Vajon hogyan halt meg Mozart? Mi okozhatta halálát? „Heveny kásahimlő”, ahogy az orvosa írta? Fertőzés? Veseelégtelenség? Vagy netán méreg? Talán Antonio Salieri ölte meg, aki betegen, halálos ágyán maga tiltakozott a vád ellen? Puskin így gondolta, s ezt meg is írta a Mozart és Salieriben. Peter Shaffer is eljátszott a gondolattal Amadeus című színdarabjában, melyből Milos Forman forgatott nyolc Oscar-díjas filmet. Mások viszont a szabadkőműveseket vádolták, mondván, Mozart túl sokat árult el titkaikból utolsó nagy operájában, A varázsfuvolában, ezért lecsaptak... És persze ott van még a zeneszerző utolsó munkájának a Rekviemnek titokzatos megrendelője. Van, aki nem hisz abban, hogy a Rekviemet Franz von Walsegg gróf, az amatőr komponista íratta meg magának, hogy egyszer majd saját munkájaként mutathassa be barátainak – inkább valami sötétebb titkot sejt a Mozart által végül befejezetlenül hagyott munka készíttetése mögött… Matt Rees regényében még egy rejtélyt talál ki Mozart végórái köré: a Mozart utolsó áriája egy új, eddig ismeretlen titkot fed fel a képzelet és a zene segítségével.

1829-ben Franz Xaver Wolfgang, Mozart legfiatalabb fia különös felfedezést tesz. Haldokló nagynénje apró, bőrkötéses könyvecskét ad át neki, amely Mozart halálának rejtélyéről szól: „a gyilkosságról, ami elvitte”. A nagynéni nem más, mint Nannerl, Maria Anna Mozart, a zeneszerző egyetlen testvére. Maga is egykori csodagyermek, kiváló csemballista, zongorista, majd zenetanár, akit csak azért nem tartanak ma is számon nagy művészként, mert öccse, a zseniális komponista mindenben, így a zongoraművészetben is elhomályosította. A fikció szerint a már vak, beteg Nannnerl élete nagy titkát, 1791-es naplóját bízza unokaöccsére, melyből kiderül, pontosan hogyan és miért is halt meg Mozart. Az 1791-es, bátyját nagyon szerető, tőle életében mégis elhidegült Nannerllel együtt nyomozhatunk a szabadkőműves páholyok, a salzburgi és bécsi hírességek, a színház csillagai, és a vagyonos magántanítványok között, a háttérben pedig ott lebegnek a múlt emlékei: Itália, Párizs, London, az érseki és a császári udvar. Maria Anna jóvá akarja tenni, hogy nem segített eleget a bátyjának, hogy (talán) hagyta elveszni, így szívósan, megfélemlíthetetlenül ered a legkisebb adat nyomába is, ami összefügghet Mozart korai halálával. És végül eljut az igazsághoz…

Izgalmas korrajz és jól felépített krimiszál, remek hangulatteremtés és színpadra illő jelenetek, hiteles egyes szám első személyű elbeszélés és egy igazi női elbeszélő megteremtése, ráadásul hit a zene gyógyító erejében – ez jellemzi ezt a jó kis történelmi krimit. Ráadásként pedig a szerző szinte minden fejezethez megadja a történetben szereplő Mozart darabok pontos adatait. Akár meg is hallgathatjuk őket lapozgatás közben, hogy így legyen teljes az élmény: a Mozart utolsó áriája olvasása.

A cikk az Ekultúrán: Matt Rees: Mozart utolsó áriája
Más Ekultúrás ajánlóim: Az Ekultúra és én
A regény a Tericum kiadásában jelent meg.