Tartalom: Galamb, azaz Harrincourt közlegény a légió legvidámabb tagja. Még a zord Latouret őrmesterrel is megkedvelteti magát. Pedig egyetlen célja az életben, hogy meghaljon. Így vehetné fel ugyanis elszegényedett édesanyja és fiatal húga a nagy biztosítási összeget. Meghalnia azonban sehogy sem sikerül, még a légióban és a Szahara poklában sem. Tanúja azonban hét vagy nyolc gyilkosságnak, gyanúba keveredik, majd megint gyanúba keveredik, s dolga akad egy feltűnő szépségű női szellemmel is. A magyarázatot minderre furcsa karóra rejti, de addig még sok minden történik borzalmas menetelésektől az előretolt helyőrség legénységének lázadásáig, s jó néhány mulatságos verekedéstől Troppauer Hümér halhatatlan verseinek eltűnéséig és megkerüléséig.

Év: 1939

Kapcsolatok: Galamb a tökéletes hős. Kicsit Rozsdás (főleg jellemében, Az elveszett cirkáló, 1938), kicsit Félix (aki nyomoz, nyomoz, de a megoldást helyette Elder - itt Kréta - szolgáltatja, Vesztegzár a Grand Hotelben, 1940). A halál-ötlet kicsit Halálszigetes (1935), Hikes szeplős képe és szájharmonikája kifejezetten Galambot idézi, de hasonlít rá Lacroix kapitány Dauville-álcája (Az ellopott század, 1939) is. Galambra emlékeztet még Johnson A halál fiából (1938) és a vikomt Az úr a pokolban is úrból (1938). A százados utáni - téves - nyomozáshoz hasonló szerepel Az ellopott században, A pokol zsoldosaiban (1936), az erőd lázadása pedig ismerős lehet Az úr a pokolban is úrból és a Vanek úr Párizsban című könyvből.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája