Túl korán van még kívánni, de azért... - 11 új könyv
Valószínűleg mindenki egyet ért velem: a legtöbb kiadó még a leltárazásnál vagy az év végi hajrá kilihegésénél tart. Mégis, mivel körülbelül tavaly ilyenkor már volt hét olyan könyv, aminek érdemes volt odafigyelnem a megjelenésére, úgy gondoltam, idén is összeszedem azokat a beígért csemegéket, amelyekre mindenképpen vevő (olvasó) leszek előbb - vagy utóbb. A listára néhány sötét ló is felkerült, vagyis pár könyv, amelyet tavaly március illetve szeptember óta várok, egyre csak várok: s talán idén tényleg kijön majd. Ezek mellett ráadásul még néhány újdonságot is szerepeltettem, amelyek már megjelentek, de még nem volt hozzájuk szerencsém. 

Jane Austen levelei
Koinónia, 2014
Észrevette már mindenki ezt a ritka csemegét? Szerintem nem, legalábbis abból ítélve, hogy a Molyon még mindig nincs adatlapja. Ez talán nem is csoda, hisz egy főképp vallásos témájú könyvekről és kortárs szépirodalomról ismert kolozsvári kiadó jelentette meg, ráadásul a tavalyi év vége felé. Ez azonban pont az, aminek látszik: válogatott levelek a Jane Austen-összesből, mégpedig Vallasek Júlia bejósolhatóan remek fordításában. És még a borítója is gyönyörű!
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Georges Simenon: Maigret és a beharangozott gyilkosság
Agave, 2015, megjelenés: január 29.
És íme, érkezik egy újabb Maigret: a kiadó első idén bejelentett kötete. Simenon kifogyhatatlan: még mindig van nyolc olyan regénye a felügyelőről, amely könyvformában sosem jelent meg magyarul. Sőt, ezek közül öt még sehogyan sem. Utóbbiak közé tartozik ez az 1944-ben kiadott könyv, amely figyelemfelkeltő, mégis nagyon ízléses címlapjával folytatja az eddigi hagyományt.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Friedrich Glauser: Studer és társai
Napkút, 2014
Amikor a kiadó megjelentette a tragikus pályát befutott svájci krimiszerző öt (vagyis összes) regényét, amelyet Studernek, a szivarozó, joviális és zseniális nyomozónak szentelt, azt hittem, véget is ért a sor, s a Glauser és hőse iránti rajongásom több szöveget már nem találhat, hogy új erőre kapjon. Idén azonban kiderült, hogy az évi egy Polt felügyelő-regény mellett (amelyeket Alfred Komarek kortárs osztrák író jegyez) a kiadó egy Glauser-elbeszéléskötetet is be tudott illeszteni a krimiprogramjába, amelyben az ígéret szerint Studer is visszatér, s további kalandozás kezdődhet az író különös világában.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Robert van Gulik: Költők és gyilkosok
Sorozat Könyvek Kiadó, 2015, megjelenés: az év első fele
Hosszabb kihagyás után tavaly év végén új könyv reklámja tűnt fel a SKK oldalán: eszerint idén tovább folytatódik a diplomata-sinológus-író Di bíróról, a kínai nyomozóról írt detektívregény-sorozata. A 7. században, pazar hitelességgel megrajzolt történelmi környezetben játszódó regények mindig három gyilkossági rejtély történetét szövik össze. Ezúttal a nyomozás költők (és költőnők) közé vezet, afelől azonban nincs kétségem, hogy élvezni fogom és meg fog lepni. Még a szerző rajzaival is, melyek minden könyvben szerepelnek, de mindig másként tetszenek.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Könyvmolyképző, 2014
Nem véletlen, hogy a kiadó szavazást hirdetett a kötet fedélképének kiválasztására. Ez ugyanis nemcsak gyönyörű, de olyan hívogató képmás, hogy egy keresztrejtvénykönyvet is megvennék mögé csomagolva. Ugyanakkor persze a majdani elolvasásra az is kötelez, hogy lelkes történelmikrimi-gyűjtő lévén nem akarom kihagyni az új YA-monarchiás-ifjúsági-magyar-történelmi-krimi megszületését. Pedig Ambrózy báró esetei (remélem, lesz majd több is - Böszörményit ismerve biztosan) pontosan ezt a mixet ígérik.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Jacqueline Winspear: Maisie Dobbs és a fehér tollak rejtélye
Ulpius-ház, 2015, megjelenés: május 10.
A kiadóról szokás tudni, hogy ha ad egy megjelenési dátumot, az nem jelenti azt, hogy a könyv tényleg akkor jelenik meg... Maisie Dobbs második kalandja (beharangozott régi címén még MD és az elveszett madárka rejtélye) mindeddig még csak egy fél évet csúszott, így májusban már napvilágot láthat a talpraesett és romantikus angol detektívlány a harmincas években játszódó nyomozása.
Frissítés: Sajnos elképzelésem sincsen, megjelenik-e még valaha ez a könyv most, hogy az Ulpiussal az történt, ami... Reménykedjünk.

Rebecca Shaw: Civódások és csetepaték
Ulpius-ház, 2015, megjelenés: január 12-re ígérték, de az már elmúlt
Egy másik Ulpius-kötet, amely tavaly őszről idén télre csúszott, s amit már nagyon várok: a Turnham Malpas falucskában játszódó regénysorozat harmadik könyve ugyanis ismét ígér romantikát és izgalmakat is. Erőszak és pletyka, self-made-manség és urizálás egyformán sok baj okozója lesz a kis faluban, amelyet az írónőnek sikerült jellegzetes és szerethető szereplőkkel teleraknia.
Frissítés: Sajnos elképzelésem sincsen, megjelenik-e még valaha ez a könyv most, hogy az Ulpiussal az történt, ami... Reménykedjünk.

Piers Anthony: Fthor
Delta Vision, 2015, megjelenés: első félév
Igazán jó érzés volt, amikor decemberben a Fekete Turlogh és a kelták című Howard-elbeszéléskötet és Jo Walton A király neve című nagyregényének megjelenésével új életre ébredt a MesterMűvek sorozat a Delta Vision kiadónál. Így azután egyre közelebb érzem magam Anthony tavaly megígért, költői sci-fi-történetének, a Khton második részének az olvasásához is. (Azt pedig már csak halkan mondom, hogy igencsak várom a Xanth világában játszódó Roogna kastélyt is, valamikor az év közepe táján, majd...)
Frissítés: A könyv sajnos nem jelent meg 2015-ben, talán jövőre jön majd.

Abraham Merritt: Istár hajója
Delta Vision, 2015, megjelenés: első félév
A MesterMűvek másik tavaly beharangozott újdonsága volt ez a könyv, amelyet talán még Anthony könyvénél is inkább várok, hiszen a fantasy egyik első nagymesterének (élt: 1884-1943) a munkásságába vezet majd be. Az MM-sorozattal kapcsolatban azt tapasztaltam, minél régebbi egy benne kiadott mű, annál jobban lenyűgözött (a Rhialto, a Csudálatos pedig a kivétel, amely erősíti a szabályt), így aztán elképesztően kíváncsi vagyok Merritt történeteire. Csak azt a borítót lehetne feledni...
Frissítés: A könyv sajnos nem jelent meg 2015-ben, talán jövőre jön majd. 2017 tavaszán végre megjelent, itt írtam róla.

Alma Hannig: Ferenc Ferdinánd
Saxum, 2014
A német történésznő, a bonni egyetem tanára új életrajza 2014 könyvsikere volt külföldön is. Nem kevesebbet ígér (és állítanak róla kritikusai), mint hogy teljesen új képet rajzol az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó előtti trónörököséről, akivel kapcsolatban általában három dolgot szoktunk csak tudni: hogy szlávpárti volt a magyarokkal szemben, hogy szerelme miatt morganatikus házasságot kötött, és hogy az ő és felesége szarajevói meggyilkolása után (miatt) robbant ki az első világháború. Kíváncsi vagyok, milyen lesz az új kép róla.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

J. P. Gallagher: Bíbor és fekete
Új Ember, 2014
Világéletemben imádtam a Bíbor és fekete (The Scarlet and the Black) című 1983-as tévéfilmet, a főszerepben egy súlyosat, mégis könnyeden alakító Gregory Peckkel. Most végre elolvashatom azt a dokumentumregényt / életrajzot / történelmi esszét (majd kiderül, mi a műfaj), amelyből a film készült. A végtelen bátorsággal és pimasz ötletességgel embereket mentő Hugh O'Flaherty bíboros és a Róma rendőrfőparancsnokaként tevékenykedő, többek közt a Szt. Callixtus-katakombában végrehajtott vérengzésért felelős Herbert Kappler ezredes párharca, a film alapja, valóban megtörtént: most majd kiderül, pontosan hogyan.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Ez a 11 újdonság fért most a posztba. Persze lehetne mondani, hol van az "igazi" szépirodalom, de egyelőre még nem találtam magamnak olyat a beharangozott könyvek közt, amelyet feltétlenül el kellene olvasnom. Addig is inkább újraolvasom a Jane Austen-összest...
3 Responses
  1. Tipi Topi Says:

    Kívánni mindig lehet, és bizony jó kis listát állítottál össze, ahhoz képest, hogy egyelőre még takarékon a könyvpiac. Eddig csak a Simenon, valamint a korábban már beharangozott Ulpius-kötetekről volt tudomásom, de azért a többi sem kevésbé érdekes. És hát a Jane Austen kötet, az tényleg ritka csemege. A Bíbor és fekete, mármint a film, oly sokszor szembe jött már velem, de mindig mellőztem, annak ellenére, hogy Gregory Peck szinte minden filmét láttam már, nem is egyszer, és bizony azt sem tudtam, hogy megtörtént esetet dolgoz fel, de hát tanulni sosem késő.


  2. Ami a Bíbor és feketét illeti, még tedd hozzá, hogy nekem egy olyan régi DVD-n van meg, ahol a zene akad az első jelenetben, mert rosszul írták ki rá (pedig jogtiszta!). Nagyon tetszik maga a film is (pedig "csak" tévére készült), a színészi alakítások is, ráadásul Peck magyar hangja Sinkovits Imre...


  3. Megjegyzésként hozzáfűzném, hogy 14-én, meseanyu jóvoltából elkészült a könyv Moly-adatlapja. A poszt szövegét viszont meghagyom.