmi hitelességű műre vágyik, amilyen a szerző két magyarul is olvasható, Madame Pompadourról vagy a nyakék-ügyről írt, jegyzetelt, szakszerű könyve volt, csalódik, mert sosem tudja pontosan, mi a fikció és mi a tény ebben a naplóban. Aki bulvártörténelmet és hálószobaügyeket akar olvasni, elalszik a könyv felett. Aki teljes életrajzot akar, szintén nem lehet teljesen elégedett, mert értelemszerűen az utolsó időszakban, amikor tollat sem adtak a bebörtönzött, megalázott királynőnek, nem naplózgathat a főhős, a napló tehát félbeszakad.
Egyetlen igazi erénye a könyvnek, hogy megpróbál leszámolni a Marie Antoinette-et illető tévhitekkel (erkölcstelenség, félrelépés, pazarlás, politikai beleavatkozás, felelőtlenség). Bemutatja azt a lelkes, képzetlen és felvilágosítatlan 15 éves kamaszlányt, akitől egy ostoba és esztelen politikai szövetség és házasság összehozása után (az egymást utáló franciák és osztrákok) azt várták, hogy megváltoztatja Európa történelmét. Aztán pedig megkísérli a királyné személyiségét minél több oldalról megismertetve bemutatni, hogyan változott felnőtt nővé, teljes személyiséggé Marie Antoinette. Erre – jó könyv. A második regény a listán.

Andrew Shennan: De Gaulle
Aprólékos, sok forrást, nagy szakirodalmat és a sok korábbi monografikus igényű biográfia eredményeit is feldolgozó rövid politikai életrajz a legendás hírű politikusról és államfőről. Azt hiszem, az első használható életrajz magyarul a Tábornokról.



Velence

Bárándy Gergely: Velence fénykora
Abszolút hiánypótló összefoglalás.
Izgalmas lehet történésznek, érdeklődőnek, utazónak. Én Erdődy János Velence-regényei és az itáliai művészet felől érkeztem el Bárándy könyvéhez, s hihetetlenül élveztem. Nemcsak szép kiállítású, térképekkel, képekkel megrakott könyv, de tartalma alapján is egyedülálló a magyar népszerűsítő történelemkönyvek közt.
Velence történetét ismerhetjük meg belőle a kezdetektől a 14. századig, kitekintéssel a 15.-re. Szemünk előtt szerez hatalmat, formálja ki egyszerre demokratikus és diktatórikus működésű állam- és kormányszerveit, s lesz Európa egyik első állama a városköztársaság.

Bárándy Gergely: A tenger keresztes lovagjai
A szerző előző művéhez hasonlóan (Velence fénykora) ez a könyv is nagy szakirodalomra támaszkodva, sok képpel és térképpel kísérve, s nagy hiányt pótolva a magyar nyelvű irodalomban a nagy hatalmú városköztársaság történetének izgalmas részletét foglalja össze.
Alapvetően Velence kapzsiságával szokták indokolni, hogy a negyedik keresztes hadjárat a Szentföld helyett Bizáncot támadta meg, sőt, meg is döntötte egy időre a bizánci császárok uralmát, elűzve őket városukból, amely az új Latin Császárság központja lett. Bárándy a külföldi szakirodalom és magyarul még alig közölt források segítségével számol le ezzel a váddal, Velence „védőügyvédéül” és szószólójául szegődve, egyúttal bemutatva a város részvételét valamennyi keresztes hadjáratban.

Más gyümölcskosarak:
Gyümölcskosár 1.: Kedvenc gyerekregényeim
Gyümölcskosár 2.: John Lukacs a történelemről
Gyümölcskosár 3.: Történelem találomra
Gyümölcskosár 4.: Jó olvasmányok
Gyümölcskosár 5.: Antonia Fraser munkái
Gyümölcskosár 6.: Művészet mértékkel
Gyümölcskosár 7.: Klasszikus magyarok
Gyümölcskosár 8.: Klasszikusokról röviden
Gyümölcskosár 9.: Sok-sok világirodalom
Gyümölcskosár 10.: Mindenféle magyarok
Gyümölcskosár 11.: Festészetről, festményekről 
Gyümölcskosár 12.: Építészetről, szobrászatról, tárgykultúráról érdekesen 
Gyümölcskosár 13.: Egy kis tudomány 
Gyümölcskosár 14.: Gyerekirodalom, amit szeretek 
Gyümölcskosár 15.: 13+1 ifjúsági regény
Gyümölcskosár 16.: Történelmi tallózás
Gyümölcskosár 18.: Egy kis magyar történelem
0 Responses