Az Elfelejtett detektívregények sorozatban olyan írókról igyekszem írni, akiktől remek krimik jelentek meg a huszadik század elején, a II. világháború előtt számos regényüket kiadták, olvasták nálunk, mára azonban munkásságuk méltatlanul feledésbe merült. Az egykor közkedvelt és ismert szerzők legtöbb regénye ma már csak öreg antikváriumok mélyén található meg, romos, háború előtti kiadásban. Pedig e regények nemcsak a krimitörténet részei, de izgalmas, kalandos, jó könyvek is, amelyeket sajnos méltatlanul fedett be a felejtés pora. A két éves kihagyás után folytatódik a sorozat: s keretében S. S. Van Dine, Mignon G. Eberhart, Alice Campbell, Mary Roberts Rinehart, Charles Baldwin, Philip MacDonald, Milton M. Propper és Patricia Wentworth után egy szinte teljesen elfelejtett angol írónőnek, Cicely Fraser-Simsonnak szeretnék bejegyzést szentelni.

Amikor elhatároztam, hogy a nyomába szegődök, nem hittem volna, hogy ilyen nehéz munkára vállalkozom. Hiába nagy és széles ugyanis az internet, alig találni rajta információkat a maga korában rövid időn át igen sikeres írónőről. Úgy tűnik, tulajdonképpen még az angolok is teljesen elfelejtették őt: ami nem csoda, hiszen két fél írói pályát futott be.

Az angol Cicely (Anne) Devenish 1896-ban született. 1919-ben, huszonhárom évesen hozzáment a korszak elismert zeneszerzőjéhez, Harold Fraser-Simsonhoz (1872-1944), aki számos nagyon sikeres musical komponistája volt, többek közt A. A. Milne Micimackójának szövegeihez is írt dallamokat. (Az ő zenéjével játszották is ezt a darabot nálunk 1982-ben Szolnokon, és a rendszerváltás után, a miskolci színházban.) Cicely a második felesége volt, aki férjével együtt Skóciában, Dalcross Castle-ben élte a vidéki földbirtokosnők életét. Közben azonban az 1920-as években detektívregény-írónői karrierbe kezdett, amikor 1926-ban kiadta a Lépések az éjszakában című könyvét. A kritika abszolút lelkesedéssel fogadta a történetet, sőt, A Honeymooon Adventure címmel 1931-ben film is készült belőle. Nem csoda tehát, hogy az írónő már 1927-ben megjelentette második, kissé vaskosabb krimijét, A csapkodó redőnyt, majd 1929-ben a harmadik bűnügyi könyve, a magyarul sajnos ki már nem adott Danger Follows is napvilágot látott.

Ezután azonban furcsa módon hosszabb időre felhagyott az írással. Legközelebb 1940-ben jelentkezett regénnyel, a Gyötrődő lelkek azonban már nem szabályos detektívtörténet volt, inkább krimis véget érő lélektani regény. Majd férje halála, a háború befejezése és két visszhangtalan regény (Another Spring, 1953, Canal Cats, 1955) után merész pályafordulatot hajtott végre: gyerekkönyveket kezdett írni. A Golly Smith-sorozatnak (The Adventures of Golly Smith, 1957, The Further Adventures of Golly Smith, 1958) rövid idő alatt nagy sikere lett, sokan nagy jövőt jósoltak neki - Cicely Fraser-Simson azonban viszonylag fiatalon, 1959-ben meghalt, így a Golly Smith-láznak nem lett folytatása...

Talán ezért történhetett, hogy manapság sem krimiszerzőnőként, sem gyerekíróként nem tartják igazán számon Cicely Fraser-Simsont. Személye rejtélyességhez az is hozzájárulhat, hogy választott írói nevét igencsak nehéz leírni. Férje kötőjellel használta a két névelemet (Fraser-Simson), a másodikat azonban könnyű Simpsonnak olvasni, ráadásul számos (nemcsak magyar, hanem például német) kiadáson a Fraser külön áll, vagy betűjelzés, s pont van utána. Így azután sokszor még a sok C. F. Simson, Fraser Simson, C. F-Simson, C. Fraser-Simson sem talál egymásra a bibliográfiákban, hogy legalább nyilvánvalóvá váljon, egyazon íróról van szó, aki ráadásul hölgy.

Pedig a két krimikönyv, a Lépések az éjszakában és A csapkodó redőny igazán remek szórakozást nyújt. Mindkettő kalandos, rejtelmes történet emberrablással, gyilkossági kísérlettel, titkokkal, árulásokkal, hazugságokkal és okos főszereplőnőkkel, akik trükkök, merész ötletek és némi bátorság árán a leghihetetlenebb és legnehezebb helyzetekből vágják ki magukat. Éva, az első regény főszereplője férje becsületét próbálja megmenteni, magára hagyatva egy hatalmas, ódon skóciai házban (amelyhez talán az írónő saját lakhelye szolgálhatott mintául). A csinos színésznő, Shirley, a második könyv hősnője eredetileg csak idős nagynénjének hívó szavát követi, amikor nyomozni kezd unokaöccse gyanús, új barátai után, végül azonban olyan összeesküvésbe keveredik, amelyből csak két váratlan segítőtárs (egyikőjük egy kiskutya) segítségével tud kikeveredni. A háromrészes történetben a redőny nyikorog, egyre nyikorog, majd leesik - s mire rájövünk, hogy hol és milyen ablakon is lógott, kiderül az is, milyen görbe utakon járnak Rosa néni birtokának hívatlan "megszállói".

Én ezzel a második regénnyel ismerkedtem meg először, ezt is tartom jobbnak. De mindkettőről elmondható, hogy aki szereti az Angliában készült, bájosan-rémítgető, korai Hitchcock-filmek hangulatát, kedvelni fogja Cicely Fraser-Simson két könyvét is. Szintén élményt nyújt a magyarul giccsbe fulladt címet kapott Gyötrődő lelkek is, amely hajótöréssel kezdődik és gyilkossággal végződik. Az olvasmányos, keszekusza családi, baráti és szerelmi viszonyokat ábrázoló, húsz évet felölelő történet végül Eberhart-féle, pszichologizáló krimivé válik, s a műfaj legjobb hagyományainak megfelelő módon lep meg a befejezésével. Izgalmas próbálkozás, afféle Éjféltájt (melyben Agatha Christie így ír: "Folyton a gyilkossággal kezdik. Pedig a gyilkosság már a vége! A történet már jóval előbb elkezdődik… olykor évekkel előbb… Mindazon okokkal és eseményekkel, melyek egyszer csak bizonyos embereket egy bizonyos időben s egy bizonyos helyen összehoznak."). Kár, hogy az írónő e kísérlete is visszhangtalan maradt.

Mindenesetre elmondható, hogy Cicely Fraser-Simson jó detektívregényeket írt. Mindhárom méltó az újra-felfedezésre.

Az írónő regényei magyarul:
A csapkodó redőny (The Swinging Shutter, 1927), Palladis, Félpengős Regények, 1932
Lépések az éjszakában (Footsteps in the Dark, 1926), Palladis, Félpengős Regények, 1937, Szerday (Svájc), Metropol Regények, 1959 
Gyötrődő lelkek (Count the Hours, 1940), Palladis, Pengős Regények, 1942

Linkek
Elfelejtett detektívregények 1. - S. S. Van Dine
Elfelejtett detektívregények 2. - Mignon G. Eberhart  
Elfelejtett detektívregények 3. - Alice Campbell
Elfelejtett detektívregények 4. - Mary Roberts Rinehart
Elfelejtett detektívregények 5. - Charles Baldwin
Elfelejtett detektívregények 6. - Philip MacDonald
Elfelejtett detektívregények 7. - Milton M. Propper
Elfelejtett detektívregények 8. - Öt régi jó könyv
Elfelejtett detektívregények 9. - Patricia Wentworth