Ez a poszt három nemrég magyarul kiadott krimit szeretne ajánlani.

Peter Mohlin - Peter Nyström: Az utolsó élet
Animus, 2021
A Skandináv krimik pompás, divatteremtő, s több mint egy évtizede fennálló sorozata az idei évben új csemegékkel egészült ki. Bár az újrakiadásokról sem feledkeztek meg a szerkesztők, s a megszokott rendben számos Jo Nesbø-újranyomásra is sor került, bemutattak több új szerzőt és szerzőpárost is. A friss kötetek közül számomra azonnal kiemelkedett két svéd újság-, színmű- és forgatókönyíró, Mohlin & Nyström új krimije, Az utolsó élet, amely hazájában 2020-ban került a boltokba, azóta pedig húsz országban adták ki.
A könyvben egy immár tízéves eltűnési ügyben indul új nyomozás: egy négygenerációs farmerdivatcég gazdag örökösnője 2009-ben vált köddé, közvetlenül azután, hogy (ő vagy más) posztolt a Facebookon egy képet a karjára készült, különös tetoválásról. Annak idején azonnal akadt gyanúsított, de nem volt bizonyíték. Az új nyomozást a döglött akta ügyében pedig épp az a felügyelő vezeti, aki már tíz éve is dolgozott az eseten.
A könyvet azonban nem ezért a történetért fogom szeretni - gyanúm szerint - még tíz év múlva is (bár maga a sztori is érdekes). Hanem a főszereplő személye miatt: akinek épp csak beleolvastam az első kalandjába a könyvesboltban, s négy oldal után el is döntöttem, hogy ez a regény nekem kell. John Adderley félig svéd származású FBI-ügynök, aki New Yorki-i rendőrből lesz beépített ember egy Baltimore-ban működő nigériai drogkartellben. Amikor a regényben először találkozunk vele, a plafont nézi egy baltimore-i kórházi ágyból, majd felfedezi, a szomszéd ágyon az a fekete férfi fekszik, aki huszonnégy órával azelőtt pisztolyt nyomott a tarkójához... Hogy miként lesz ebből skandináv krimi és nyomozás az eltűnt Emelie után, az maradjon a könyv titka. Számomra azonban egy új, különleges, nagyon vonzó, pedig egyébként tökéletesen átlagemberes nyomozóhős született John személyében. Alig várom, hogy a következő regényt is elolvashassam róla, amely idén tavasszal jelent meg a hazájában.

P. D. James: Gyilkos szándék
21. Század, 2021
Ebben az évben különösen remekül néz ki a kiadó neve a kiadási évvel együtt... (Még szebb lesz 100 év múlva, de félek, azt már nem fogom megérni...) Ami pedig az általuk a Klasszikus krimik (avagy Krimi klasszikus) sorozatban kiadott új könyvet, P. D. James újabb Adam Dalgliesh-regényét illeti, nagy felfedezés. Ez a könyv ugyanis a sorozat első olyan tagja, amely még sosem jelent meg magyarul! A kiadó láthatóan sorban szeretne haladni: a Takard el (az) arcát!, vagyis a tizennégy kötetes saga első darabjának újrakiadása után igen becsületesen lefordították a soron következő, második kötetet: magyarul ugyanis a legközelebbi korábban már elérhető a 3. regény volt, egyik kedvencem, A hulla csónakon érkezett. (De az is 35 éve jelent meg...) Bízom benne, hogy lassan, de biztosan akár az egész sorozatot elolvashatjuk majd magyarul. Élén az új kötettel, amelyben egy pszichiátriai klinikán bonyolódnak az események, és amelyet Simonyi Ágnes fordított magyarra.

Lee Child: Lángoló sivatag
General Press, 2021
Éééééééééés - igen! Amikor ezeket a sorokat írom, már nemcsak a Lángoló sivatag gyönyörű, életmű-kiadásos változata áll büszkén a polcomon, újraolvasva és körbeörülve, de a General Press augusztus 17-re bejelentette az utolsó, puha kötésben meg még nem jelent Reacher-regény, a Megérte meghalni új kiadását is. Ezzel tulajdonképpen már teljes is lesz könyvtáram egyik büszkesége, s egyúttal egyik kedvenc krimisorozatom: az egységes köntösbe öltöztetett Jack Reacher-könyvek...
Amikor a kiadó a népszerűségre és a mozifilmek sikerére tekintettel kivette Lee Child könyveit a Világsikerek - akkor még kemény kötéses, de hamar szintén puhára váltó - szériájából, és elegáns, könnyen felismerhető, kopásálló, kézbe illő, új életmű-köntöst tervezett nekik, beláthatatlan messzeségben volt az, hogy a Lee Child által megírt összes (2015-ben 19, ma már 25) kötet külsőt váltson, s egy új század ízlésének megfelelő formában ott sorakozzon a polcon. A jól tervezett és mindig szabályosan érkező megjelenések segítségével azonban megtörtént a lehetetlen, s augusztusra minden könyv új alakban születik újjá!
Illetve: a második Tom Cruise-film alapjául szolgáló Nincs visszaútnak egyelőre még rendhagyó, filmképes a borítója, bár már ez is puha kötéses: ha a kiadó van olyan őrült, mint a könyvkülsők iránt is rajongó olvasók, ezt az egy könyvet még átformálhatja kívülről. De akárhogy is lesz: nagy köszönet illeti a munkatársakat a szerkesztőtől a könyvtervezőig. Mert egy dolog, mennyire szeretem ezeket a könyveket, de egy másik, hogy mennyire kell szeretnie egy kiadónak az olvasóit, ha így végiggondol és végigvisz egy sorozatot igényesen, kívül-belül! (Egyébként magáról a Lángoló sivatagról itt írtam hosszan.)

Linkek
Három téli találkozás Agatha Christie-vel
Három könyv krimikedvelőknek
Három regény a Typotextől, kékben
Három népszerű könyv a történelemről
Három szakszerű könyv a történelemről
Három találkozás Sherlock Holmesszal
Három érdekes könyv a történelemről
Igaz szépség s szép igazság - három könyvben
Három szépirodalmi könyvről
Három izgalmas kötetről
Három okos kötetről röviden
Három kortárs költőnő
Három történelmi könyvről

Amióta idén efféle könyvhármasokat írogatok, már egy tucatnyi mindenféle történelemkönyvről szót ejtettem. Ezúttal három nagyon különféle kötet került egy posztba: csak a történelem közös bennük.

Az alapvető
Hahner Péter: Történelmi kaleidoszkóp magyar szemmel
Rubicon Intézet, 2020
Nehezen meghatározható, friss definíciót igénylő fogalmak, mint feudalizmus, abszolút monarchia, forradalom, diktatúra és Vadnyugat. Alaposan ismerni vélt személyek új, modern tükörben, mint a Napkirály, Kálvin János, Fouché, Casanova és III. Napóleon. Témák, amelyekkel kevéssé szokás (szakszerűen) foglalkozni magyar nyelven: milyen uralkodó volt a kivégzett XVI. Lajos? Mi az a szabadkőművesség? A párizsi kommünről, legendák nélkül. Prostitúció a vadnyugaton. Párizsi tavasz, 1968.
56 tanulmány, amely tökéletes keresztmetszetét adja kedvenc történészem, Hahner Péter szakszerű történelmi népszerűsítő munkájának és elképesztően széles körű érdeklődésének is, amely konkrét kutatási területei, az újkori Franciaország és az USA történelme mellett többek közt a középkorvégi Európa vallásháborúitól a második világháborúig, a nők történelemben betöltött szerepétől a kémkedés történetéig, s az amerikai elnökgyilkosságok részleteitől a forradalmak vizsgálatáig terjed. 56 tanulmány, amely nyugodtan nevezhető így akkor is, ha nem járul hozzá részletes jegyzetapparátus és irodalomjegyzék, hiszen (egy kivételével) a Rubicon folyóiratban jelent meg az előző három évtizedben: az egyes írások szakmai alapja azonban megtalálható a szerző sok-sok publikációjában, s számtalan önálló könyvében. Gyakran azonban nem érünk rá könyvet olvasni, színesre, izgalmasra és gyorsra vágyunk olvasóként: Hahner Péter 56 tanulmánya pedig épp ebben a műfajban ad olyasmit, ami nem megszokott.
Ha elolvassuk például A francia forradalom 1789-1799 című, a kötetben tizennégy oldalas összefoglalót (9 érdekes képpel, 7 keretes írással, köztük egy időrenddel), akkor első közelítésben szemünk előtt egy klasszikus, tankönyvi anyag, jobb, mint a Wikipédia, s tudjuk, mit kell tudni a francia forradalomról. Második közelítésben azonban észrevehető, hogy a szöveg majdnem minden mondata valamilyen legendát oszlat el. Pl. a forradalom okai: pazarló udvar? mi a harmadik rend: és hány nemesség volt? a király varennes-i szökése: áruló volt-e a király? assignáták: miért nem oldották meg az államadósság kérdését? Síkság: tényleg ők voltak a határozatlan mocsár a forradalom nagy alakjai között? jakobinus diktatúra: miért inkább forradalmi kormányzat? eredmények: felvilágosodás mindenkinek? Ha pedig még egyszer nekifutunk az eredetileg 2017-ben publikált írásnak, akkor már olyan átfogó, szemléletformáló dolgokra figyelhetünk fel benne, mint 1789 három párhuzamos forradalma, a modern alkotmányozás és a forradalmi ideológia paradox ellentéte, vagy a francia forradalom kettős tanulsága.

A legenda csak a maga helyén szép: Scaramouche

Mondhatná valaki, hogy ezekről már Hahner Péter korábbi, remek köteteiben (köztük a Franciaország történetében) is lehetett olvasni. Egy olyan országban azonban, ahol az idei évben frissen megírt-átszerkesztett, két általános iskolás történelemtankönyv közül az egyik (B) még mindig a forradalom konkrét okai között tartja számon az udvar pazarlását, a labdaházi eskünél még mindig a bezáratott terem legendáját tartalmazza, a hatodikos tanulókkal a Bastille bevételét egyetlen forrás, pont Desmoulins levele alapján szeretné újrameséltetni, a király szökését kifejezetten csúfondárosan regéli el, azt állítva, a szökevények "Kevés testőrt vittek magukkal, mert nem fértek el elegen, a királyné fodrászai ugyanis sok helyet foglaltak", máshol pedig az szerepel, 1792-ben a király vitte háborúba az országot, hogy visszaszerezze hatalmát, a jakobinus diktatúra meg azzal kezdődött, hogy "A tulajdonos polgárság és a jakobinusok útja elvált egymástól", nos - ott egyértelműen hatalmas szükség van és volna az olyan okos, elképesztően alapos és megfontolt történészi hangra, amilyen Hahner Péteré! Fellapozva könyvében akár csak ezt az egy, nagyon kézenfekvő témájú, rövid írást, már érezhető, hogy szövegeiben még az egyszerű mondatok súlya és objektivitása is végiggondolt, s a(z eredeti) terjedelmi korlát ellenére a problémákról soha nem leegyszerűsítve, hanem csak okosan sűrítve esik szó. (Bárcsak a tankönyvszerzők is képesek lettek volna erre.) Ugyanezzel a felelősségtudattal íródik valamennyi Hahner-írás a Világtörténelmi kaleidoszkópban, s ugyanennyire érdemes elolvasni, ráfigyelni, legyen szó bennük az USA létrejöttéről, az angol (nem polgári) forradalomról, a francia nemességről, Versailles-ról, Mata Hariról, Szent Johannáról vagy éppen az 1917-es bolsevik hatalomátvételről. Ráadásul mindezt közérthető, világos, szellemes és szakszerű nyelven.
A könyv utolsó előnye, hogy hatalmas, szinte minden oldalán gyönyörű színes képeket tartalmazó, 544 oldalas, rendkívül igényes kiadványról van szó, amely egyszerre történelemkönyv és album. Igaz, utóbbi miatt viszont elég nehéz mindenhová magunkkal vinni afféle kézikönyvként, mivel mintegy két és fél kiló: pedig igazán jó lenne, hiszen kifejezetten az a könyv, amibe bele kell feledkezni... A polcon azonban érdemes ott tartani a kezünk ügyében. Számomra mindenképpen 2020 legfontosabb történelemkönyve magyarul, s csak remélem, hogy a Rubicon Intézet, amelynek Hahner Péter immár a főigazgatója, a későbbiekben is hasonló kiváló kötetekkel lepi majd meg az olvasókat.

A színező
Katona Júlia: Griffek kincse
Színezni művészet, Typotex, 2015
Erre a kötetre már régen vágytam, míg végre sikerült megszerezni. Amikor megjelent, éppen hatalmas divattá váltak a különféle stresszoldó felnőtt színezők, amelyek egy része - valljuk be - az ízléstelenség netovábbját képviselte és képviseli. (Igen, például a hivatalos Outlander színező is, amely persze a rajongók számára ettől még kiváló kikapcsolódást jelent...)
A Griffek kincse szerzője azonban művészettörténészként és muzeológusként készítette el különleges mintáit, amelyek kivétel nélkül hiteles Kárpát-medencei régészeti ornamentikán alapulnak. A könyv 50 rajza közt találhatunk életfamotívumokat hajfonatkorongokról, csokorpálmákat tarsolylemezekről és szablyákról, oroszlánokat, griffeket, sasokat a nagyszentmiklósi kincs darabjairól... A színezőben ráadásul nemcsak egyes, kiemelt mintáknak adhatunk fantáziaszíneket, de azok medaillonba foglalva és terülő mintákon is megjelennek: utóbbiak átrajzolásával például tökéletesen egyedi csomagolópapírokat is tervezhetünk - iparművészeti alapokon.
Az egyes lapok ráadásul kitéphetőek: így bekeretezhetőek, ajándékba adhatóak. Kívánható több egy hiteles történelmi színezőtől?

A nagyon érdekes
Apor Péter: Forradalom a hátsó udvarban - Tömegerőszak, antiszemitizmus és politikai átalakulás a második világháború utáni Magyarországon 1945-1946
Modern magyar történelem, Jaffa, 2021
Közvetlenül a második világháború után különös agresszió- és lincselési hullám söpört végig a magyar vidéken. Többek közt Békéscsabán, Kunmadarason, Miskolcon, Ózdon, Szegváron a tömegerőszak sebesülteket, halálos áldozatokat hagyott maga után. A megtámadottak kereskedők, malmosok, szállítók és azok családtagjai, alkalmazottai, ismerősei vagy védelmezői voltak, s szinte mind zsidók. Hogyan harapózhatott el így az erőszak? Ez a Jaffa-kötet egy igazán izgalmas forráskezelési és narrációs technika segítségével ezzel az összetett rejtéllyel foglalkozik.
Bemutatja, miként vált a korrupció és a feketézők elleni jogi és ideológiai harc kimondatlanul és kimondottan antiszemita és spontán, kollektív, sőt, népi megmozdulásokká. Elgondolkodtat arról, milyen új szempontokat kínálhat egy történelmi korszak feldolgozásához a társadalmi osztályozás, a testi tulajdonságok és az erőszak közötti viszony feltárása. Rámutat, a kollektív erőszak hagyományosan megfigyelt mozgatórugói (eszmei harc vagy az elnyomottak az államhatalom, a hierarchiák elleni "jogos" tiltakozása) mellett mennyire fontos a hétköznapi gyakorlatok figyelembe vétele. Mert: mégis miként tartalmazhatott antiszemita frázisokat a kommunista politikusok beszéde, miközben antifasiszta alapon küzdöttek az "igazságért"? Mennyiben volt igaza Tildy köztársasági elnöknek, aki szerint a magyar nép eszmevilágától mindig távol állt az antiszemitizmus? Mennyit számított a helyzet eszkalálódásában az új világ propagandája a kövér és sovány emberek örök ellentétéről, a dolgos fizikai dolgozók és a henye naplopók szembeállításáról? Egy olyan jövőről, amelyben kizárólag az izzasztó, piszkos, látható, s végül kézzel fogható eredményt termelő munka számít munkának?
A könyv feldolgozta esetek kiváltó okai között ott a háború, a gyász, az irigység, az éhezés és az előző korszak retorikája, éppen úgy, mint az új korszak új retorikája a hatékonyan központosított és igazodó új sajtóval, amelyből sok esetben gondolatokat és indoklásokat is kölcsönöznek a "nép" - később, a rendőri eljárások során kikérdezett - tagjai is. És ott egy hihetetlen, Grimm-mesébe illő és pletykaként országosan terjedő, új vérvád-mese is, amelynek megfékezését nagyban nehezíti, ha a berendezkedő rendszer magát épp a (gyilkos mesét épp lelkesen továbbadó és elhívő) nép, az egyszerű, vidéki, dolgozó ember szócsöveként és érdekvédőjeként kívánja meghatározni: vagyis más ügyekben messzemenően támaszkodni akar azokra, akik most a radikális és önjáró erőszak képviselőivé váltak... Jó könyv.

Linkek
Három téli találkozás Agatha Christie-vel
Három könyv krimikedvelőknek
Három regény a Typotextől, kékben
Három népszerű könyv a történelemről
Három szakszerű könyv a történelemről
Három találkozás Sherlock Holmesszal
Három érdekes könyv a történelemről
Igaz szépség s szép igazság - három könyvben
Három szépirodalmi könyvről
Három izgalmas kötetről
Három okos kötetről röviden
Három kortárs költőnő

Ugye, milyen remekül néznek ki? Gyönyörű borítók, remek sorozat...

És hogy miért a kihagyott, üres hely?

Amikor az Enola Holmes című Netflix-filmet bemutatták 2020-ban, új életre támadt Nancy Spinger nálunk teljesen ismeretlen, s talán az angol olvasók körében is kicsit már elfelejtett könyvsorozata, amely hat ifjúsági krimirejtélyt tartalmazott. És ennél jobb dolog nem is történhetett volna.

Ezek a regények ugyanis körmönfontan csavarosak, bravúrosan bonyolultak és nagyon-nagyon izgalmasak. Tökéletes bennük a korhangulat, teljesen egyéniek a szereplők és hiteles a sokféle ötletes, meglepő szituáció, amelybe a hősök belekeverednek. Sherlock Holmes éppen olyan a regényekben, amilyennek az eredeti Doyle-történetek alapján fiatalon, és úgy, hogy van egy húga, elképzelnénk. Mindegyik csavaros krimi tökéletesen érthető és élvezhető önmagában olvasva, a könyvek mégis káprázatosan összefonódnak. Rövidek, nagy betűkkel szedték őket és nem túl hosszú fejezetekből állnak, így egy nyolcéves is élvezheti mindet. Nem vagyok nyolcéves, de én is nagyon élveztem az összeset. Újraolvasni is. A fordítás pedig egyszerűen remek: választékos, igényes, korhű, inspiráló és pontos! (Nagy Mónika és Babits Péter munkája.)

A Netflix nemrég bejelentette, hogy elkészíti az Enola Holmes 2-t is. Így bizakodom benne, hogy a 2020-ban megjelent két és a 2021-es három (négy?) kötet után is kedveltek maradnak nálunk az Enola-regények. Ha pedig van vásárlójuk, remélhetőleg a sorozat sem marad abba. Nancy Springer ugyanis idén folytatta a szériát: augusztusban új, hetedik kötet jelenik meg. És ki tudja, mi következik azután?

Terveim szerint gyakran visszatérek majd ebbe a posztba, hogy beillesszem az újabb és újabb magyar megjelenések címlapképeit.

Addig is: a regények felsorolása itt olvasható.

Egyik frissen kedvenccé lett krimisorozatom kötetei a Netflix filmjének köszönhetően jelennek meg magyarul Nagy Mónika (1-3.) és Babits Péter (4-5. fordításában.

Az eltűnt márki esete (2020) - The Case of the Missing Marquess (2006) - L&L, 2020, Carta Teen, 2021
A balkezes kisasszony esete (2020) - The Case of the Left-Handed Lady (2007) - L&L, 2020, Carta Teen, 2021
A halálos virágcsokor esete (2021) - The Case of the Bizarre Bouquets (2008) - Carta Teen, 2021
A rózsaszín papírlegyező esete (2021) - The Case of the Peculiar Pink Fan (2008) - Carta Teen, 2021
A különös krinolin esete (2021) - The Case of the Cryptic Crinoline (2009) - Carta Teen, 2021
The Case of the Gypsy Goodbye (2010)
Enola Holmes and the Black Barouche (2021)

2021-ben, tizennégy év után újabb verseskönyve jelent meg egyik kedvenc költőnőmnek, Mesterházi Mónikának. Ha valaki így tud hallgatni, annak külön érdemes odafigyelni a hangjára, amikor végül megszólal... Ennek tiszteletére íme három kortárs költőnő három nekem nagyon tetsző kötete.

Mesterházi Mónika

Költő, műfordító, esszéista.
Született: 1967-ben.
Legújabb verseskönyve:
Nem félek, Magvető, Időmérték, 2021
Korábbi kötetek:
Visszafagyó táblák, Cserépfalvi, 1992
Hol nem volt, Cserépfalvi, 1995
Nem hittem volna, Belvárosi, 1999
Sors bona - Új és válogatott versek, Osiris, 2007
Egy versidézet: "... halogatom, mert nem vagyok még készen, / úgy látszik, hogy ne csak a peremén járjak, / ne csak kerülgessem naponta, hogy nem vagy meg."
Egy vers:

A halálod ténye

A halálod ténye egy zip-fájl, amit letöltöttem,
de még nem csomagoltam ki az agyam
megfelelő területein. Közelítek hozzá,
mikor eszembe jut, nem fogod látni,
hogy rendet raktam a szekrényben,
vagy vigyázni akartunk, nehogy a kutya
összeugráljon, amikor hazajössz.
A kutya jól van, csak szorong, pedig
a vacsoráját megkapja akkor is,
ha a vacsoracsengetés este hétkor
a kórházi szekrényben elzárt
mobilodon hiába jelez. Mi itt
megvagyunk, úgy csinálunk,
mintha sokféle szerepedet betöltve
csak épp kihúznánk, míg hazajössz.

Turi Tímea

Költő, szerkesztő.
Született: 1984-ben.
Legújabb verseskönyve:
Anna visszafordul, Magvető, Időmérték, 2017
Korábbi kötetek:
Jönnek az összes férfiak, Kalligram, 2012
A dolgok, amikről nem beszélünk, Magvető, 2014
Egy versidézet: "Ha mégsem álmodtam, hogy félrefordultál, / remélem, legalább te nem voltál ébren."
Egy vers:

A költészet története

Először a formáktól búcsúzunk:
a ritmusra lüktető sorok alól
egyenként húzzuk ki csipesszel
a hosszú és a rövid verslábakat.
Azután a hangsúlyok következnek.
Hálókocsiba ültetjük a mondatok
zakatolását, és megkönnyebbülten
integetünk nekik, mikor elindul
a vonat velük. Végül a jóhangzás
következik, a rímkényszer, és egy
szikár szakító levél a hasonlatoknak.

Ezután a nyelvet köszöntjük:
üdvözlégy, gyönyörű fordíthatatlanságunk,
igaz emberségünk, erős magyarságunk,
ragyogjál, jelentés, császár új ruhája,
te légy a forma,
te légy a forma.

Győrfi Kata

Költő, slammer.
Született: 1992-ben.
Legújabb verseskönyve:
Te alszol mélyebben, Jelenkor, 2019
Korábbi kötetek: nem volt, elsőkönyves.
Egy versidézet: "az ágy első emléke én vagyok, / az alvás az utolsó emlékem magamról."
Egy vers:

El is felejtek

éjszaka addig fekszem a hátamon,
míg teljesen leáll a levegő.
a plafont nézem, és arra gondolok,
hogy mostanában miért forró a nyálam.
eddig a mozgástól kiszáradt a szám,
lehűlt, hideg lett, és megállt minden.

menet közben azért mozgok,
hogy ne fulladjak meg,
mint úszás közben az emberek.
azért fekszem a hátamra,
mert hullámzó vízben félek mozogni,
de ha az eget nézem,
és teljesen leáll a levegő,
el is felejtek mozogni.

Mesterházi Mónika versidézete új kötete 87., a verse a 101. oldaláról való. A vers egy szó változtatással megtalálható itt is: sokat gondolkoztam ezen a szón. Turi Tímea versidézete új kötete 61., a verse a 67. oldaláról való. A vers megtalálható itt is. Győrfi Kata versidézete a kötete 25., a verse a 27. oldaláról való. Aki szereti az összehasonlító verselemzést, annak érdemes megnéznie a vers egy korábbi változatát itt.

Linkek
Három téli találkozás Agatha Christie-vel
Három könyv krimikedvelőknek
Három regény a Typotextől, kékben
Három népszerű könyv a történelemről
Három szakszerű könyv a történelemről
Három találkozás Sherlock Holmesszal
Három érdekes könyv a történelemről
Igaz szépség s szép igazság - három könyvben
Három szépirodalmi könyvről
Három izgalmas kötetről
Három okos kötetről röviden