Ez a raktárbejegyzés kiegészíti a Walter Scott életműsorozatról írt bejegyzésemet. Abban bemutattam, mely Scott-művek kerültek be 1972-1987 között az Európa Kiadó 11 kötetes életműsorozatába.

Az alábbi felsorolás Walter Scott (1771-1832) regényeinek listája, a magyarul megjelent művek mellett a magyar címekkel vagy címváltozatokkal. Az író legtöbbet kiadott műve az Ivanhoe, amely először 1829-ben jelent meg, legfrissebben pedig 2006-ban, a Kossuth Kiadónál. Modern fordítását Bart István készítette 1993-ban: a Szinnai Tivadar jegyezte változatok rövidítések.

Az életműsorozatban modern szöveggel olvasható a Redgauntlet, a Nigel jussa, a Waverley, A lammermoori nász, A lovag, a Puritánok utódai, a Midlothian szíve, a Kenilworth, a Quentin Durward és a Rob Roy. A Nigel jussa, A lovag, a Midlothian szíve és a Redgauntlet című művek kizárólag ekkor, egyszer jelentek meg magyarul, a Waverley-t kivéve pedig egy kivételével valamennyi kötetre igaz, hogy ez az életműsorozatos volt egészen 2021-ig az utolsó modern magyar kiadásuk. A Waverley megjelent még egyszer, később, 1986-ban is, de azóta szintén elérhetetlen új kiadásban. A Quentin Durward esetében 1999-ben sikerült reprintelni A skót íjász címen egy régi fordítást: ám mivel ezt már az ötvenes években is teljesen átdolgozva adták ki, majd az 1982-es életműkiadásban még további kiegészítéseket kapott, véleményem szerint elmondható, hogy kár volt vele visszatérni a kályhához, pusztán abból az okból, hogy így ingyen kiadható volt a szöveg... A Rob Roynak viszont 2010-ben született egy szép, friss megjelenése: ez a jelenlegi legújabb Scott a hazai polcokon.

Ez egy rövidítés, remek rajzokkal

E művek mellett 1990 után váratlan módon A talizmán futott be szép karriert: bár 1963-ban már megszületett egy modern, teljes fordítása, nem adták ki többet egészen a rendszerváltozásig. Akkor viszont sikerült előkeresni egy korábbi, 1929-es szövegváltozatát, amely napjainkig három kiadást ért meg. Ráadásul közben 1993-ban egy újabb modern, rövidített átdolgozása is elkészült, ám ezt sikerült Oroszlánszívű Richárdra keresztelni (bár máig nem értem, miért, ahogy azt sem, miért nem jelzi semmi rajta, hogy rövidítés): ennek a szövegnek 2008-as a legfrissebb kiadása. Be kell valljam, jobban örültem volna, ha valaki inkább lefordítja Scott másik keresztes regényét, a The Betrothedet...

Érdekes még A fekete törpe esete. Scott eme negyedik regénye (kisregénye) az első volt a Tales of My Landlord sorozatában, amely négy részt és hét művet számlál. Az első rész második darabja a Puritánok utódai, a második részt a Midlothian szíve jelenti, a harmadik rész A lammermoori nász és a magyarul tudtommal kiadatlan A Legend of Montrose, a negyedik pedig Scott két utolsó regénye, a Count Robert of Paris és a Castle Dangerous, amelyekről az életműkiadás utószavai olyan elítélően emlékeznek meg, hogy vélhetőleg soha senkinek nem is állt szándékában lefordítani őket magyarra. A kötetek között szerencsére úgyis tematikai-motívumbeli, nem pedig történetbeli az összefüggés. A fekete törpe azonban kis terjedelmével kilóg közülük, így az életműsorozatba való beillesztésekor gondot jelentett a rövidsége. Ezért 1974-ben két elbeszéléssel párosították össze, A fa asszonyával és A két hajcsárral. Ezek azonban 11 évvel későbbről valók, s a Canongate-i krónikák című kötet egyik felét alkották. Fogalmam sincsen róla, miért nem kerülhetett be melléjük a The Surgeon's Daughter című kisregény is (hisz a könyv így is vékonyka az életműsorozat más darabjai mellett), ezzel ugyanis legalább az egész Chronicles of the Canongate elérhetővé vált volna magyarul. Külön megtévesztő, hogy a könyvben szerepel a Krónikák előszava is, így olyan, mintha A fekete törpe is ennek a könyvnek lett volna a része. Az utószó pedig külön rácsodálkoztatja az olvasót arra, mennyire eltér a Törpe hangvétele a másik két műétől (amelyeknél jóval korábbi...), közben pedig le sem írja A seborvos lányának címét...

Ez képregény: nagyon szeretem

A káosz azonban még tovább is tudott nőni. 1981-ben ugyanis A Világirodalom Remekei sorozatban is megjelent egy A fekete törpe című Scott-kötet, de más tartalommal. Benne volt ugyan a Törpe, a Krónikák bevezetője (amely az új mű-sorrend miatt most kifejezetten a Törpét vezette be...) és A két fivér. Kimaradt viszont A fa asszonya, helyette bekerült két új mű. Az egyik a Vándor Willie meséje, amely valójában a Redgauntlet részlete (a 11. levélből): tekintve, hogy ez Scott szerint nem önálló történet (különben úgy közölte volna), s a regény, amelyből való, 1972-ben az életműsorozat nyitókötete volt, vagyis elérhető volt magyarul, őszintén nem értem, miért kellett belőle novellát kreálni... A másik írás tényleg novella volt: A kárpitos szobát Scott 1828-ban adta ki a The Keepsake Stories ciklusban, amelybe az a három rövid elbeszélés került bele, amelyet a Canongate-i krónikák szerkesztője nem fogadott el. Így elmondható, hogy jó helye van ennek az általam is kedvelt elbeszélésnek A két fivér közelében, de ismerve az elbeszélések történetét, ezek után különösen faramuci az antológia első darabjaként a Krónikák bevezetőjét olvasni: hiszen az azt követő négy novellából mindössze egy tartozott hozzá valójában. (Robert Cadell szerkesztő bizonyára holtában is halálra dühítette magát azon, hogy valaki nagyvonalú gesztussal tulajdonképpen visszatette az általa kiselejtezett Szobát a Krónikákba...) Mindezek után már csak egy kérdés maradt: miért, ó, miért kellett ennek a teljesen más gyűjteménynek szintén A fekete törpe címet adni? Ezt a kérdést a Kriterionnál is feltehették, amikor ugyanis Lektúra sorozatukba 1982-ben beválogatták Scottot, átvették a teljes 1981-es magyarországi kötetet, de kihagyták a bevezetőt, a címet pedig A kárpitos szobára változtatták.  Bár az lett volna eredetileg is...

Ez a teljes regény

A rendszerváltás óta a Scott-novellákat sem újrázta senki: utoljára a Populart diáksorozatában jelent meg A fekete törpe, önmagában.

Külön kell még szólni róla, hogy Szinnai Tivadar, oly sok ifjúsági átdolgozás készítője átdolgozta és lerövidítette a saját Rob Roy fordítását is, s 1990-ben meg is jelent a Móránál. Hivatkozva A loowoodi árva - Jane Eyre, a dickensi Örökösök - A Jarndyce-örökösök, és a sok-sok "az ifjúság számára átdolgozta" címkéjű Cooper, Stevenson, May stb. esetére, bizton állítom, hogy ha valamit nem érdemes elolvasni, akkor az ez a Rob Roy-rövidítmény... Hiszen ebből rendelkezésre áll az igazi és teljes magyar változat.

Az életműsorozatról itt olvashatsz.

Walter Scott regényei és novellái
(zárójelben a magyar fordítás címe):

1814 - Waverley (Waverley)
1815 - Guy Mannering
1816 - The Antiquary
1816 - The Black Dwarf (A fekete törpe)
1816 - Old Mortality or The Tale of Old Mortality (Puritánok utódai)
1817 - Rob Roy (Rob Roy)
1818 - The Heart of Mid-Lothian (Midlothian szíve)
1819 - The Bride of Lammermoor (A lammermoori nász)
1919 - A Legend of Montrose
1820 - Ivanhoe (Ivanhoe)
1820 - The Monastery
1820 - The Abbot
1821 - Kenilworth (Kenilworth / Titkos házasság)
1822 - The Pirate
1822 - The Fortunes of Nigel (Nigel jussa)
1822 - Peveril of the Peak
1823 - Quentin Durward (Quentin Durward / Durward Quentin / A skót íjász)
1824 - St. Ronan's Well
1824 - Redgauntlet (Redgauntlet)
1825 - The Betrothed
1825 - The Talisman (A talizmán / Oroszlánszívű Richárd)
1826 - Woodstock (A lovag)
1827 - Chronicles of the Canongate (The Highland Widow, The Two Drovers, The Surgeon's Daughter) (A fa asszonya, A két hajcsár, -)
1828 - The Keepsake Stories (My Aunt Margaret's Mirror, The Tapestried Chamber, Death of the Laird's Jock) (-, A kárpitos szoba, -)
1828 - The Fair Maid of Perth
1829 - Anne of Geierstein
1832 - Count Robert of Paris
1832 - Castle Dangerous