A legendás Erzsébet, a magyarok királynéja, egy korszak bálványa és szépségideálja: ő a főszereplője a Kossuth Kiadó A magyar történelem rejtélyei című sorozata második kötetének. A ma is mindenki szívét megmelengető Sisi: a bajor herceglány és osztrák császárné.

F. Dózsa Katalin új könyvében pazar összefoglalását adja az Erzsébettel kapcsolatos alapvető kérdéseknek és válaszoknak. Megtudhatjuk, miért helyes az az álláspont, amellyel mindenki megismerkedhet, ha ellátogat a gyönyörű gödöllői kastélyba: hogy legjobb lenne a Sisi, Sissi és Sissy nevek használata helyett Erzsébetnek hívni kedvencüket. Kiderül, miért lehet bátran kijelenteni, hogy Erzsébet jó költő volt. Képek, fotók, leírások segítségével ismerhetjük meg, mitől, mennyire és miben is volt álomszép Erzsébet. Láthatjuk vadászó amazonként, divatikonként, sőt akár a fürdőteje receptjét is kipróbálhatjuk (már ha van frissen fejt meleg tej a közelünkben), de arra is fény derül, mikor és mennyiben vitte túlzásba a szépülést. Különösen érdekes az Erzsébettel kapcsolatba került férfiak bemutatása, amelynek apropóját a császárné egy "listázó" gúnyverse adja: új oldalról ismerhetjük meg Ferenc Józsefet és kapcsolatát Erzsébettel, elénk lép a lovász Middleton, Pacher, Erzsébet báli szerelme, Hunyady gróf, s végül Andrássy Gyula is: ám bulvárcsámcsogás helyett sok-sok forrást, idézetet és okos érveket kapunk azzal kapcsolatban, miért nem csalta meg sohasem a férjét Erzsébet. Megismerhetjük hűséges udvarhölgyeit és társalkodónőit, s az olyan kínos kérdésekre is választ kapunk, mint hogy volt-e anorexiás, tüdőbeteg vagy vérbajos, s netán kínozta-e depresszió. A képekben, mégpedig ritka képekben gazdag könyv remek ismerkedés lehet a témával bárki számára, a sok-sok apró részlet, az okos szöveg és a szép megformálás azonban gyakorlott rajongóknak is tetszeni fog. Mivel a szerző az első volt, aki a témával foglalkozni kezdett a kilencvenes években, hatalmas és megbízható tudására építve igazán szórakoztató, még ajándéknak is kiválóan alkalmas albumot állított össze.

A könyv megjelenése alkalmából ebben a posztban Sisivel foglalkozó tíz kedvenc könyvemet gyűjtöttem össze.

Erzsébetről könyvek százait írták és adták már ki magyarul is. Ha csak a szépirodalmat nézzük, könnyen hozzáférhető új kiadásban, vagy épp nemrég jelent meg  a magyar származású Allison Pataki a fiatal Erzsébetről szóló regénye (Sissi - Az ifjú császárné), a spanyol művészettörténész és írónő Ángeles Caso fura magyar címet kapott naplóregénye (Sziszi - Egy császárné naplója), Sigrid Laube alternatív történelmi munkája, amely azt mutatja be, mi lett volna, ha Ferenc József mégis Ilonát választja feleségéül (Sisi titkos szerelme), Gabrielle Maria Cristen lélekrajzban és érzelmekben gazdag életrajzi regénye (Sisi - Álom a szerelemről) vagy épp Zsigray Julianna annak idején igazi bestsellernek bizonyult, nagyon érzelmes és hazafias életpályarajza (Erzsébet magyar királyné). De rajongók talán még ismerik a két régebbi könyvsorozatot is a királyné regényes életéről: az ifjúságnak szóló Gaby Schuster-féle trilógiát (A császár menyasszonya, A korona szolgálatában, A sors kezében), s a az újrakezdődő, vagyis rendszerváltás utáni magyar Erzsébet-kultuszt a Romy Schneider-filmekkel együtt meghatározó, Marieluise von Ingenheim-féle hatkötetes regényszériát (Egy kislányból császárné lesz, Egy szív és egy korona, Egy császárné naplójából, Az álmok kastélya, A korona fekete gyémántja, Már csak az emlékek...). Be kell valljam, nekem utóbbiak voltak a meghatározók, ha már fiktív, nem egészen tűpontos, viszont érzelmes Sisi-regényre vágyunk. Persze a sok-sok Sisi-kötetből Nemere István is előállított egy sajátot (először Steve Nording néven), de ennél sokkal szebb, legalább annyira pontatlan, viszont igazi irodalom Krúdy Gyula Erzsébet királynéja.

Szép- és szakirodalom határán már kevesebb könyvet találni. Kislánykorom nagy élménye volt Czére (azóta Nyitó) Gyöngyvér A koronás szépasszony (azóta Erzsébet királyné, a koronás szépasszony) című rövid, irodalmi betétekkel tarkított életrajzi esszéje, de azóta sajnos be kellett látnom, hogy történelmileg nagyon pontatlan kötet. A francia Jean des Cars franciásan kedélyes életrajza sem aratott nálam igazi sikert (Sisi avagy a végzet), ettől függetlenül biztosan van, akinek nagy olvasmányélménye.

Ezzel szemben van néhány könyv, amelyet nagyon bátran ajánlanék bárkinek, akit érdekel a téma.


Az első ezek közül Dániel Anna Erzsébet királyné című könyve. Ez a könyv eredetileg a háború idején, 1944-ben látott napvilágot a Dante Kiadónál, s félek tőle, hogy meglehetősen visszhangtalan maradt. 1992-ben azonban bekerült a Móra Pöttyös Könyvek sorozatába, s azóta is állandó tagja: további (1998, 2002, 2006, 2012) négy kiadásban megjelent, s remélem, a gyerekeim is fogják majd olvasni. Ez az életrajzi regény ugyanis kellően romantikus ahhoz, hogy a szerelmes-kedves történeteket szerető lányok szívesen elolvassák. Elég pontos történelmileg, hogy jó bevezetés legyen az Erzsébet-kultuszba. Emellett pedig elég jó irodalom, történet ahhoz, hogy ne csak a rajongás miatt, hanem igazi, minőségi, örökzöld olvasmányként vehessük a kezünkbe. Ráadásul - míg az eredeti kiadást csak hét fényképtábla illusztrálta, mint valami ismeretterjesztő könyvet - a modern kiadásnak nagyon szép és hangulatos rajzai vannak, amelyeket Herczeg István készített. Utalnak a korra, megidéznek egyes híres festményeket, de segíthetnek a saját Sisi-képünk kialakításában is.


Elhagyva a fikció műfajait, véleményem szerint az alapkönyv Sisiről Brigitte Hamann Erzsébet királyné című monumentális életrajza. Először 1988-ban jelent meg az Európánál (mindjárt kétféle, kemény és puha kötéses alakban), majd 1998-ban az Aquila jelentette meg jól lapozható, modern külsőségekkel, azóta pedig ismét az Európánál találhatók a jogai: 2008-ban és 2012-ben is pompás borítóval jelent meg újra. Nem véletlen ez a sok kiadás, hiszen a könyv a nagybetűs Erzsébet-életrajz: nem regény, hanem olvasmányos szakkönyv, sok-sok jegyzettel, olyan történésztől, aki rengeteget foglalkozott a Habsburgokkal és Erzsébettel (például életrajzi lexikont szerkesztett róluk, megírta Rudolf trónörökös életrajzát, s két fényképalbumot is összeállított a császárnéról - s akkor még csak a magyarul is megjelent más könyveiről volt szó...). Hamann mindenben az első és megkerülhetetlen: lenyűgözően okos és alapos könyve szolgál támpontként azóta is mindenkinek. Csak egyet nem tudok neki megbocsátani: hogy nem tudott mit kezdeni Erzsébet költői elhivatottságával.


Ha további jó életrajzokat keres valaki, kettőt ajánlanék biztosan. Az első Egon Caesar Conte Corti Erzsébet című, ma azt lehetne mondani, majdnem hivatalos életrajza. Erzsébettel 1898-ban végzett a merénylő keze, a szerző, a leendő történész ekkor mindössze tizenkét éves volt. Az 1920-as évektől azonban történelmi életrajzokkal hívta fel magára  figyelmet, 1934-ben pedig megjelentette Erzsébet-könyvét, amely nemzetközi siker lett: tíz nyelvre fordították le azonnal, napjainkig németül harminchárom kiadásban látott napvilágot, magyarul pedig reprintben is megjelent. Az író objektíven, de tisztelettel világítja meg Erzsébet személyiségét, sorsát, életrajzához pedig először használt fel számos, akkor még nyilvánosságra nem hozott családi, udvarhölgyi forrást. Az 1939-es születésű történésznő, Sigrid-Maria Grössing Sisi, a modern nő című áttekintése viszont, amely németül 2007-ben látott napvilágot, azzal emelkedik ki az életrajzi könyvek tömegéből, hogy kritikus, mégis szerethető, teljes képet rajzol Erzsébetről a 21. század számára. (Az írónő egyébként számos könyvet publikált Erzsébet környezetéről, a Habsburgokról és más uralkodókról: magyarul tizenegy kötetét adták ki.)



Ahogyan Grössing, úgy a másik népszerű Sisi-tudós, Gabrielle Praschl-Bichler könyvei is a Gabo Kiadó jóvoltából jelentek meg Magyarországon a Királyi Házak sorozatban. Az Erzsébet magánéletét bemutató, kellemetlenül nagybetűs és szorosra kötött, ám annál izgalmasabb beltartalmú "...fáradtan teszem le esténként koronám(at)..." a királyné teljességgel privát világába vezet be: szépségreceptektől, fogyókúráktól állatszeretetén és öltözködési mániáin át magánlevelezéséig és utazásszervezéséig mindent megtudhatunk róla, ami apróság, fenn maradhatott róla dokumentum és érdekes. Az 1958-as születésű Habsburg-kutató jegyzi a jóval barátibb címet kapott Sisi, a fitnesz és a fogyókúra királynője című kötetet is, amely a korszak szépségápolása és testgyakorlása felől közelít a királyné szokásaihoz. Hasonló témáról szól a Chris Stadtlaender írta Sisi császárné titkos szépségreceptjei is, amely rengeteg sütemény, krém, púder, arctej, sampon "házi", udvari receptjét tartalmazza tökéletesen pontos hozzávalókkal. (Praschl-Bichler egyénként írt könyvet Ferenc Józsefről és a Habsburgokról is, egyedül a Habsburg-családtagok természetfeletti élményeiről szóló könyvével nem tudtam mit kezdeni, pedig Erzsébetről is tartalmazott érdekes fejezeteket. Egyrészt olvashatatlanul volt fordítva, néha még abba is ellentmondás keveredett, ki kicsoda vagy mit látott, másrészt a szerzőnő az észlelésekkel kapcsolatban minden adatot felsorolt, de bármiféle forráskritika nélkül. Így tudta egyszerre szkeptikusan bölcsnek és vadul babonásnak is ábrázolni Erzsébetet: az igazság talán középen van.)


Sisi halála külön téma (ahogy az ifjúsága is: erről mindenkinek érdekes lehet Beate Hammond Mária Terézia, Erzsébet, Zita - Nagy császárnék fiatal lány korukban című könyve). Szerencsés módon az Erzsébet ellen elkövetett merényletről magyar szerzőnek is sikerült könyvet írnia: Niederhauser Emil történész Merénylet Erzsébet királyné ellen című kötete először még a Labirintus történelmi rejtélyekről szóló sorozatban jelent meg. Azóta sem avult el.


Végül: minden ilyen összefoglalóban helye van a hat szerző (Basics Beatrix, F. Dózsa Katalin, Gerő András, Kovács Éva, Niederhauser Emil, Soós István) készítette, albumnak is beillő Sisi-enciklopédiának, a Rubicon kiadásában megjelent Erzsébet, a magyarok királynéja című kötetnek. Itt találkozhatunk ismét F. Dózsa Katalin, a téma egyik legjobb szakértője nevével, aki a kötet harmadát jegyzi. A képek, források, elemzések, életrajzi titkok és szépségek igazi nagy gyűjteménye ez a kötet, bátran ajánlható a haladóknak, akik a Sisi-legendákat már abszolválták.


A Magyarok királynéja további különlegessége, hogy felfedezte és a szélesebb rajongói körrel is megismertette Mészöly Dezső (1918-2011) Erzsébet-műfordításait. Ezek azonban már néhány évvel korábban is megjelentek ebben a fent látható, Erzsébet képével díszített, a papírborító mögött pedig ízlésesen ibolyaszínbe kötött, sirályokkal és színes képekkel telerakott kiskönyvben. A Sirály a Burgban versgyűjtemény, esszé és emlékkönyv egyszerre. Írója, Shakespeare egyik legavatottabb műfordítója, aki egyformán tökéletesen és inspirálóan beszélt Villon, G. B. Shaw, Boleyn Anna és Shelley nyelvén, majd egyszer csak találkozott egy ironikus, finom humorú, romantikusan szenvedélyes lírát művelő költővel - akiről kiderült, hogy Erzsébet császár- és királyné... A versfordításokat kísérő szöveg Mészöly Dezső-féle megértéssel, humorral és lelkesítő elismeréssel beszél arról, miért hibázott Brigitte Hamann (és nyomában egy irodalomtörténész generáció), amikor Erzsébetet pusztán műkedvelő poétának, s harmadrangú Heine-epigonnak könyvelte el, verseiről megállapítva, hogy semmi másnak nem jók, mint történelmi dokumentumnak. A kétnyelvű könyv magyar és német szövegeit hasonlítgatva, anekdoták és finom elemzések közepette magunk is rájöhetünk, miért szükséges elismerni még a fanyalgóknak is, hogy Erzsébet - mellékfoglalkozásként - öntörvényű, egyben-másban egészen modern költő volt. (Talán egyetlen hibája, hogy verseit elrejttette a közönség elől, épp addig, amíg az ízlés végképpen megváltozott. De vajon mennyire éreznénk akár még egy Arany János zsenialitását is, ha Walesi bárdokja mondjuk éppen ma, a slampoetry, Rakovszky Zsuzsa és Lackfi János korában kerülne először olvasók elé...) Mészöly Dezső esszéit mindig élmény olvasni, az ízléses kis könyv pedig minden költészet- és Sisi-kedvelő profán imakönyvecskéjévé válhat, ha engedi, hogy megszólítsa a költő Wittelsbach Erzsébet.

Linkek
Rejtélyes magyar történelem 1. - A Szent Korona 
Rejtélyes magyar történelem 2. - Ki bombázta Kassát?
A magyar történelem rejtélyei sorozat kötetei