Ha van olyan téma a történelemben és irodalomban, amiért az emberek imádnak romantikusan lelkesedni, a valóságban azonban durva, gonosz, sötét és cseppet sem vonzó, akkor az a (történelmi) kalózkodás. A rettenthetetlen, ám bátor és nemes szívű, csakis országa érdekében hadba lépő, mégis kalandvágyó, a szerelemben visszafogott, ám igazi szívtipró, széles válú, karcsú derekú, remekül vívó és érzékien csókoló Jó Kalóz figurájától a szemkötőt viselő, falábú, papagájt vagy majmot cipelő, fejére kendőt, szakállába égő gyutacsokat kötő, kosztól, szesztől és puskaporszagtól bűzlő, sárga fogú, vérmes kacagású, kéjsóvár és állatias, mégis tiszteletet parancsoló Gonosz Kapitányig minden kalózváltozatot lelkesen fogadunk, egy bizonyos életkorban a nők beleszeretnek a többségébe, a fiúk pedig olyanok akarnak lenni, mint ők...

Korábban Marjai Imre alább bemutatott Nagy kalózkönyvén kívül semmit sem lehetett olvasni magyar nyelven a témáról, ám az ezredforduló után A Karib-tenger kalózai-filmek sikerének köszönhetően számos kalózkönyv megjelent magyarul, igaz, a felhozatal elég vegyes színvonalú lett a matricásfüzetektől és képeskönyvektől a remek, felnőtteknek is érdekes ismeretterjesztő művekig. Az alábbiakban azokat a kalózos könyveket válogattam össze, amelyek szerintem a legjobbak, s amelyek (többségükben) felnőtteknek is érdekesek lehetnek. Bevettem azonban néhány olyan gyerekkönyvet is, aminek nem tudtam ellenállni, hátha másnak is tetszenek. Ezért a kifejezetten felnőtt műveket egy F-fel jelöltem.

A kalózkodás igaz története (F)
Angus Konstam, Pécs, Alexandra, 2011
Amiért jó a könyv: Hasonlóan a szerző korábbi, Kalózok című könyvéhez (lásd lenn), ez a kötet is kézikönyv, izgalmas, regényszerűen szövött, de számos jegyzettel ellátott népszerűsítő tanulmány a kalózok történetéről az ókortól napjainkig. Tizenhárom fejezete olvasmányosan és kimerítő részletességgel mutatja be az ókori Egyiptom, Julius Caesar korának, a középkor és a reneszánsz idejének, s a berber korzárok időszakának kalózkodását, hogy aztán rátérjen Sir Francis Drake és az Erzsébet-kori kalózok, Sir Henry Morgan és a bukanérok, Feketeszakáll és a kalózkodás aranykora, a világot körbejáró kalózutak, a kalózvilág bukása és a kínai kalózkodás történetére. Források és ábrák segítik a tájékozódást, s a könyv nagyfejezeteit olvashatjuk külön tanulmányokként, vagy egymás után, utóbbi esetben a kalózkodás ötezer éves történetét végigkísérve. Kár, hogy a magyar kiadás tartalomjegyzéke a fejezetek belső alcímeit nem tartalmazza, mert így még érdekesebb lenne bele-beleolvasni a könyvbe újra és újra. Nem egyszeri olvasmány, szerethető, izgalmas, szakszerű kötet.
Így néz ki: Közepes méretű, kemény kötéses könyv, háromszázhatvan oldal, fekete-fehér szövegközti képekkel és térképekkel, valamint tizenhat oldalnyi színes képmelléklettel, s néhány keretes írással, amelyek érdekességekről szólnak.
A legjobb rész: A Reneszánsz kalózok fejezet (40-78. oldal) és a Bevezetés, amely tisztázza, mi is a különbség privatér, korzár, bukanér, filibuszter és kalóz között. (7-10. oldal)
A legjobb kép: Aert Anthonisz Angol és holland hajó egy spanyolra támad című festménye a greenwichi Nemzeti Tengerészeti Múzeumból - mert láttam...

A kalózok
Kis felfedező zsebkönyvek, Bp., Móra, 2008
Amiért jó a könyv: Híven a szépséges kis sorozathoz, gyönyörű képek és átlátszó, rajzos fóliák segítségével vezeti be a legkisebbeket a témába. Elutazhatunk vele a négyszáz évvel ezelőtti Karib-tengerre, megismerhetjük a korabeli kalózokat és életmódjukat, a hajófajtákat és a tengeri ütközet menetét, s betekinthetünk a legnagyobb kalózkapitányok galériájába is.
Így néz ki: Kisméretű, kemény kötéses, spirálfűzött könyvecske, harmincnégy oldal, amelyből tíz áttetsző, festményes fólia. A képek kézzel festettek, finomak és nagyon szépek, tetszeni fognak a négyéveseknek (ők a célközönség), de engem is elbűvöltek.
A legjobb rész: A legnagyobb kalózkapitányok arcképcsarnoka zászlókkal, pontos, mégis szerethető portrékkal és érdekes jellemzésekkel.
A legjobb kép: A brigantin megközelíti a teherhajót, majd, áthajtva a fóliát a következő képen a kalózok már ki is vetették a csáklyákat és támadnak. (12-15. oldal)

A világ leggonoszabb kalózai (F)
A világ leggonoszabb..., Shelley Klein, Bp., GABO, 2008
Amiért jó a könyv: A szenzációhajhász sorozatcím ellenére igényes, érdekes, forrásszemelvényekkel és szakirodalommal megtámogatott életrajzok gyűjteményét veheti kezébe az, aki kinyitja ezt a könyvet. A tizenöt tanulmány főszereplőinek története tulajdonképpen felöleli a kalózkodás aranykorának teljes időszakát: az Erzsébet-kor hajófosztogatójától, az ír Grace O'Malleytől a kegyetlen L'Ollonais-n, a híres Morganen, a kivégzett Kidd kapitányon, a borzalmas Feketeszakállon és a jóképű Fekete Barton át Kalikó Jackig és Anne Bonnyig számos híres és kevésbé ismert kalóz életét ismerhetjük meg a kegyetlen és ügyetlen Benito De Sotoval, a talán utolsó "híres" kalózzal bezáróan. Ám az a tanulmányokból is remekül kiderül, hogy ellentétben a sorozat más köteteiben szereplő leggonoszabb diktátorokkal vagy maffiózókkal, a kegyetlen kalózok többsége nem volt tudatosan gonosz vagy szadista (kivéve mondjuk Edward Low-t vagy L'Ollonais-t): egyszerűen egy mai szemmel borzalmasan kegyetlen és embertelen, számukra azonban érvényesülést biztosító korban éltek - amit érdemes megismerni.
Így néz ki: Közepes méretű, keménykötéses, kétszáz oldalas kötet, amely a tizenöt életrajz mellett nagyon jól használható kislexikont, irodalomjegyzéket és harminckét oldal fekete-fehér képmellékletet tartalmaz.
A legjobb rész: Henry Morgan életrajza.
A legjobb kép: Ritka képek Grace O'Malleyvel kapcsolatosan.

Kalózenciklopédia: Kalózlexikon
Alisha Niehaus - Alan Hecker, Bp., M-érték, 2008
Amiért jó a könyv: Régesrégi vágyam volt már a könyv beszerzése, de magam sem gondoltam volna, hogy olyan remekül fordított és érdekes albumot nyerek vele, amilyen a kötet. Már a kisméretű, keménytáblás könyv fogása is kellemes, oldalpárjai szemet gyönyörködtetőek, illusztrációs anyaga pedig lenyűgöző. A kötet hat fejezete időrendi sorrendben tekinti végig a kalózkodás történetének legfontosabb állomásait az ókori, középkori és ázsiai kalózoktól az engedélyes kalózokon és a kalózkodás aranykorának eseményein át a modern kor rablógyilkos kalózainak terroruralmáig. Ám az arányok kiválóak, természetesen a privateerek és az újkori kalózok kapják a legtöbb helyet. Az utolsó fejezet pedig teljesen egyedi az itt szereplő könyvekkel összehasonlítva: a Klasszikus kalózirodalom címszó alatt nemcsak ajánlókat és érdekességeket olvashatunk a szépirodalom kalózos könyveiről, de egy-egy részlet segítségével meg is ismerhetünk valamit A kincses sziget és a Pán Péter mellett Doyle Sharkey kapitányának és A penzance-i kalózok történetéből is. A történelemmel foglalkozó részeket időszalag, hajó- és fegyverfigyelő pecsétek, a földrajzi helyeket bemutató kitérők, minitérképek, úticél-bélyegzők egészítik ki, a szórakozást pedig mulatságos ál-apróhirdetések, ál-újságcikkek, a legnagyobb kalózokat külön bemutató körözési plakátok és egy túlélőkézikönyv mulatságos lapjai (Mit tegyél, amennyiben...? Megtámadnak! Rabszolga lettél!) biztosítják.
Így néz ki: Közepes méretű, keménykötéses, százhuszonhat oldalas könyv, tele képekkel, festményekkel, metszetekkel, rajzokkal, stílusos fotókkal és könyvdíszekkel.
A legjobb rész: Sir Francis Drake körözési plakátja.
A legjobb kép: A kedvcsináló kalózkönyvborító a 100-101. oldalon. És Errol Flynn a Blood kapitányban. (96. oldal)

Kalóznapló: Morgan kapitány és a karib-tengeri kalózok rémtettei, ahogy Alexander Exquemelin a a saját szemével látta (F)
Terry Breverton (szerk.), Bp., Athenaeum, 2009
Amiért jó a könyv: Ez a szépséges album is olyasmi, amit meg kell ismerni ahhoz, hogy az ember ne vegyen zsákbamacskát - ezért remek, hogy a belsejét védendő a könyvesboltok lefóliázva árulják... Nos, a Kalóznapló először is nem gyerekkönyv. Bár szép külsejét, képeit meg lehet nézegetni egy tízévessel, a szöveg nem igazán neki való. A cím ugyanis nem hazudik, a könyv nyolcvan százaléka valóban Alexander Exquemelin francia orvos és kalóz nagysikerű könyvének olvashatóvá modernizált, kissé rövidített szövege. Minden jegyzet, kép, térkép és magyarázat ehhez fűződik. E könyv, amely először 1678-ban jelent meg hollandul (De Americaensche Zee-rovers), 1679-ben németül, 1681-ben spanyolul és 1684-ben angolul (The Bouccaneers of America) olyan szerző írása, aki - kényszerűségből - maga is kalózkodott 1666-71 között, s személyesen is ismerte Henry Morgant és Roche Brasilianot, akikről később hosszan írt könyvében. Sőt, hőseinek egy része még élt, amikor megjelent róluk a mű, annyira, hogy Morgan még pert is nyert az angol kiadóval szemben, amely a róla szóló, nem túl hízelgő szövegrészek átdolgozására és kártérítés fizetésére kényszerült... A második tudnivaló pedig a könyvről, hogy - amennyiben tudjuk, hogy egy majdnem háromszázötven éves írás magyar változatát olvassuk - rendkívül olvasmányos, érdekes, sőt izgalmas: legyen szó akár a teknősfogás rejtelmeiről, akár L'Ollonais szadista rémtetteiről, akár a krokodilok élőhelyéről, akár a szigetvilág bennszülötteiről. Nem is beszélve Morgan mocskos, ám egészen zseniális cselfogásairól és rablásairól.
Így néz ki: Nagyméretű, keménykötéses, százkilencvenkét oldalas könyv, szemet gyönyörködtető album. Tele van festmények, térképek, rézmetszetek és fametszetek, híres (pl. Howard Pyle-féle) kalózillusztrációk, fegyverek, használati tárgyak és kincsek képeinek és a karibi spanyol erődök jól sikerült fotóinak szépséges reprodukcióival. Exquemelin szövegét magyarázó jegyzetek, keretes írások és dupla oldalas ismeretterjesztő összeállítások (pl. Az Újvilág hajói) szakítják meg, így minden apró részletet elképzelhetünk és megismerhetünk.
A legjobb rész: A Negyedik rész IV. fejezete (Morgan beveszi Maracaibot).
A legjobb kép: Órákig lehetne sorolni a korabeli erődítményterveket, a füvészkönyvek részleteit vagy a bámulatosan szép várfotókat. De: legyen az 1650-es, a könyvet kezdő karibi térkép (4-5. oldal), amelyről 350 év után még mindig rögtön minden leolvasható, amire csak a könyv olvasásához szükségünk van.

Kalózok (F)
Angus Konstam, Bp., Gulliver, 2001
Amiért jó a könyv: Mert ez aztán tényleg felnőttnek való. Ha az ember könyváruházból rendel, legfeljebb az oldalszámból gondolhatja, hogy nem gyerekképeskönyvet, hanem "rendes" népszerű szakirodalmat fog kézhez kapni. Angus Konstam nagyméretű albuma azonban olyannyira bővelkedik okos, szakszerű szövegben, hogy más külsővel egy akár négyszáz oldalas kézikönyvvé is lehetne formálni. Tizenegy fejezete teljes és pontos áttekintése a kalózok történetének. Szerepelnek az ókori, kilikiai és római kalózok, a középkor fosztogatói, a viking harcosok, a bizánci és az iszlám kalózok. Hosszú fejezet szól a berber korzárokról, akik a Földközi-tengeren garázdálkodtak, és a máltai lovagokról, akik úgy "visszavágtak" nekik, hogy a békés kereskedők már jobban rettegtek tőlük, mint a mohamedán kalózoktól. A spanyol-amerikai, angol és hugenotta privatérek történetét a karibi bukanérok, a kalózok aranykorának gyors brigantinokon száguldó legendás kalózai, az Indiai-óceán kalózai, majd az amerikai függetlenségi háború privatérjai követik. A 19. század kalózainak bukása után a Távol-Kelet és a modern idők tengeri rablói szerepelnek. A könyvben a képek és a hatalmas, duplaoldalas bevezető térképek mellett a segítő fejlécek is könnyebbé teszik a tájékozódást, hiszen minden korszakban olvashatunk Kalózokról, Kalózvadászokról, Kalózfészkekről és Kalózhajókról. Így egyszerre lexikon, atlasz, album és kézikönyv a kötet.
Így néz ki: Nagyalakú, keménykötéses, százkilencvenkét oldalas könyv, mutatóval és térképekkel.
A legjobb rész: Legszívesebben azt írnám, az egész. Ha muszáj választani, a Banditákból romantikus hősök bevezető tanulmány. (12-15. oldal)
A legjobb kép: Az Erzsébet-kor kalózhajóinak kísérőképei. (62-63. oldal) És Errol Flynn a Hét tenger ördögében. (15. oldal)

Kalózok
100 állomás - 100 kaland, Andrew Langley, Lilliput, 2003
Amiért jó a könyv: A sorozat minden tagja tele van logikusan, érdekesen és röviden megfogalmazott ismeretközlő szövegekkel, rengeteg fejtörő, játék és kvíz, valamint szellemes lapteteji karikatúrák színesítik az oldalpárokat, a nagy panorámaképeken és rekonstrukciós rajzokon pedig a téma minden apró részlete feltárul. Szerepelnek az ókor, a középkor, az iszlám világ és a Távol-Kelet kalózai is, s a bukanérok és a karibi világ martalócai mellett az Erzsébet-kori privatéroknak is nagy szerep jut.
Így néz ki: Nagyalakú, keménykötéses, negyvennyolc oldalas kötet, tizenegy egészoldalas, mintegy húsz féloldalas és számtalan apró képpel és eredeti festménnyel, huszenegy duplaoldalas fejezettel.
A legjobb rész: A Spanyol-Amerika kalandorairól és A Tenger Vérebeiről szóló részek.
A legjobb kép: Feketeszakáll utolsó csatája. (40-41. oldal)

Kalózok
A történelem rejtélyei, Neil Morris, Bp., Elektra Kiadóház, 2008
Amiért jó a könyv: Rövid, szakszerű szövege és érdekes, keretes írásai mellett a kötet megformálása tetszik nagyon. A látványos, szép és változatos oldalak egyszerre tartalmaznak híres festményreprodukciókat, kézzel és számítógéppel készült rajzokat, fotókat, fegyverek, hajók precíz, pontos ábrázolását és kedves, kissé karikaturisztikus illusztrációkat. A képaláírásokból sok apró érdekességet meg lehet tudni, a fordítás pedig igen jóra sikeredett.
Így néz ki: Nagyméretű, kemény kötéses, harminckét oldalas könyv. Tizenhárom fejezete bemutatja a kalózok történetét az ókortól napjainkig. A Forró nyom című keretes írások plusz érdekességekről szólnak.
A legjobb rész: A kalózok fegyverei (14-15. oldal) és a Kalózhajók (16-17. oldal) látványos oldalpárja.
A legjobb kép: Francis Drake lovaggá ütése és az Aranyszarvas (8-9. oldal).

Kalózok
Ezt is tudni akarom!, Bernhard Lassahn, Bp., Dinasztia, 2006
Amiért jó a könyv: Biztos, hogy nem ez a legszakavatottabb, legérdekesebb gyerekkönyv a kalózokról. A kissé mesés ismeretterjesztést nemigen kedvelem, s jóval kevesebb információ is fér bele, mint egy teljesen objektív szövegű gyerekkönyvbe. (Igazán mese-mese-mesketélő más kisgyerekkönyveket, kifestőket és matricásfüzeteket fel sem vettem erre a listára...) Akkor hogyan kerül ide mégis ez a kötet? Mert gyönyörűek a képei! Van benne egy kihajtható, négyoldalas csatakép, s minden oldalon látványos kis festmények következnek.
Így néz ki: A5-ös méretűnél kissé nagyobb, kemény kötéses, negyvennyolc oldal. Egy bevezető történet után kilenc fejezetben ismerhetjük meg a kalózok életét.
A legjobb rész: A záró kincskereső játék.
A legjobb kép: Francis Drake lovaggá ütése a 22. és Anne Bonny portréja a 39. oldalon.

Kalózok
Kedvenceim a ..., Rupert Matthews, Bp., Libell, 2011
Amiért jó a könyv: A Libell kiadó küldetésnyilatkozata szerint olyan okos és szép könyvecskéket szeretne kiadni, amelyek értékes szöveggel és barátságos képekkel vezetik be az olvasás világába a legkisebbeket, s már egy óvodástáskában is elférnek. Mint ez a könyv is, amely tizenkét oldalpárnyi fejezetben, szószedet, jó kis magyarázatok és remek képek közepette kalauzol végig a kalóztémákon fegyverektől és hajóktól a kincseken és a kalóztörvényeken át a boldog vagy keserű végig.
Így néz ki: Apró, kemény kötéses kiskönyv, harminckét oldal, tele bájosan egyszerű, mégis szemléletes, számítógépes rajzokkal. A részletekkel teli, izgalmas oldalakon sok az ismeret, kevés az olvasandó szöveg. Minden szó és kifejezés használata meggondolt: a könyv tényleg bevezet az olvasásba, s egyúttal megtanítja a szószedet, tárgymutató, tartalomjegyzék, képaláírás stb. használatát. A kiadó honlapján van hozzá egy ajándék poszter is.
A legjobb rész: Nehéz dönteni: vagy a Női kalózok kecses rajzű oldalpárja, vagy a Különös tények és a Hihetetlen! adatok gyűjteménye.
A legjobb kép: A kalóznő (14. oldal) és - a zsizsik a kétszersültön (11. oldal).

Kalózok
Mi Micsoda, 94., Rainer Crummenerl, Bp., Tessloff Babilon, 2006, 2008
Amiért jó a könyv: A sorozat nem minden tagja szokott egyformán jó lenni, de ez a kötet igazán érdekes. A szokásos kérdezz-felelek-Mi Micsoda stílusban, sok képpel, térképpel, számos margóra írt kiegészítő anyaggal és keretes érdekességgel, korabeli festményekkel és színes életképekkel halad előre a kalózok története az ókortól napjaink tengeri rablóiig.
Így néz ki: Nagyalakú, kemény kötéses, negyvennyolc oldalas kötet, tizenöt színes életképpel, rengeteg kis képpel, ábrával és sok tárgyfotóval. Negyvenkét rövid fejezetét számos kiemelt téma színesíti: megismerhetjük a Balti-tenger kalózait, a kalózzászlók változásait és a modern hajók kalózellenes biztonsági intézkedéseit is.
A legjobb rész: A Klaus Störtebekerről és kompániájáról szóló oldal.
A legjobb kép: Drake hajójának, az Aranyszarvasnak a keresztmetszete. (26-27. oldal) 

Kalózok
Pixi ismeretterjesztő füzetei, 3., Imke Rudel, Bp., Nicam, 2012 (?)
Amiért jó a könyv: A Pixi sorozat már mintegy ötven éves, s Németországban és Svédországban régóta népszerű. A magyar vonatkozásokkal is kiegészített ismeretterjesztő sorozat kifejezetten a kisiskolásoknak készült. A Libell kiadó Kalózok című könyvecskéjéhez hasonlóan ennek a füzetnek is hármas célja van. Egyrészt a legkisebbeket szeretné tájékoztatni érdekes témákról a szakszerű ismeretközlés eszközeivel, ezért szerepelnek benne "egyszerű, jól érthető magyarázatok", s ezért van a füzetkének szakértő lektora. (Kár, hogy magyarul nem volt, így a Barbarossa-testvérek és Cseng I Szao neve felismerhetetlen, félnémet formában maradt.) Másrészt segíteni akar az olvasástanulásban is, ezért fontos, hogy rövid, jól érthető szövegek vezetnek be a kalózok életébe, az idegen szavakat kislexikon magyarázza és a füzetkét egy tanítónő is lektorálta pedagógiai szempontból. Harmadrészt afféle "velemjáró könyvecskeként" szeretné kísérni olvasóját. Igaz, ellentétben a Libell kiadó Kalózokjával, rajzai kissé gyermetegebbek, felnőttnek nemigen van mit nézni rajtuk.
Így néz ki: Ahogy a sorozat hirdetése mondja, "kompakt zsebméret"-ű, 32 oldalas, minden oldalán vidám, színes képecskékkel illusztrált, fűzött zsebkönyvecske. Távirati stílusban bemutatja a kalózok történetét, életét, törvényeit, a kalózhajók fajtáit. Tartalmazza a leghíresebb kalózok arcképcsarnokát, valamint négy rejtvényoldal és egy kislexikon is van benne.
A legjobb rész: A leghíresebb kalózokról szóló öt oldal.
A legjobb kép: A bevezető oldalpár kedves képe (2-3.), amin minden rajta van, amit a kalózokról és ellenfeleikről tudni kell.

Kalózok (F)
Szemtanú, Richard Platt, Bp., Park, 1996, 2010
Amiért jó a könyv: Ahogy az a Szemtanú sorozat köteteitől megszokható, a Kalózok is azzal emelkedik ki a hasonló témájú könyvek sorából, s lehet érdekes felnőtteknek is, mert minden oldalpárján tízesével várják az olvasót a leletek pontos, érdekes képei és a ritka tárgyfotók. A londoni Nemzeti Tengerészeti Múzeum gyűjteményére támaszkodó illusztrációs anyag elképesztő és izgalmas lehet minden olvasó számára. A legendás kincs című oldalpáron például a következő dolgok fényképeit, reprodukcióit láthatjuk: egy angol pénzesláda, egy hajóorvosi gyógyszeres szekrényke, egy díszkard, egy pisztoly, egy díszes réz burnótszelence, Howard Pyle két kalózfestménye, egy metszet, négy aranygyűrű értékes kövekkel, egy arany pecsétgyűrű, egy gyémánt és ametiszt nyaklánc, negyvenkilenc drágakő (ametiszt, gránát, rubin, opál, smaragd, malachit) és ékszer (kereszt, függő, legyezőtartó, ereklyetartó medál), hét spanyol aranydublon és hét ezüstnyolcas.
Így néz ki: Az első nagyalakú kiadás kemény kötéses volt, a második kiadás sajnos puha, viszont van hozzá egy nagyméretű ajándék poszter. Harminchárom részletes anyagú fejezet hetvenkét oldalon.
A legjobb rész: A bukanirok kézzel festett térképekkel (26-27. oldal) és A Jolly Roger "utángyártott" zászlók részletes fotóival (34-35. oldal).
A legjobb kép: A kivégzőeszközök. (57. oldal)

Kalózok: Hét tenger ördögei (F)
John Reeve Carpenter, Bp., Reneszánsz, 2008
Amiért jó a könyv: Bár külsőre nem különbözik a látványos gyerekkönyvektől (amilyen az itt nem szereplő A kalózok titkai és A kalózkodás kézikönyve az Egmonttól vagy John Matthews két Kalózok-látványalbuma az Alexandrától), valójában egy, felnőttnek is izgalmas, korrekt összefoglaló mindenről, ami a kalózokkal kapcsolatos. Az első részben röviden és lényegre törően összefoglalja a kalózkodás történetét az ókortól a tizenkilencedik századig. Az Élet a kalózhajón részből mindent megtudhatunk a kalózszabályokról, a kalózhajó legénységének egyes tagjairól,  az életkörülményekről, a fegyelmezésről és az étkezésről. A legérdekesebb talán a harmadik rész, amely végigveszi a kalóztámadások fortélyait és az egyes fegyvereket (pl. rúdlövedékköteg, kartács, vassulyom, csáklya, mordály, flinta, gyilok, gauche, pika...). A negyedik rész a kalózzászlókkal, a kalózok öltözködésével, a hajózással és a hajófajtákkal foglalkozik a brigantine-től és a karavellától a gallionon és a shipen keresztül a schoonerig és a szlúpig. Végül az ötödik fejezet életrajzokat közül a tizennégy leghíresebb kalózról. A függelékben megtalálhatjuk a kalózbabonák, a kalózlegendák, a kalózpletykák és az irodalmi kalózok teljes listáját, a könyvet pedig remek, részletes szószedet zárja, amely bevezet az angol nyelvű kalózszlengbe is. Parádés szépségű képek, híres festők (Howard Pyle) kalózképei, nagyméretű térképek és kedves rajzok díszítik a luxuskülsejű, de jól fogható, lapozható könyvet. Ha csak egy kötetet lehet kiválasztani erről a listáról, ezt ajánlom, ezt vedd meg!
Így néz ki: Nagyméretű, kemény kötéses, kétszáznyolc oldalas könyv. Hasznos, de nagyon szép is!
A legjobb rész: A hajófajták képes lexikonja. (93-106. oldal)
A legjobb kép: A fegyverfajtákat kísérő rajzok (70-87. oldal) és a híres kalózok arcképei.

Kalózok és korzárok
Gyermek Enciklopédia - Történelem, Bp., Editions Atlas, 2006
Amiért jó a könyv: Alapos és sokféle ismeretet közöl a gyermekenciklopédia (mivel egybe kellene írni...) e kötete is. A három nagy egység közül az első, A kalózok kalandjai a kalózkodás kezdeteit mutatja be egészen a karibi aranykorig. A második rész, A kalózok élete fejezetei a bukanérok és korzárok valódi, nehéz és keserű, kalandos életét veszik végig részletről részletre. A harmadik egység, az Álom a kalózéletről pedig a kalózlegendákkal, elveszett kincsekkel, a filmes, színházi, és (Európából) egzotikusnak tűnő távol-keleti kalózokkal foglalkozik, hogy aztán a könyv a cseppet sem romantikus modern kalózok garázdálkodásának leírásával záruljon.
Így néz ki: Nagyméretű, kemény kötéses, harminc oldalas könyv. Sok apró kép, fénykép és rajz díszíti, elég nehéz azonban hozzájutni, mivel könyvesboltban nem terjesztik. Ritkasága ellenére azért mégsem a legjobb kötet a témáról.
A legjobb rész: A legenda hatalma (23-24. oldal) című, könyvekről, képregényekről, filmekről szóló rész.
A legjobb kép: A kalózháború (12-13. oldal) oldalpárjának festményei.

Kalózok képes atlasza 1. - Híres kalózok (F)
Mart Tamás (szerk.), Debrecen, Graph-Art, 2010
Amiért jó a könyv: Mindenekelőtt, mert magyar. Ugyan várható volt, hogy A Karib-tenger kalózaival kapcsolatos őrület kitermel egy magyar könyvet is, de a könyvkészítés fogaskerekei elég lassan forogtak: 2010-lett, mire megszületett egy kétrészes album, melyek közül ez volt az első. (A filmtrilógia 2003-ban, 2006-ban és 2007-ben készült el, 2011-ben pedig már a negyedik filmet is bemutatták.) A Híres kalózok csupa magyar rajzoló összefogásából született, képeit Boros Zoltán és Szikszai Gábor, Bera Károly, Kovács Péter, Mart Tamás és Végsheő Béla jegyzik. Ami igazán fantasztikus. Találunk benne számítógépes grafikákat és nagy életképeket, aprólékos portrékat és hangulatos háttérrajzokat. Az extra nagy oldalpárokon kalandos pillanatokat megörökítő festmények tárulnak elénk, s a szerkesztő kiváló térképekről is gondoskodott. Szóval ez a könyv számos szempontból csillagos ötös. Talán csak azért az egyért kár, hogy a könyvnek nincs szerzője, s összeollózott szövege jóval alacsonyabb színvonalú, mint az elvileg azt kísérő, világszínvonalú illusztrációk. Bár rengeteg apró részletet megtudhatunk a tengerészetről és kalózkodásról, mégis fura, hogy miközben - egyébként nagy örömömre - Frobisher és Hawkyns szerepel a híres kalózok között, Francis Drake egyszerűen kimarad (csak a hajójáról van szó), vagy hogy Mary Read és Anne Bonny végzetét egy oldalon belül kétszer és kétféleképpen sikerült megírni.
Így néz ki: Különösen nagyalakú, fényes papírra nyomott, látványos album ötvenhat oldalon.
A legjobb rész: Frobisher és Hawkyns életrajza.
A legjobb kép: A francia hajók támadása (48-49. oldal) és Bart Roberts felolvassa kalózcikkelyeit (33. oldal).

Kalózok képes atlasza 2. - A kalózkodás története (F)
Mart Tamás (szerk.), Debrecen, Graph-Art, 2010
Amiért jó a könyv: Ehhez a kötethez jóval később tudtam csak hozzájutni, mint az első kötethez. Kár, hogy nem ezzel találkoztam először: ez ugyanis sokkal logikusabban szerkesztett, s klasszisokkal szebb, mint az előde. Úgy döntöttem, hogy a fenti véleményemen nem változtatok, mivel érzékelteti hogy önmagában mennyire nem állt meg az első album. Most azonban, hogy a másodikat is megismertem, már jobbnak találom a koncepciót. A két könyvben minden kalózos témáról szó esik: e második könyvben az ókoritól a viking, a távol-keleti és a középkori kalózkodáson át az Erzsébet-kor privateerkedéséig mindenről szó esik. Ezután pedig nagy léptekkel haladunk végig az újkori kalózkodás, navigáció és hajózás történetén. Továbbra is úgy vélem, hogy a káprázatos illusztrációk világszínvonalat képviselnek, a szöveg azonban következetlen. Bár ez a kötet okosabb, mint az előde, fájóan lyukas: történetében a híres kalózokról, vagyis a Karib-tengeri időszakról csak általánosságban, hat oldalon esik szó - persze logikusan, hiszen nagyrészt erről szólt az első könyv. Előáll azonban ugyanaz a probléma: aki csak A kalózkodás története című kötetet veszi kézbe, hiányolni fogja belőle a Híres kalózokat, pontosabban a 17-18. század kalóztörténetét, amelyet az első könyv életrajzok keretén belül mesél el. Aki viszont - mint én - először az első kötetet veszi kézbe, hiányolja majd pl. Drake-et a híres kalózok közül - hisz honnan kellene tudnia, hogy ő azért nem szerepel ott, mert majd a második könyvben lesz benne... Én egy könyvet adtam volna ki (összesen csak 104 vékony, nagy oldal lett volna), s így megszűntek volna a kuszaságok. Így a válasz arra, hogy miért jó ez a könyv: a csodás képek miatt; és mert az első kötettel együtt már teljes egész, csak rossz sorrendben adja a fejezeteket.
Így néz ki: Különösen nagyalakú, fényes papírra nyomott, látványos album negyvennyolc oldalon.
A legjobb rész: A navigációról szóló.
A legjobb kép: Földközi-tengeri ütközet (14-15. oldal).

Nagy kalózkönyv: Kalózok, hajók, tengerek (F)
Marjai Imre, Bp., Magyar Könyvklub, 1994
Amiért jó a könyv: Kiválóan szerkesztett, rövid, tömör, mégis izgalmas összefoglalása a kalózok történetének (az ókortól a tizenkilencedik századig, kitekintéssel a világháborúkra), mégpedig a hajókhoz, hajózáshoz kiválóan értő, magyar szerzőtől. Az ezredfordulóig az egyetlen könyv, amely a kalózok történetéről hozzáférhető volt Magyarországon. Majdnem olyan szakszerű, mint Angus Konstam művei, ráadásul eredeti, szép rajzok illusztrálják.
Így néz ki: közepes méretű, kemény kötéses, kétszáz oldalas, fekete-fehér rajzokkal gazdagon illusztrált könyv.
A legjobb rész: A Korzárok, akik világbirodalmat alapítottak (54-75. oldal) főleg az Erzsébet-kori privatérokról.
A legjobb kép: A James Brooke-ról szóló rész nagy képei. (150-154. oldal)

Megjegyzés az első képhez: Errol Flynn-t ábrázolja a Blood kapitányban. Pontosabban reklámfotó, hiszen ilyen "meztelen" beállítást sosem alkalmaztak volna egy 1935-ös moziban...

Függelék: Mi, magyarok...
Elég siralmas, de amikor korábbi bejegyzéseimben arról írtam, hogy mi, magyarok imádjuk szaporítani a lopott anyagú, olvashatatlan "vacakkönyvek" sorozatát (legyen szó jog nélküli folytatáskönyvekről, különös tekintettel Isaurára, sorozatban gyártott ógyiptomi regényekről, vagy épp mondáskönyvről), még egyszer sem esett szó a hasonló készítményű és tartalmú ál-szakkönyvekről, pedig sajnos a kalózirodalomnak is van néhány ilyen díszpéldánya.
Nemere István Kalózok: A kalózkodás története (Gyöngyös, Pallas, 2004) című könyve zaklatott, logikátlan és unalmas, kézbe venni nemigen érdemes, de legalább a szerző saját szövege olvasható benne. Nem így A világ leghírhedtebb kalózai Bolyki Tamás összeállításában (Bp., Jövővilág Alapítvány, 2003) és Földi Pál Fekete lobogók alatt: Fejezetek a kalózkodás történetéből (Bp., Anno, 2005) című kötete: ezek ugyanis a Nagy kalózkönyv szövegét lopják el különböző bátorsággal, s kínálják az olvasónak, mint saját munkájukat...
A világ leghírhedtebb kalózaival megbocsátóbb vagyok. Egyrészt a sorozat soha nem is állított mást magáról, mint hogy összeollózott érdekességek félpontatlan gyűjteménye: csak rá kell nézni a témákra (UFÓ-rejtélyek, próféciák, démonok, felderítetlen gyilkosságok) vagy a borítókra... Szerző sincs, csak szerkesztő-összeállító. Ennek ellenére a kötet képei mind Marjai kötetéből vannak (még a nem tőle "merített" szövegrészek mellett is, amilyen például a vikingekről szóló), forrásjegyzék nincs, s a mű kilencven százaléka a Nagy kalózkönyv szó szerint...
Földi Pál könyve viszont azért bosszant jobban, mert - mint minden kötetében - ő úgy tesz, mintha  - mivel a történészek olyan "homályosak" - szép, egyszerű módon ő írta volna meg a könyvét az Irodalom jegyzékében megadott forrásművek alapján. Még lábjegyzetek is szerepelnek, mintha alapinformációkat közölne lelkes olvasójával. Valójában minden műve nagyrészt olyan magyarul is megjelent vagy magyar könyvek átemelt szövege, amelyeket - véletlenül kifelejtett az irodalomjegyzékből. (Nemsokára írok pl. a Merénylet Hitler ellen című kötetéről is.) Épp ezért dühítő, hogy az ő kötete is Marjai szövegét használja, legtöbbször még arra sem véve a fáradságot, hogy legalább átfogalmazza a szöveget.
Pl: Marjai: "Népünk történetében a tengerhajózás elenyésző szerepet játszott, tengeri hajózási szókincsünk angol eredetű jövevényszavakból áll. Ezért célszerűnek látszik, hogy a továbbiakban a kalóz szó használatát a tengeri rablókra (pirat) korlátozzuk..." Földi Pál: "A magyar nyelvben, mivel népünk életében a tengerhajózás elenyésző szerepet játszott, a kalózkodás különféle változataira nincsenek meg a megfelelő kifejezések (...). A továbbiakban célszerűnek látszik, hogy a kalóz szót csak őrájuk alkalmazzuk a tengeri rabló szinonimájaként." Ezek után érdekelne, ki az az előkelő, tudományos "mi"? Biztos nem Földi Pál, mivel az ő szaktudása Marjai Imre bekezdéseinek cserélgetésére korlátozódik... (E cserék miatt volot kihagyás fentebb az idézetben.)
Ha pedig átírja a szöveget, annál rosszabb. Igazán izgalmas, cselekményes leírásnak tűnik, amikor így fogalmaz: "1572. május 24-én egy harminc körüli, alacsony növésű, ámde zömök és erős testalkatú, kurta, rőt szakállú férfi két nevetségesen törékeny hajójával (...) kifutott Plymouth kikötőjéből. (...) Francis Drake 1540 körül született Tavistockban. Gyermekkorában a vallási üldöztetés elől menekülniük kellett. Ezeknek az üldöztetéseknek a következtében vált fanatikus katolikus- és spanyolgyűlölővé. Atyja lelkész volt, de mivel Francis rokoni kapcsolatban állt Sir John Hawkinsszal, természetesnek tartották, hogy a fiú tengerész lesz. Drake fiatalon kitanulta a hajósmesterséget." Ám ha megnézzük Marjait, kiderül, hogy Földi Pál bő lére engedve ugyanazt mondta el, ami a másik könyvben már szerepelt, ám ott jobb magyarsággal, kevesebb szóismétléssel és több ténnyel... Marjai: "Francis Drake Devon grófságban, Tavistock városkában született, 1540 körül. Nyolcéves korában a puritán vallási mozgalom zaklatásai elől apjával áttelepedett Chathambe; (...) Mivel távoli atyafiságban állt Sir John Hawkinsszal, természetesnek tartották, hogy a fiatal Drake is tengerre száll, amint eléri a megfelelő életkort. Kortársai jellemzése szerint alacsony termetű, kerek fejű, izmos ifjú volt, széles mellkassal, okos kifejezésű arccal. Tanulóéveit egy öreg parti hajósnál szolgálta le. Ez a kemény és küzdelmes iskola kitűnő tengerészt faragott belőle."
Mi volt tehát a fenti szövegből Földi Pál? A puritán mozgalom helyett "vallási üldöztetés" szerepel nála (kétszer), így elsikkad, hogy a vallási helyzet távolról sem olyan, ahogy leírja. Azt hagyjuk, hogy Drake a spanyolgyűlölet mellett katolikusutáló is volt-e. De ha maradunk annál, milyen hatással járhatott az említett "üldöztetés" a leendő kapitány meggyőződésére, akkor nem katolikusgyűlölőnek, hanem anglikángyűlölőnek kellett volna lennie tőle, mivel az 1549-es Prayer Book-lázadásról van szó, ahol Drake protestáns-puritán családját üldözték (volna) az egységes imakönyvet elfogadtatni akaró anglikán király, VI. Edvárd erői (ha a család el nem költözik Devonból). A helyi katolikusok és nemesek épp Edvárd ellen harcoltak, furamód bizonyos szempontból még ugyanazon az oldalon, ahol a puritánok, későbbi ellenfeleik... De minek ebbe belebonyolódni? Miért a beékelt, nem helytálló félmondat? Ahogy az sem igaz, amit Földi szintén beszúr: Drake apja földműves volt, igaz eközben világi prédikátor is, de nem lelkész... Épp ezért Földi Pált csak akkor ajánlom, ha Marjai nincs kéznél. S ha úgy érzed, hm, most aztán igazán nagy bölcsességet írt: gyorsan lapozd fel a Nagy kalózkönyvet, fogadjunk, hogy benne van!...