2015. február 14., szombat
Bár a januári kívánságposztom köteteiről még nem sikerült írnom a blogon - de ami késik, nem múlik -, itt a február, ráadásul a Valentin-nap, nekem pedig ismét kedvem támadt listát írni arról, melyek azok a könyvek, amelyek - úgy érzem - nem maradhatnak ki az életemből... Szokás szerint nem reprezentatív felsorolást készítettem, hanem azokra a kötetekre koncentráltam, amelyek fontosak lehetnek számomra: éppen tízre.
Andrew Hodges: Kódjátszma - Alan Turing élete
Gabo, 2015, megjelent
Már azelőtt elhatároztam, hogy saját példányra van szükségem ebből az életrajzból, amikor még nem is láttam a filmet. Megnézése viszont egyértelműen megerősített abban, hogy szükségem van a könyvre: hiszen egyformán érdekel a háborús rejtjelezés története, a tudomány és magának Alan Turingnak a személye. AMT, ahogyan a nevét rövidítik rajongói, nemcsak zseniális tudós volt, de valóban rejtély, enigma, ahogy az életrajz eredeti, szellemes címe nevezi. (Alan Turing: The Enigma) Ma pedig elég sok mindennek a jelképe is: a homoszexuálisnak, a zseninek, az öntörvényű embernek, a hallgatásra ítélt háborús hősnek... Kíváncsi vagyok, a kötet hogyan ábrázolja ezt a bonyolult személyiséget, s mennyi lesz benne a tudományos részlet.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
John Gribbin: Számolás kvantummacskákkal
Akkord, 2015, megjelenés: az év első felében
Néha rámjön a tudomány: ilyenkor általában a Talentum Tudományos Könyvtár egy-egy kötetéhez lyukadok ki, nincs ugyanis még egy másik ilyen stabil, abszolút érdekes és sokszínű természettudományos népszerűsítő sorozat a magyar könyvpiacon. John Gribbint külön nagyon szeretem a sorozat szerzői közül: mindeddig hét könyve jelent meg, s mind közül a legérdekesebb számomra A multiverzum nyomában volt. De nem kevésbé izgalmas a két kvantumfizikai kötete, a Schrödinger macskája és a Schrödinger kiscicái. Ez a könyv ezeket "folytatja", szólva például a "kvantumszámítógépről". Már alig várom.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Lee Child: Bosszúvágy
General Press, 2015, megjelenés: február 23.
Nincsen évkezdet Lee Child nélkül... A General Pressre mindig lehet számítani: ahogy a tavalyi év is egy Reacher-történettel kezdődött, úgy az idei is. A Bosszúvágyra már iszonyúan kíváncsi vagyok: három jó okom is van, hogy látatlanban szeressem. Az első, hogy több korábbi Reacher-történethez hasonlóan egyes szám első személyű a narrációja. Az eddigi 19 könyvből csak hatra jellemző ez, de én pont két ilyen, az Elvarázsolt dollárok és főleg első Lee Child-om, az Elveszett holnap után jegyeztem el magam az íróval és hősével. A második ok, hogy ebben az új regényben Reachernek ismét katonaként, mégis függetlenként, ráadásul Európában kell nyomoznia: ez csupa hagyománytörés a sorozathoz mérve. Végül... de erről lejjebb, a Hiba nélkülnél.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Lee Child: Hiba nélkül
General Press, 2015, megjelenés: február 23.
Ahogy eddig is minden évben, a GP az évi egy új regény mellett ezúttal is felfrissít egy régebbi Reachert. Tavaly ez a Lángoló sivatag volt, idén viszont egy érzelmileg igazán mozgósító, elképesztően kalandos regény, a Hiba nélkül, amely többek közt arról szól, hogyan és mitől lehet és kell megvédeni egy közszereplőt, jelesül egy alelnököt. Ez a kötet is - ahogy a Bosszúvágy - új külsőt kapott, ami nagyon tetszik nekem. Amikor a Tom Cruise főszereplésével forgatott, remek film elkészült, a Csak egy lövés című könyv a film apropóján történő újra kiadásához már választott egyszer ilyen külsőt a kiadó. Ezután azonban mind az új, mind az újrázott kiadás visszatért a régi formához. Kíváncsi vagyok, vajon mostantól Lee Child könyvei esetében megmarad-e ez az új külső: nekem tetszik! Ráadásul a Hiba nélkül új kiadása kibővült, s egy novellát is tartalmaz a szerző tollából. Mivel Child már több mint egy tucat ilyet írt, én akár egy antológiakötetet is elfogadnék belőlük...
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Pablo De Santis: Gyilkosok és kertek
Kossuth Kiadó, 2015, megjelenés: március 10.
Íme, a Spanyol krimi sorozat is folytatódik az idén... Az előző évben négy szerzővel, öt kötettel startolt el az új zsáner, idénre pedig négy könyvet ígér a kiadó, s még egy új szerző bevezetését. Ami azt illeti, nálam igazából a tavalyi első három kötet aratott nagy sikert, a második kettő kevésbé. Jelenleg legjobban Pablo De Santis Párizsi rejtélye, másodikként Carmen Posadas Meghívás gyilkosságra című regénye, harmadikként pedig Francisco González Ledesma Szomszédom, a halálja tetszik, s ezeket alaposan lemaradva követi Posadas Öt kék légye és Marta Sanz furcsa hangulatú Black, black, blackje. Így aztán igencsak örülök, hogy az idei év első megjelenése pont a legjobbnak tűnő spanyol krimi folytatása: ráadásul elődjéhez hasonlóan történelmi detektívregény.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Helene Tursten: Torzó
Kossuth Kiadó, 2015, megjelenés: március 20.
A március izgalmas hónap lesz: jön az új Irene Huss-krimi is. A tízkötetes svéd sorozat, amellyel a Kossuth Kiadó is csatlakozott a skandinávkrimi-lázhoz, szerintem igen jó választás: klasszikus és mégis modern, érdekes, de nem különc széria. Ezúttal - különös módon - még izgalmas és figyelemfelkeltő borítót is sikerült választani a regényhez: habár tartok tőle, hogy a csábos hölgytestnek az égvilágon semmi köze nem lesz a kötet elején előkerülő tetovált torzóhoz. De - az eddigi borítókkal összehasonlítva - legalább érdemes többször is ránézni... Minden külső megformálástól függetlenül pedig nagyon várom az újabb nyomozást, amely ezúttal Göteborg mellett Koppenhágába, vagyis Dániába is elvezet majd.
Frissítés: elolvastam, hosszabban itt, rövidebben itt írtam róla.
Jean Ray: Kárhozott istenek
Metropolis Media, 2015, megjelent
Ez a megjelenés is vadonatúj meglepetésként ért, s nagyon örülök neki. A belga író, valódi nevén Raymundus Joannes de Kremer (1887-1964) Malpertuis-ja (ez a könyv eredeti címe) a klasszikus fantasztikus irodalom egyik ős-gyöngyszeme, amely először 1943-ban jelent meg. Szerzőjét gyakran hasonlítják Lovecrafthoz, amely kiváló belépő, amikor egy réghalott szerző első könyvét lehet elolvasni magyarul. Természetesen már alig várom, hogy számomra is elérhetővé váljon: egyelőre ugyanis még csak a kiadó oldalán kapható... Különösen tetszik, hogy oly sok borzalmas borító után (amilyen például Jack London Ezer haláljának gyanúsan szétnyomódott, paradicsomszerű buborékja), ezúttal egy megfelelően borzongató, "weirdes" fedélképet sikerült alkotni a kötethez.
Frissítés: elolvastam és hosszabban itt, rövidebben itt írtam róla.
Jon Sprunk: Az Árny Ura
Fumax, 2015, megjelenés: március 10.
Épp ideje volt tavaly nyáron felfedeznem az Árnyorgyilkos-trilógiát, ugyanis a Fumax gyors tempóban megjelentette a befejező kötetét is: nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan kézbe vehetem a trilógia végét. Ahogy annak idején megírtam, Caim, a bérgyilkos kalandor, Zefi, az elátkozott uralkodónő, a hanyatló Nimea és az elátkozott Odaát mágikus-kalandos világa teljesen elvarázsolt olvasás közben, s így sikerült elkezdenem rajongani egy olyan fantasy-sorozatért, amiről a neten szinte csak rosszakat lehet olvasni... Rajongásom azonban továbbra is kitart és nagy örömmel tölt el, hogy végre azokról a titkokról is fellebben a fátyol, amelyek a második kötetben még rejtve maradtak (de bármely amerikai vagy angol 2012 márciusa óta tudja róluk az igazságot...).
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Friedrich de la Motte Fouqué: Undine
Új Ember Kiadó, 2014, megjelent
Ennek a könyvnek igazság szerint a januári kívánságposztban kellett volna szerepelnie, de létezését csak néhány napja vettem észre. Mindig is érdekelt a sellő és a lovag szerelmének a romantika előidejében született, szomorkás regéje, de eddig csak róla olvastam, magát a könyvet nem ismertem. Most azonban kiderült, hogy az 1811-es regét tavaly kiadta az Új Ember Kiadó, ráadásul a brit rajzoló, Arthur Rackham gyönyörű képeivel kísérve. Mivel az OSZK katalógusa szerint a mű mindeddig egyetlen egyszer jelent meg magyarul, 1920-ban, nagyon örülök, hogy új kiadásban vehetem kézbe. S remélem, tetszik majd.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Fabian Lenk: Mozart és a kottatolvajok
Scolar, 2015, megjelenés: az év első felében
A jó öreg Idődetektívek-sorozatban nem tudok csalódni. És persze a Scolar Kiadóban sem: ebben az évben is (több régebbi kötet újra kiadása mellett) megjelenik egy új nyomozás története. Ezúttal 1768-ba látogathatunk vissza, hogy a világ egyik leghíresebb zeneszerzője ügyében nyomozhassunk együtt a három baráttal, Kimmel, Juliannal és Leonnal. Mióta kipróbálhattam egy másik történelmi gyerekkrimi-sorozatot, a Naphegy Kiadó Történelmi tetthelyek nevű szériáját, még jobban becsülöm Fabian Lenket, aki érdekes feladatok és erőszakleírás nélkül is képes számomra is izgalmas, ismereteket is átadó történelmi nyomozásokról írni. Persze Renée Holler sorozata is jó, de Lenké: kiváló.
Frissítés: Lenk most sem okozott csalódást. Ezúttal egy egészen klasszikus nyomozást sikerült kereszteznie egy kalandtörténettel. Ki az álarcos? Ki Mozart valódi rosszakarója? Ki akarja megszerezni a csodagyerek zeneszerző első operájának kottáját? Remekül szórakoztam ezen a (nemcsak gyerek)krimin.
Link
Túl korán van még kívánni, de azért... - 11 új könyv
Gabo, 2015, megjelent
Már azelőtt elhatároztam, hogy saját példányra van szükségem ebből az életrajzból, amikor még nem is láttam a filmet. Megnézése viszont egyértelműen megerősített abban, hogy szükségem van a könyvre: hiszen egyformán érdekel a háborús rejtjelezés története, a tudomány és magának Alan Turingnak a személye. AMT, ahogyan a nevét rövidítik rajongói, nemcsak zseniális tudós volt, de valóban rejtély, enigma, ahogy az életrajz eredeti, szellemes címe nevezi. (Alan Turing: The Enigma) Ma pedig elég sok mindennek a jelképe is: a homoszexuálisnak, a zseninek, az öntörvényű embernek, a hallgatásra ítélt háborús hősnek... Kíváncsi vagyok, a kötet hogyan ábrázolja ezt a bonyolult személyiséget, s mennyi lesz benne a tudományos részlet.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Akkord, 2015, megjelenés: az év első felében
Néha rámjön a tudomány: ilyenkor általában a Talentum Tudományos Könyvtár egy-egy kötetéhez lyukadok ki, nincs ugyanis még egy másik ilyen stabil, abszolút érdekes és sokszínű természettudományos népszerűsítő sorozat a magyar könyvpiacon. John Gribbint külön nagyon szeretem a sorozat szerzői közül: mindeddig hét könyve jelent meg, s mind közül a legérdekesebb számomra A multiverzum nyomában volt. De nem kevésbé izgalmas a két kvantumfizikai kötete, a Schrödinger macskája és a Schrödinger kiscicái. Ez a könyv ezeket "folytatja", szólva például a "kvantumszámítógépről". Már alig várom.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
General Press, 2015, megjelenés: február 23.
Nincsen évkezdet Lee Child nélkül... A General Pressre mindig lehet számítani: ahogy a tavalyi év is egy Reacher-történettel kezdődött, úgy az idei is. A Bosszúvágyra már iszonyúan kíváncsi vagyok: három jó okom is van, hogy látatlanban szeressem. Az első, hogy több korábbi Reacher-történethez hasonlóan egyes szám első személyű a narrációja. Az eddigi 19 könyvből csak hatra jellemző ez, de én pont két ilyen, az Elvarázsolt dollárok és főleg első Lee Child-om, az Elveszett holnap után jegyeztem el magam az íróval és hősével. A második ok, hogy ebben az új regényben Reachernek ismét katonaként, mégis függetlenként, ráadásul Európában kell nyomoznia: ez csupa hagyománytörés a sorozathoz mérve. Végül... de erről lejjebb, a Hiba nélkülnél.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
General Press, 2015, megjelenés: február 23.
Ahogy eddig is minden évben, a GP az évi egy új regény mellett ezúttal is felfrissít egy régebbi Reachert. Tavaly ez a Lángoló sivatag volt, idén viszont egy érzelmileg igazán mozgósító, elképesztően kalandos regény, a Hiba nélkül, amely többek közt arról szól, hogyan és mitől lehet és kell megvédeni egy közszereplőt, jelesül egy alelnököt. Ez a kötet is - ahogy a Bosszúvágy - új külsőt kapott, ami nagyon tetszik nekem. Amikor a Tom Cruise főszereplésével forgatott, remek film elkészült, a Csak egy lövés című könyv a film apropóján történő újra kiadásához már választott egyszer ilyen külsőt a kiadó. Ezután azonban mind az új, mind az újrázott kiadás visszatért a régi formához. Kíváncsi vagyok, vajon mostantól Lee Child könyvei esetében megmarad-e ez az új külső: nekem tetszik! Ráadásul a Hiba nélkül új kiadása kibővült, s egy novellát is tartalmaz a szerző tollából. Mivel Child már több mint egy tucat ilyet írt, én akár egy antológiakötetet is elfogadnék belőlük...
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Kossuth Kiadó, 2015, megjelenés: március 10.
Íme, a Spanyol krimi sorozat is folytatódik az idén... Az előző évben négy szerzővel, öt kötettel startolt el az új zsáner, idénre pedig négy könyvet ígér a kiadó, s még egy új szerző bevezetését. Ami azt illeti, nálam igazából a tavalyi első három kötet aratott nagy sikert, a második kettő kevésbé. Jelenleg legjobban Pablo De Santis Párizsi rejtélye, másodikként Carmen Posadas Meghívás gyilkosságra című regénye, harmadikként pedig Francisco González Ledesma Szomszédom, a halálja tetszik, s ezeket alaposan lemaradva követi Posadas Öt kék légye és Marta Sanz furcsa hangulatú Black, black, blackje. Így aztán igencsak örülök, hogy az idei év első megjelenése pont a legjobbnak tűnő spanyol krimi folytatása: ráadásul elődjéhez hasonlóan történelmi detektívregény.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Kossuth Kiadó, 2015, megjelenés: március 20.
A március izgalmas hónap lesz: jön az új Irene Huss-krimi is. A tízkötetes svéd sorozat, amellyel a Kossuth Kiadó is csatlakozott a skandinávkrimi-lázhoz, szerintem igen jó választás: klasszikus és mégis modern, érdekes, de nem különc széria. Ezúttal - különös módon - még izgalmas és figyelemfelkeltő borítót is sikerült választani a regényhez: habár tartok tőle, hogy a csábos hölgytestnek az égvilágon semmi köze nem lesz a kötet elején előkerülő tetovált torzóhoz. De - az eddigi borítókkal összehasonlítva - legalább érdemes többször is ránézni... Minden külső megformálástól függetlenül pedig nagyon várom az újabb nyomozást, amely ezúttal Göteborg mellett Koppenhágába, vagyis Dániába is elvezet majd.
Frissítés: elolvastam, hosszabban itt, rövidebben itt írtam róla.
Metropolis Media, 2015, megjelent
Ez a megjelenés is vadonatúj meglepetésként ért, s nagyon örülök neki. A belga író, valódi nevén Raymundus Joannes de Kremer (1887-1964) Malpertuis-ja (ez a könyv eredeti címe) a klasszikus fantasztikus irodalom egyik ős-gyöngyszeme, amely először 1943-ban jelent meg. Szerzőjét gyakran hasonlítják Lovecrafthoz, amely kiváló belépő, amikor egy réghalott szerző első könyvét lehet elolvasni magyarul. Természetesen már alig várom, hogy számomra is elérhetővé váljon: egyelőre ugyanis még csak a kiadó oldalán kapható... Különösen tetszik, hogy oly sok borzalmas borító után (amilyen például Jack London Ezer haláljának gyanúsan szétnyomódott, paradicsomszerű buborékja), ezúttal egy megfelelően borzongató, "weirdes" fedélképet sikerült alkotni a kötethez.
Frissítés: elolvastam és hosszabban itt, rövidebben itt írtam róla.
Fumax, 2015, megjelenés: március 10.
Épp ideje volt tavaly nyáron felfedeznem az Árnyorgyilkos-trilógiát, ugyanis a Fumax gyors tempóban megjelentette a befejező kötetét is: nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan kézbe vehetem a trilógia végét. Ahogy annak idején megírtam, Caim, a bérgyilkos kalandor, Zefi, az elátkozott uralkodónő, a hanyatló Nimea és az elátkozott Odaát mágikus-kalandos világa teljesen elvarázsolt olvasás közben, s így sikerült elkezdenem rajongani egy olyan fantasy-sorozatért, amiről a neten szinte csak rosszakat lehet olvasni... Rajongásom azonban továbbra is kitart és nagy örömmel tölt el, hogy végre azokról a titkokról is fellebben a fátyol, amelyek a második kötetben még rejtve maradtak (de bármely amerikai vagy angol 2012 márciusa óta tudja róluk az igazságot...).
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Új Ember Kiadó, 2014, megjelent
Ennek a könyvnek igazság szerint a januári kívánságposztban kellett volna szerepelnie, de létezését csak néhány napja vettem észre. Mindig is érdekelt a sellő és a lovag szerelmének a romantika előidejében született, szomorkás regéje, de eddig csak róla olvastam, magát a könyvet nem ismertem. Most azonban kiderült, hogy az 1811-es regét tavaly kiadta az Új Ember Kiadó, ráadásul a brit rajzoló, Arthur Rackham gyönyörű képeivel kísérve. Mivel az OSZK katalógusa szerint a mű mindeddig egyetlen egyszer jelent meg magyarul, 1920-ban, nagyon örülök, hogy új kiadásban vehetem kézbe. S remélem, tetszik majd.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.
Scolar, 2015, megjelenés: az év első felében
A jó öreg Idődetektívek-sorozatban nem tudok csalódni. És persze a Scolar Kiadóban sem: ebben az évben is (több régebbi kötet újra kiadása mellett) megjelenik egy új nyomozás története. Ezúttal 1768-ba látogathatunk vissza, hogy a világ egyik leghíresebb zeneszerzője ügyében nyomozhassunk együtt a három baráttal, Kimmel, Juliannal és Leonnal. Mióta kipróbálhattam egy másik történelmi gyerekkrimi-sorozatot, a Naphegy Kiadó Történelmi tetthelyek nevű szériáját, még jobban becsülöm Fabian Lenket, aki érdekes feladatok és erőszakleírás nélkül is képes számomra is izgalmas, ismereteket is átadó történelmi nyomozásokról írni. Persze Renée Holler sorozata is jó, de Lenké: kiváló.
Frissítés: Lenk most sem okozott csalódást. Ezúttal egy egészen klasszikus nyomozást sikerült kereszteznie egy kalandtörténettel. Ki az álarcos? Ki Mozart valódi rosszakarója? Ki akarja megszerezni a csodagyerek zeneszerző első operájának kottáját? Remekül szórakoztam ezen a (nemcsak gyerek)krimin.
Link
Túl korán van még kívánni, de azért... - 11 új könyv
