Nagy szükségem volt erre a listára, köszönöm! Szintén évek óta hiányolom az internetről - eddig valahányszor teljesnek beállított listára akadtam, lebukott azon, hogy nem szerepelt benne még az összes általam ismert se. (Egyébként már nem általában Rejtő műveire, hanem a molyon talált Trópusi pokolra kerestem rá, amikor erre a postra rátaláltam.)

Nagyon örülök, hogy hasznosnak találtad a listát. Épp azért készítettem, mert én is hasonlóan jártam több alkalommal, mint amiről írtál.
Köszönöm az olvasást!

Hol maradnak a fordítások?

Kedves rókagomba!
Én csak a Rejtő-könyvek legelső kiadásait vettem fel a listába, a magyar második, többedik megjelenéseket sem. Így természetesen a műveiből készült fordítások sem itt találhatók. De ebben a tavalyi cikkben találhatsz róluknéhány adatot.
http://nol.hu/lap/tv/20110211-olaszul__buddha_gyomraban
Ha pedig a Rejtő által fordított könyvek érdekelnek, ez a lista nem is róluk szól, mivel ezek nem Rejtő-regények. Hát "itt maradnak": nem erről listáztam.:)
De: tudtommal a következő regényeket fordította Rejtő:
Pierre Benoit: A Nyugat asszonya (1936), Fred Roberts: A bosszú árnyékában (1938), George Owen Baxter (Frederick Faust): Az utolsó golyóig... (1938) Ezek mind Nova vadnyugati könyvek, s szerintem csak véletlen csapták oda őket Rejtőhöz, mert pl. Roberts könyveit, szinte ahány kijött magyarul, annyian fordították. Valamint Erich Kästner: Az eltűnt miniatűr - ez már rejtősebb fordítás, de talán azért is, mert a szerző zsánere is hasonló volt, ennek számos újabb kiadása is van.

Kedves Katherine!
Igen, Rejtő Novának készített fordításaira gondoltam. Reméltem, itt még vannak "fehér foltok", de én sem tudok többről.
Őszinte nagyrabecsülésemet küldöm remek munkádért cserébe.
Ez itt az eddigi legalaposabb Rejtő-bibliográfia, amivel eddig találkoztam. Nagy segítségére lesz azoknak, akik (velem együtt) a téma első kiadásaira vadásznak.
Még egy kérdés: A Víkend a pokolban nekem izraeli második kiadásban van
meg. Ez ott két füzetben jelent meg. Vajon az első kiadás is két füzettel teljes? (Víkend a pokolban II.kötet Világvárosi Regények 938. II. kiadás 32 p.)

Kedves rókagomba!
Köszönöm a dicsérő szavakat.
Biztosat nem tudok egészen mondani, mert nekem nem az első kiadás van meg, csak egy újabb, abban néztem meg, milyen hosszú is ez a regény. De a bibliográfiai adatok alapján 90%-os biztonsággal mondható, hogy az első kiadás csak egyetlen kötet volt. Ugyanis 64 oldalon jelent meg, ami szerintem megfelel a Víkend a pokolba terjedelmének, az izraeli újrakiadás első füzete pedig csak 32 oldal, ami pont a fele az eredetinek. Ezenkívül nem tudok róla, hogy az eredeti Világvárosi sorzatban "folytatásost" adtak volna ki, minden kötet önmagában állt, a szokásos terjedelemre írták.

köszönöm a listát, szuper, hogy összeszedted!
azt szeretném viszont megkérdezni, hogy nem tudod-e véletlenül, hogy a Vesztegzár a Grand Hotelben miért szerepel az interneten mindenütt másutt 1939-es dátumozással? (pl. wikipédia) te írtad el, vagy ez valami wikipédia által elterjedt tévedés? köszönöm!

Találtam még egy ilyet! A Csontbrigád 1938-as dátummal szerepel a wikipédián, nálad viszont 1941-es. El sem tudom képzelni amúgy, honnan lehet fellelni ezeket az információkat, szóval őszintén csodálom a kitartásod - de azért gondoltam szólok ezekről.

Köszönöm az észrevételt. Egyelőre így hagyom a listát, de a kérdés érdekes.
A lista ugyanis a Novákról úgy készült, hogy megnéztem az adott Nova kiadás sorszámát a listáról és a könyvben (néhány esetben, ahol a könyv nem kerülhetett a kezembe, az eredeti könyvborító fényképén), és ebből egyértelműen kiderült, hogy mikori a könyv megjelenése, mivel a Nova kötetlistákon látható, hogy nincs bennük ismétlődés (tehát ugyanaz a könyv kétszer kiadva), a könyvön látható, mi a sorszám, a sorszámnál pedig biztos az év. Így ment a meghatározás.
A lexikonok (MÉL, MIL, ÚMIL stb., amik egyébként csak a Rejtő könyvek negyedénél tudnak pontos évet megadni) viszont tényleg az általad írt évszámokat használják a címeknél, a Wikipedia meg gondolom e lexikonok alapján készült.
Az a kérdés, hogy ők honnan vették. Mert ha ex has (ami az 1939-1940-nél nagyon is elképzelhető, vagyis hogy nem tudták, hogy az adott Nova kötet még 39-ben, vagy mér 40-ben jelent meg), akkor nekem van igazam. Ha azonban van olyan első kiadás, amit nem ismerek, akkor nem.

Mivel a neten mindenki a lexikonok hat-hét címét szajkózza, olyan embert kellene találni, aki tényleg a kezében tartott egy 1938-as Csontbrigádot - vagy biztos benne, hogy nem létezik ilyen. Remélem, egyszer találok egy ilyet...

Addig a lista marad így, mert tapasztalatom alapján a Wikipédia más szerzők, így pl. Barsi Ödön műveinél is megbízhatatlan. Csak a Wikipédia alapján nem javítok. Könyv kéne. Ha létezik.

FRISSÍTÉS:
közben eszembe jutott, honnan van az adat, úgyhogy megbízhatsz bennem.

Ez a cikk segített annak idején:
Bálint Gábor: Rejtő Jenő és a Nova kalandos regényei
Magyar Könyvszemle, 2005, 121 évf. 2. szám
http://epa.oszk.hu/00000/00021/00045/pdf/MKSZ_EPA00021_2005_121_02_193-212.pdf
Csak egy idézet:
"1940 végén-1941 elején (a Csontbrigád elfogadása után, de még annak megjelenése előtt) az író befejezte a Vanek úr Párizsban című regényét. Gépírónője bevitte a Novához."

Mivel ez egy új szakcikk, mindenki más viszont, aki a neten arról ír, hogy 1938-as a Csontbrigád, vagy a Wikipédiából veszi, vagy a régi lexikonokból, láthatod, hogy mi a megbízhatóbb.

Tehát a lényeg: bár egy kicsit már messze van 2011. április, amikor az anyagot gyűjtöttem, s természetesen nem vagyok tévedhetetlen, de ha további eltérést találsz a listám és a Wikipédia között, akkor ott nekem van igazam.

A Csontbrigád keletkezése körüli ellentmondásokat szerintem Szitányi György irodalomszociológus "A megmaradt cirkáló" című írása oldja fel véleményem szerint (http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/24/24_muv_szitanyi.htm).

Ebben olvasható, hogy a) "a Csontbrigád 1938-ban keletkezett a rendelkezésre álló adatok szerint" (még ha konkrét forrást nem is ad meg a cikk); b) "Camus egy évvel a Csontbrigád megjelenése után írta a Közönyt" (márpedig a francia regény 1942-ben jelent meg, tehát Szitányi is 1941-re datálja a megjelenést).

Szerintem ebből az következik, hogy a regény maga már 1938-ban megvolt, de ilyen-olyan okok miatt csak 1941-ben jelent meg. Persze mindez csak feltételezés - hiszen az, hogy Rejtő egyes műveit milyen sorrendben adták ki, nem árulkodik arról, hogy milyen sorrendben keletkeztek, a Rejtő-szakirodalom általában vért izzad eddigi tapasztalataim szerint, ha egy éven belül kell megjelent művek között keletkezési sorrendet felállítania.

Hát, lehet, hogy a regény már megvolt, de mivel a lexikonok az első kiadási évet tekintik a többi címnél mérvadónak, ilyen értelemben a regény 1941-es.
Egyébként nem olyan nehéz az egy évben megjelent művek közt sorrendet felállítani (mármint ha kiadásról van szó), hiszen a Nova számozta a köteteket, és listát vezetett a kötethátoldalon, illetve a Világvárosi is adott listát. (Azt viszont tényleg nem lehet megállapítani, hogy mondjuk a Novás Menni vagy meghalni 1937-ben a Világvárosi kisrgeényekhez viszonyítva mikor jelent meg pontosan.)
Persze izgalmas irodalomtörténeti probléma a keletkezés, de valljuk be, azt sose fogjuk megtudni, mikor nyúlt bele utoljára Rejtő 1938-41 közt a szövegbe. Ahogy azt sem, hogy mondjuk Nemes nagy Fákja 1957-67-közt napra pontosan hogy alakult...

Nem vitatni akartam a bejegyzésben írtakat, csak a hozzászólásokban felmerülő ellentmondást szerettem volna feloldani. Szóval nem az 1941-es évszámmal van bajom. Csak elképzelhetőnek tartom, hogy 1938-ban Rejtő a Novánál még nem volt olyan "nagy név", hogy egy, a klasszikus ponyvától ennyire elütő regényt (amely még hosszabb is az átlagosnál) le tudjon közöltetni. 1940 végén (a nagy sikerek után) már több esélye lehetett erre. A rejtői munkatempót ismerve pedig kevéssé valószínű, hogy 1938-41 között belepiszkált volna a kéziratba (az idézett Bálint Gábor-cikkből kiderül, hogy a Vanek úr Párizsban kéziratát is inkább összetépte, mintsem belejavított volna).

Ami a keletkezést illeti, pontosan arra céloztam, hogy a különböző sorozatokban megjelenteket nehéz összepárosítani - na de ez persze csak annak a problémája, aki esetleg kritikai kiadást akar összehozni...

Száz szónak is egy a vége: a Csontbrigád megjelenési éve természetesen 1941, csak szerettem volna utalni rá, hogy az 1938-as évszám sem (lehet) minden alap nélküli...

Köszönöm szépen ezt a listát, nagy hasznomra van!! Egyedülálló az egész neten...

Örülök, hogy tudtad használni.:)

Üdv mindenkinek!

Rejtőnek a Párizsi Front című folytatátos Nyil újságbeli töténete , megjelent Erdélyben kisregény formátumban, 5 lei-es áron ,valamikor a 30-as években.
Nagyságra kissebb mint egy Világvárosi, de sokkal vastagabb hisz 160 oldal a könyv terjedelme. és lényegesen ritkább is, mint a nyíl újságbeli sorozat !!!
fotó itt: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=1000609

Üdv mindenkinek!

A Párizsi Front című kisregény megjelent Erdélyben 1937- ben.Igen ritka kiadás , mert itthon még csak nem is nagyon láttak ilyet , mert mindenki a Nyíl újságban megjelent verziót ismeri.
Ez annál sokkal ritkább , színes rajzos papír boritású dátumozott címlappal 160 oldalon.
Fotó itt: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=1000609

Kedves csermimi!
Ezt igazán jó tudni.
Én viszont csak a legelső kiadásokat tüntettem itt fel, az pedig az 1932-es.

Elismerésem és köszönöm az összeállítást!
Én is próbálkoztam már vele, de eddig ez a leghasználhatóbb.
Talán érdekel egy – számomra legalábbis - új info. Van egy eddig kiadatlan Konzílium az őserdőben című kisregény. 1937-41 között íródott és hét szövegváltozatban maradt fenn.
Bővebben itt olvashatsz róla:
http://www.irodalmijelen.hu/2014-szep-11-2010/rejto-rejtelyek-nyomaban
A Holokaszt Emlékév alkalmából készül egy Rejtő Emlékkönyv is.Nem tudom hihető-e a Wikipédián az az info, hogy van egy kiadatlan regény A parancs az parancs (A három testőr Afrikában folytatása lett volna.) címmel.
Mit tudsz róla?

A parancs az parancs inkább csak terv maradt. Nemhogy nincs befejezve (mint a Konzilium), de nem is létezik. Itt ír róla Bálint Gábor.
http://epa.oszk.hu/00000/00021/00384/MKszle_2009_4_05.htm

Lehet, hogy igazad van. Bár a szövegkörnyezet alapján számomra a „nem is készült el” azt is jelentheti, hogy töredékei léteznek, de befejezetlen, szerkeszthetetlen. Mint ahogy a Vanek urat is kettétépte, mégis megkaptuk a ’80-as években.
Egyébként sajnálom, hogy eddig egy kiadó sem tudott egy épkézláb kisregény sorozatot összehozni.
Nekem a ’80-as ’90-es években 5-6 kiadó könyveiből sikerült összegyűjtenem.
Többnyire csak hozzácsapnak 1-2 kisregényt egy nagy regényhez, vagy önállóan 2-3 jelenik meg egy kötetben a teljesség igénye nélkül.
Pár éve a NOL Rejtő regény sorozata az év egyik siker sorozata volt. Ennek okán telefonon érdeklődtem, hogy nem akarják-e ezt megfejelni egy kisregény sorozattal, ami valóban unikális lenne. Sajnos a kérdést sem értették.

Az az igazság, hogy ugyanez a cikk írja (és máshol is olvastam erről), hogy igazából azt sem tudni, az eltépett Vanek urat mennyiben a sajtó alá rendező Révai Gyula írta (újra). Így az, hogy egy műről tudni a tervezett, hangzatos címet, de senki egy sort sem látott még belőle, s az elmúlt húsz évben sem válogatták be sehova (sőt, még most sem erről a befejezetlen műről beszélnek és írnak) szerintem elég erős jele annak, hogy nem létezik. Mivel pont a kiadókkal való szakítása idején írta (volna) meg, hát nyilván nem írta meg. Persze egy szakértő biztosabb választ tud.
De egy éve sikerült végre helyretenni egy Wikipédia tévedést, amikor is, miután egy lexikonba valahogy bekerült egy olyan regénycím Berkesi András művei közé, amelyet nemhogy nem ő írt, de ilyen című regény soha nem is létezett, a cím saját útra kelt, mindenhol felvették a listákba, tele túlbuzgalommal... (Lásd itt: http://www.katherines-bookstore.blogspot.hu/2013/06/berkesi-andras-konyveinek-kiadasi.html)
Szóval félek, hogy A parancs az parancs esetében mondjuk a Bálint Gábor cikk, vagy valami hasonló címutalásából csinált valaki bibliográfiai tételt... De nem biztos.
Egyébként kisregényfronton szerintem sok a zavar. 1995-ben a Videopontnál jelent meg egy Kisregények (meg elbeszélések, bohózatok, kabarétréfák) tartalmú kötet, és ez elvileg valamennyi kisregényt tartalmazta volna: mégis kimaradt három a huszonkettőből (a Jó üzlet a halál, Az elsikkasztott pénztáros és a Pipacs, a fenegyerek). Mindenesetre ha valaki még sosem olvasott kisregényeket, ezzel a "kódexszel" érdemes kezdeni:
https://www.antikvarium.hu/konyv/p-howard-rejto-jeno-kisregenyek-elbeszelesek-bohozatok-kabaretrefak-42009
És mellé meg lehet venni mondjuk ezt a két könyvet.
https://www.antikvarium.hu/konyv/p-howard-rejto-jeno-az-elsikkasztott-penztaros-4190
https://www.antikvarium.hu/konyv/p-howard-rejto-jeno-jo-uzlet-a-halal-30700.
Igazad lehet a kisregénysorozattal, de a kiadók - fura mód - sokszor meg se nézik, mi és mennyi áll rendelkezésükre (tehát hogy pl. három vagy négy kötetbe elfér az összes kisregény ez esetben), hanem csak találomra válogatnak. Az Alexandra élen jár az ilyesmiben (sorozatok teljesen összevissza, plusz hiányos kiadása, neves külföldi írók esetében is...): a NOL sorozata pedig valójában az ő kiadásuk volt.

A Parancs az parancs soha nem készült el a tévedés alapja az egyik Nova könyv hátlapján lévő beharangozó címlap

Nos, annak örülök, hogy jól gondoltam. (Lásd fenn: "Így az, hogy egy műről tudni a tervezett, hangzatos címet, de senki egy sort sem látott még belőle, s az elmúlt húsz évben sem válogatták be sehova (sőt, még most sem erről a befejezetlen műről beszélnek és írnak) szerintem elég erős jele annak, hogy nem létezik. ") Persze annak nem örülök, hogy nem létezik...

Rejtő Jenő az Auróra Könyvkiadóval három nagyregényre írt alá szerződést, három folytatásra.
1. Piszkos Fred közbelép (Ez megjelent!)
2. Vanek úr Párisban ((Ezt vissza adta a kiadó, amit Rejtő, aki már a Jávor utcai Idegszanatórium bentlakója volt, összetépett. Gépírónője: Kovács Magda tette el a gépiratot, aki ez alapján az 1980-as évek elején összeállította a saját változatát. Ezt annak idején horribilis áron lehetett a Kazinczy utcai Tóth antikváriumban. Nekem is innen van a példányom. Mellesleg sokkal jobban sikerült az Ő átirata, mint Rejtő bátyjáé: Révai Gyuláé.))
3. A könyvet már beharangozta az Auróra, még címlapot is rajzolt hozzá Vogel Eric, aki a többi, nem Novás címlapot is rajzolta. Valszeg nem készült el a regényből egy árva sor sem, bár mostanában az hírlik, hogy egy ismert könyvkiadó házal ezzel a gépirattal. Az a kérdés vetődik fel bennem, ha ez eredeti Rejtő, vajon miért nem adja ki maga?

4. Az Auróra ezután csak A detektív, a cowboy és a légió című kisregényt adta ki. Valszeg Rejtő ezzel próbált őket kártalanítani az elmaradt két kisregény helyett???

Én úgy tudom, hogy a Vanek urat nem az Aurórába tervezte eredetileg. Hiszen a Novánál még sorszámot is kapott, a 164.-et, emiatt ilyen sorszámú Nova-könyv nincs is valójában. A visszaadás, összetépés még a Nova idején volt. Vagy a 3. pontnál a Parancs az parancsra gondolt? - Mert arra meg az igaz, hogy beharangozó volt, mű meg sosem. Nem tudom, ki házal vele, ilyet nem hallottam.

De hát most van egy újabb kiadott kisregénye is ha minden igaz: "Konzílium az őserdőben" címmel jelent meg az "Ellopott tragédia" cimű Rejtő Jenő EMlékkötetben (vagy lehet hogy nem is egy hanem 3, az interneten nem egyértelmű, csak a cím).

Úgy tudom, ebben az életrajzi kötetben egy kisregény jelent meg. Ez is csoda, hogy megvan. A többi levél és más, rövid dokumentum-írás benne. Meg tanulmány, életrajzi szöveg.
A bejegyzést 2012-ben frissítettem. Ezt is beleírom, ha már a kezemben van.

Írtam két megjegyzést is, de eltűntek. Miért?

Szerintem nem küldted el. Minden hozzászólás hozzám fut be, de ott csak ezt az egyet találtam. Talán csalóka, hogy lenn a kék közzététel gomb balra van, jobbra, kéznél pedig csak az előnézet, illetve a kilépés található... Írd le még egyszer, amit gondoltál, és kiteszem.

Szerintem nyugodtan be lehet írni 2015-re a "Konzílium az őserdőben" kisregényt. Nekem megvan a könyv és 3 szövegváltozatban van benne az érdekesség kedvéért.
Vagyis a létezése nehezen kérdőjelezhető meg.
Egyébként nem lehet tudni, hogy mi van még a emberek "tarsolyában" Rejtőtől, ami nincs feldolgozva, vagy szerkesztve.
Így került elő pár éve a "Megyek Párizsba..." útleírás, amit azóta többször kiadtak.
Akkor a rokonság több doboz kéziratot adott a Petőfi Múzeumnak és abban volt benne. Mint kiderült, egy részét még az óvóhelyen elhasználták fűtésre annak idején.
Szóval még előkerülhet néhány meglepetés.

Kedves kabóca! A regény létezését senki sem kérdőjelezte meg. Fentebb a Parancs az parancs nem-létezéséről volt szó.
A Konzíliumról ezt írtam: "A bejegyzést 2012-ben frissítettem. Ezt is beleírom, ha már a kezemben van." Nos, azóta egyszer ugyan kézben tartottam a könyvet, idén nyáron, a PIM-ben, de sajnos éppen nem volt annyi pénzem, hogy megvegyem. Talán most karácsony előtt ismét járok majd arra: merthogy a netes könyváruházakban sajnos nem kapható. Így marad az, hogy akkor fogom beírni, ha megvan nekem. Nem azért, mert nem hiszem el a létezését, hanem mert ezt határoztam el magamban tavaly.:)

Kösz, a mai napig hasznos. :)

Kedves Grey Katherine! Gondozod még eme oldalt? Lehet kérdezni?

Kedves Hozzászóló!
Persze, hogy gondozom az oldalt, az utolsó bejegyzésem tíznapos. Mit szerettél volna kérdezni?
Katherine

Sziasztok! Szeretném megkérdezni,tudja-e valaki, hogy a Néma revolverek városa melyik évben íródott?

Szia!
Köszi a kérdést!
Nos, a válasz: senkinek fogalma sincsen róla. Ezért is szerepel itt minden mű a kiadásánál, mivel alig néhányról lehetne megmondani, mikor íródott. Van, amelynél (főleg a koraiaknál) lehet sejteni legalább az évet (vagy két éves időhatárt), de van, ahol azt sem. A két irodalmi lexikon téves adatokat tartalmaz ezzel kapcsolatban, s ezek sok helyen szerepelnek átvéve.
Viszont ezzel kapcsolatban (is) több művet publikált Bálint Gábor.
Ezen a linken van az egyik, és az első lábjegyzetében ott vannak a korábbi, témába vágó írásai is.
http://epa.oszk.hu/00000/00021/00384/MKszle_2009_4_05.htm
Illetve szintén fontos adatok olvashatók Thuróczy Gergely A megtalált tragédia című kötetében a 204-213. oldalon a hátrahagyott művekről.
Mindebből azonban csak az fog kiderülni, mennyit lehet tudni, és azt miért nem lehet tudni, mikor íródott ez a regény.
Tehát egyszerűen csak egy dátumot sehol sem lehet megtalálni, mert nincs ilyen.
Katherine

Kedves Katherine!
Kisgyermek koromban sokat olvastam Rejtő könyveket, találomra levéve őket Nagymamám polcáról. Azt tapasztaltam, hogy egy-két könyv, mint sorozat egymásra épül. Megállják a helyüket egymagukban is, de furcsa volt olvasni egy ilyen “folytatást” előzményként, illetve fordítva.
Az lenne a kérésem a Rejtő univerzumban nálam sokkal járatosabb olvasókhoz, hogy legyetek kedvesek egy ilyen “mi-minek-a-folytatása” listát összeállítani szíveskedjetek.
Vagy már megszületett ez a lista csak elkerülte a figyelmemet?

Kedves Kaleid!

Köszönöm a hozzászólást, elnézést kérek a késedelmes válaszért!

Nem túl sok olyan Rejtő-mű van, ami egymás folytatása.

1. Lazán összefügg A 14 karátos autó és a Vanek úr Párizsban. De utóbbit posztumusz adták ki, így nincs egészen összefésülve az előzménnyel, maradtak ellentmondások Gorcsev Iván múltjával kapcsolatban.

2. Az elátkozott partnak folytatása A három testőr Afrikában. De mindkettő külön, zárt történet.

3. Egymást követi négy regény, amelyet Piszkos Fred és Fülig Jimmy alakja köt össze lazán: Az elveszett cirkáló (1938), a Piszkos Fred, a kapitány (1940), a Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára (1941) és A megkerült cirkáló (1943). De mindegyik megáll teljesen önállóan, illetve mindegyik lezárul teljesen, úgy, mintha sosem követné más.

Talán egyszer ezekről is posztolok még külön.

Üdvözlettel: Katherine

Üdv, nagyon hasznos lista! Sajnálom, hogy az évszámon kívül azt nem lehet tudni, mely hónapban jelent meg 1-1 regény. Ez csak számomra lenne fontos, önző okokból.