|
A magyar borító |
Bár a skandináv krimiírók közül talán nincs is olyan, aki felérhetne népszerűségben Jo Nesbø-vel, azért a svéd Kristina Ohlsson bizonyosan előkelő helyet birtokol közöttük – főleg nálunk, Magyarországon, ahol műveit az Animus jelenteti meg Skandináv krimik
sorozatában. Ennek keretében a norvég Nesbø-től tizennégy regény látott
napvilágot, ám a második legtöbb cím birtokosa már két írónő: Camilla
Läckberg és Kristina Ohlsson, akiknek hét-hét könyve olvasható magyarul.
Ha pedig ehhez még azt is hozzászámoljuk, hogy a kiadó Ohlsson immáron
harmadik gyerekkrimijét is lefordította, egyértelműen az 1979-es
születésű hölgy a második helyezett a megjelenések listáján.
Bizonyára
nem véletlenül. Miközben izgalmas és egyéni hangú felnőtt-krimiket ír,
Ohlsson élen jár a gyerekek igényes és eredeti szórakoztatásában is:
pedig e két dolog ritkán jár együtt. 2014-ben jelent meg nálunk első
ifjúsági detektívregénye, Az üveggyerekek, amellyel megnyerte a Svéd Rádió pályázatát. Ezt követte Az Ezüstfiú, s idén már a sorozat harmadik darabját, a Kőangyalokat is átnyújthatjuk kalandkedvelő és olvasni szerető gyerekismerőseinknek.
A
sorozat titka három dolog: a főszereplők – a három barát – szerethető,
érdekes személye, a fordulatos és izgalmas krimitörténet, végül pedig
egy csipet természetfeletti.
Az Ezüstfiúban
az első kötetben megismert három gyerek, Aladdin, Billie és Simona egy
újabb titokzatos eset nyomába ered. A történet központjában Billie
helyett ezúttal a Törökországból Svédországba költözött kisfiú, Aladdin
áll, aki látni vél egy titokzatos, rövidnadrágos fiút, akinek a léptei
nem hagynak nyomot. Közben valaki dézsmálja szülei éttermének hűtőit,
akik pedig amúgy is közel állnak a tönkremenetelhez és ahhoz, hogy
visszaköltözzenek Törökországba. Ki lehet a rejtélyes húsgombóctolvaj?
Mi köze a szomorú rövidnadrágoshoz, aki tovatűnik a semmibe,
valahányszor rajtakapni vélik? Tényleg láthatatlanná tud válni? Vajon
kiknek viszi a húsgombócokat? S miért kerül szóba a lopással
kapcsolatban folyton a rejtélyes Ezüstfiú, akiről egy régi-régi, múlt
századi legenda szól? Aladdin és barátnői nyomozni kezdenek, ám
lépten-nyomon váratlan dolgokba ütköznek: menekült szírekbe, akik egy
hajón élnek, mint valaha Aladdin, egy rejtélyes alkalmazottba, aki
valamit titkol, s egy hírhedt kincsrablás történetébe, amely több mint
száz év óta megfejtetlen.
A
misztikum és a realitás ismét lebilincselően keveredik egy igényes
történetben, amelynek rövid, nagybetűs fejezetei már a kisiskolásokat is
olvasásra serkenthetik. Ráadásul az élvezetes könyvnek bárki számára
akad mondanivalója menekültkérdésről, gyászról, szegénységről…
Tartalmas, izgalmas, kedves könyv: alig várom a folytatását.