Felcsendül egy jellegzetes dallam, s egy apró emberke tipeg be a reflektorfénybe. Mindössze öt láb és négy inch magas, a háta egy icipicit hajlott, s apró pocakja van, mégis egész tartása fölöttébb elegáns. Tetőtől talpig tökéletesen rendezett és előkelő megjelenésű: hegyes orrú, szűk, tükörfényes lakkcipőjétől gondosan kikefélt keménykalapjáig minden a módszerességről, a rendről és az aprólékosságról beszél rajta. A néző felé fordul, utánozhatatlan könnyedséggel megemeli a kalapját: ezzel feltárja kopaszodó, intelligens tojásfejét. Agatha Christie Poirot-ja, a kis belga megérkezett.

Így kezdődött valamennyi korai tévéfilm, amelyet 1989-től kezdett el vetíteni a London Weekend Television. Később változott a producer, a filmes cég, a főcím, és a zene, Poirot azonban maradt, aki volt. A zseniális nyomozó, akinek villan a szeme, ha eszébe jutott a megoldás, akinek aprócska, pomádézott bajusza a tökéletes szimmetria és szépség megtestesítője, aki apró, tömpe ujjaival páratlan ügyességgel építi gondolkodásserkentő kártyavárait, s aki egyetlen mindent értő, szemhunyorító mosollyal szemléli a világ összes szerelmeseit. Agatha Christie minden addiginál igazabbul életre keltett detektívje. Aki pedig elénk állította és megelevenítette, a színész, David Suchet.


Amikor 1989-ben a brit Shakespeare-színész megkapta a felkérést, hogy játssza el Poirot szerepét néhány olyan tévéfilmben, amelyeket az addigi gyakorlattól eltérően nem Christie-regényekből, hanem a soha még meg nem filmesített novellákból forgatnak, Suchet habozott. Nem ígért nagy sikert a dolog: mivel azonban szüksége volt a munkára, s Agatha Christie lánya, Rosalind is őt találta a legalkalmasabbnak, végül elvállalta a feladatot. Ezzel 1989-től 2013-ig, vagyis huszonöt évig tartó sorozat vette kezdetét. A negyed évszázad alatt elkészült valamennyi – regényes vagy novellaterjedelmű – Poirot-nyomozás megfilmesítése: David Suchet neve, alakja és játéka pedig mindörökre összeforrt a kistermetű belgáéval.

Suchet új könyve, a Poirot és én ennek a kapcsolatnak állít emléket: egyszerre színészi pályakép, önéletrajz és Poirot, a halhatatlan detektív biográfiája; a filmek forgatási és kulisszatitkainak csevegő hangú elbeszélése, és tisztelgés Agatha Christie páratlan tehetsége előtt. Felkavaró és kedélyes olvasmány, amelyben lebilincselőek a kalandok, vitára ingerlőek a sorozat darabjairól közölt vélemények, kiválóak a nemegyszer saját készítésű fotók, s – ami számomra a legfontosabb – megdöbbentő az a színészi kíváncsiság, alázat és kreativitás, amellyel Suchet közelít és közelített a nagy szerephez, s amelynek segítségével évtizedek munkájával hosszú időre a legtökéletesebb (számomra mindenképpen a tökéletes) Poirot-alakítást tudta létrehozni, felépítve, fejlesztve és kiismerve a figurát. Gondolta volna például valaki, hogy azt az oly Poirot-s mozdulatot, mellyel a tisztaságra kényes, mindig vasalt nadrágban és lakkcipőben mutatkozó kis belga zsebkendőjével leporolja a padot, mielőtt leül rá, nem egy rendezőnek, forgatókönyvírónak, jelmeztervezőnek vagy kellékesnek köszönhetjük, hanem magának Suchet-nak? Aki közelharcot vívni is képes volt egy-egy ilyen – mások által nevetségesnek, fölöslegesnek ítélt - jellegzetes apróságért. És – győzött: mi pedig nyertünk egy szerethető és „igazi” Poirot-t.

A könyvben elolvashatjuk, kézírásos formában is tanulmányozhatjuk a színész 93 pontos gyűjtését, amely olyan apróságokat emelt ki a könyvekből, mint hogy Poirot általában 4 cukorral issza a kávét, mindig felhajtott sarkú kemény inggallért visel, kis notesze, hímzett papucsa és selyem hálóköntöse van, és sohasem bánik lekezelően az alkalmazottakkal. Innen, ettől a listától indult az a megismerési folyamat, amelynek a végén a tizenhárom évadot megért, hetvenrészes sorozat, s a Poirot és én áll: a könyv, amelyből nemcsak egy remek színészt, de talán Agatha Christie legkedvesebb és legfurább teremtményét is megismerhetjük. Így hát rajongóknak kötelező olvasmány a könyv, de biztos vagyok benne, hogy másoknak is érdemes elolvasni: s befejezése után mindazok, akiket érdekel a színészi munka, az átlényegülés és a karakterépítés, megemelik majd a kalapjukat Suchet-Poirot teljesítménye előtt.

A cikk az Ekultura.hu-n: David Suchet: Poirot és én
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én

A képek a Poirot-sorozatból származnak. Amelyeken Poirot kerekdedebb bajuszt visel, a korábbi epizódokból valók, amelyeken laposabbat, a későbbiekből.
A legutolsó képen a színész a CBE cím parancsnoki keresztjével látható, melyet 2011-ben, a színházért tett szolgálataiért nyert el. A The Most Excellent Order of the British Empire egy brit lovagi cím, melyet 1917-ben V. György alapított. Öt fokozata van, Suchet CBE (Commander of the Most Excellent Order of the British Empire) címe a harmadik ezek közül. (Ha a negyediket kapja meg valaki, már Sir-nek kell szólítani.)
Az első bekezdésben említett, eredeti főcím pedig itt látható - ha valaki szeretné felidézni.