2014. október 19., vasárnap
Nem szeretném feleslegesen untatni azokat, akik rendszeresen olvassák ezt a blogot. Mivel a mai bejegyzésben csupa olyan könyvről szeretnék írni, amellyel kapcsolatban beszámoltam már a várakozásaimról korábbi posztokban, így a gondolatmenetemet az előfeltevésekre fűztem fel. Mit vártam - és mi teljesült belőle...
Sebastian Haffner: Egy német története
Európa, 2014
Egyértelműen az idei év egyik legjobb olvasmányának jósoltam Haffner önéletrajzi művét, melyet 1939-ben írt meg, majd félbehagyott, s hagyatékából adták ki a leszármazottai, amikor 2000-ben előkerült.
Mit vártam: olyan intelligens, meglepő szemléletű, higgadtan és okosan ítéletet alkotó, ötletes és elgondolkodtató könyvet, mint valamennyi általam eddig megismert Haffner-írás, ugyanakkor meglepően személyes szöveget.
Mi teljesült: még a vártnál is több. Az Egy német története először is szépirodalom is, nemcsak egyszerű önéletrajz, vagy történelmi esszé. Olvasmányos nevelődési regény a nácizmus díszletei közepette, amely objektív ugyan, mégis egész kis - hiteles - novellabetétekben ábrázolja az emberi viselkedésminták sokféleségét egy diktatúrában. Másrészt fantasztikusan találja meg az egyensúlyt az önéletrajzi, azonosulásra késztető történetmondás és a későbbi (hat évvel érettebb fejjel íródó), eltávolító kommentár, értelmezés között. Nem magyaráz túl, de érvel, töpreng és saját korábbi elképzeléseivel is vitázik. Végeredményben kiábrándító, elkeserítő, megrendítő, ugyanakkor sok mindent új színben láttató, megértető képet rajzol arról, hogyan történhetett meg a borzalom - hogyan tehettek magukévá a nemzetiszocialisták néhány hónap alatt egy gondban lévő, de teljességgel általános európai problémákkal küzdő, sok szempontból jól élő nemzetet a kiválasztottság tudatával, a végítélet percének vizionálásával és a jó állampolgárként viselkedés könyörtelen követelményének ideállá emelésével.
Mi nem teljesült: semmilyen elvárásomban nem csalódtam. De természetesen boldog lennék, ha a kézirat nem szakadna meg körülbelül tervezett témájának kétharmadánál.
Yrsa Sigurđardóttir: Emlékszem rád
Animus, 2014
Augusztusban írtam arról, hogy mennyire boldog vagyok a könyv megjelenésétől. Nem sokkal korábban találkoztam az írónő előző magyarul megjelent regényével, Az utolsó rítussal, s alig volt időm sajnálkozni rajta, hogy hét éve nincs folytatás, amikor: lett!
Mit vártam: izgalmas és jó klasszikus krimit, modern, izlandi díszletek között.
Mi teljesült: a regény tényleg torokszorítóan izgalmas, csavaros, sötéten lebilincselő hangulatú, és Izland egyik legridegebb pontján játszódik. Ráadásul elég nagy szerepet kap benne a természetfeletti is...
Mi nem teljesült: sajnos nem tért vissza a könyvben Az utolsó rítusból ismert Thóra Gudmundsdóttir, a kedves ügyvédnő. És egy picit túl természetfeletti volt a megoldás ahhoz, hogy tényleg klasszikus legyen a sztori.
Andrea Schacht: A sólyom éneke
General Press, 2014
A regényeiben és személyében is Kölnhöz kötődő német írónő ezzel a kötettel befejezte az Almutról és Ivoról és gyermekeikről, Alyssról és Marianról szóló történelmi detektívregény-sagáját. Az ötrészes Alyss-sorozat korábbi darabjai: Kölni rejtély, A hozomány, A sólyom visszatér, Hamis büszkeség, melyek közül az utolsóról írtam bővebben.
Mit vártam: ugyanolyan nyugodt, mégis érdekes világot megrajzoló, részletes történelmi detektívregényt, mint az előző négy.
Mi teljesült: tekintve, hogy ezúttal magát a főszereplőnőt rabolták el a könyvben, izgalmakban nem volt hiány. Ismét egy jól megírt, remekül fordított, ízléses külsejű és kedves regényt kaptam.
Mi nem teljesült: vágyam, hogy a sorozat mégse érjen véget. Bár az utószó szerint az írónő tervez még kölni rejtélyeket, csak nem Alyss főszereplésével.
Borisz Akunyin: A gyémántszekér I-II.
Európa, 2011
Hosszú idő után végre alkalmam volt elmélyülni a fondorlatos Fandorin kitalálójának talán leghosszabb, eleve két kötetesre tervezett történelmi detektívregényében, amelyben Akunyin még azt is kideríti, kik, vagy mik a japán akuninok...
Mit vártam: egy tipikus Fandorin-nyomozást, vagyis játékosat, izgalmasat, posztmodernt.
Mi teljesült: nagyon furcsa, csupa irodalmi játék két történetet olvashattam, amiben volt egy kis Japán és egy kis Oroszország, egy kis Kuprin és egy kis haiku, nindzsavilág, alvilág és diplomatavilág, szerelem, gyűlölet, kémkedés. És néha még a nyomozásra is volt idő.
Mi nem teljesült: amikor befejeztem a második kötetet, valahogy úgy éreztem, hogy jó, jó, de nekem igazából nem a második, mindent megmagyarázó, anekdotikus 548 oldal tetszett, hanem csakis az első, rejtélyes és költői 178. Nem vagyok biztos benne, hogy a második részt is meg kellett volna írni...
Borisz Akunyin: Színház az egész világ
Európa, 2013
Mostani olvasásommal sikerült befejeznem a Fandorin-regények magyarul megjelent sorozatát. Ez a színházban játszódó, korfestő, korjelző és korjátékos darab a 11. könyv a máig oroszul megjelent tizenháromból, de az utolsó, amit én is elolvashatok.
Mit vártam: egy szerelmi történetet, színházi bűntényt, és persze tipikus fandorini nyomozást, ahogy a fül ígéri.
Mi teljesült: volt szerelem, színház, Fandorin, de talán egy kissé túl anekdotikus volt ez a kötet az ízlésemnek.
Mi nem teljesült: van még 10 novella és elbeszélés, valamint egy 2012-es, 1914-ben játszódó regény Eraszt Fandorinról. Az igaziról. Ezek lefordítatlanok egyelőre. Fel nem foghatom, miért kell ezek helyett inkább a jóval hagyományosabb, a modern jelenben és a távoli múltban egyszerre játszódó Nicholas Fandorin-sztorikat olvasnom magyarul... (Immár kettőt is.)
Rebecca Shaw: Ördögi pletyka
Ulpius, 2014
Gyors tempóban folytatódik Turnham Malpas története: Az új lelkészt követi az Ördögi pletyka, s már előjegyezhető a Civódások és csetepaték.
Mit vártam: ugyanolyan izgalmas, kerek, bájos, fordulatos és meglepő vidéki történetet, mint az első rész volt.
Mi teljesült: körmönfontan, megdöbbentően és váratlanul folytatódott tovább a falu lakóinak élete. Az új "bűntény" kisebb terjedelmű, mégis nagyobb meglepetést okozó volt, mint az előző köteté.
Mi nem teljesült: egy kissé szétfutóbb, összefésületlenebb volt a sok-sok szál párhuzamos szövögetése, mint az első regényben.
Fabian Lenk: Montezuma és az istenek haragja
Scolar, 2014
A Scolar kiadó rendületlenül folytatja az Idődetektívek-sorozatot, én pedig rendületlenül olvasom.
Mit vártam: Leon, Julian, Kim és a titokzatos Kija cica azték kalandját.
Mi teljesült: minden.
Mi nem teljesült: úgy érzem, ebben a sorozatban nem lehet csalódni, mivel csak jó, jobb és legjobb kötetei vannak.
Bánki Éva: A bűn nyelvét megtanulni
Napkút, 2014
Ennek a könyvnek az első tanulmányába, amely a honlapon is olvasható volt, valósággal beleszerettem.
Mit vártam: egy nagyon jó és okos kis könyvet a kemény krimiről.
Mi teljesült: kis híján minden. Izgalmas, rövid, velős tanulmányok szerepelnek a könyvben, és szinte minden gondolat és vélemény örömet okozott olvasás közben, még ha nem is minddel értettem egyet teljesen.
Mi nem teljesült: kissé túl sok szó esett Tar Sándorról. Úgy gondolom, az, hogy nem lehet eléggé túlértékelni - talán mégsem igaz.
Michio Kaku: Einstein kozmosza
HVG, 2013
Ez az egyetlen kakukktojás a listán: egy könyv, amellyel kapcsolatban nem voltak a blogon megírt előfeltevéseim, tekintve, hogy fel sem tűnt a megjelenése.... Sajnos. A HVG rendkívül rosszul megválogatott, komoly külsejű, de bulvárbelsejű történelemkönyveivel (Kennedy, Lincoln, Jézus) épp teljesen eltántorított attól, hogy figyeljem a megjelenéseiket, amikor véletlenül, a boltban pillantottam meg Michio Kaku könyvét.
Mit vártam: egy Michio Kaku-féle okos tudományos népszerűsítő kötetet a modern fizikáról. Olyat, mint a Hipertér, a Párhuzamos világok, A jövő fizikája és örök kedvencem, A lehetetlen fizikája. (Ezeket a könyveket mind az Akkord Kiadó jelentette meg.)
Mi teljesült: a könyv remek, élvezetes összefoglalása volt nemcsak Einstein elméleteinek, hanem alcíméhez - Tér- és időfelfogásunk Albert Einstein képzeletének tükrében - hűen annak is, hogyan, miben hat Einstein egy-két sora, ötlete ma is, miközben a tudósok a kvantumelmélet és az egyesített mezőelmélet részleteivel foglalkoznak.
Mi nem teljesült: egy-két ábrát és fotót elfogadtam volna illusztrációképpen.
Link
Most olvastam 1. - Főleg fantasy
Most olvastam 2. - Még mindig főleg fantasy
Most olvastam 3. - Három komoly, három szép
Most olvastam 4. - Szép irodalom
Most olvastam 5. - A modern történelemről 1.
Most olvastam 6. - Izgalmas könyvek
Most olvastam 7. - A modern történelemről 2.
Most olvastam 8. - Hat könyv, hat idézet
Most olvastam 9. - Hasznos könyvek
Most olvastam 10. - Olvasnivalók
Most olvastam 11. - Megint modern magyar (történelem)
Most olvastam 12. - Pihentetők
Most olvastam 13. - Történelem kérdőjelekkel
Európa, 2014
Egyértelműen az idei év egyik legjobb olvasmányának jósoltam Haffner önéletrajzi művét, melyet 1939-ben írt meg, majd félbehagyott, s hagyatékából adták ki a leszármazottai, amikor 2000-ben előkerült.
Mit vártam: olyan intelligens, meglepő szemléletű, higgadtan és okosan ítéletet alkotó, ötletes és elgondolkodtató könyvet, mint valamennyi általam eddig megismert Haffner-írás, ugyanakkor meglepően személyes szöveget.
Mi teljesült: még a vártnál is több. Az Egy német története először is szépirodalom is, nemcsak egyszerű önéletrajz, vagy történelmi esszé. Olvasmányos nevelődési regény a nácizmus díszletei közepette, amely objektív ugyan, mégis egész kis - hiteles - novellabetétekben ábrázolja az emberi viselkedésminták sokféleségét egy diktatúrában. Másrészt fantasztikusan találja meg az egyensúlyt az önéletrajzi, azonosulásra késztető történetmondás és a későbbi (hat évvel érettebb fejjel íródó), eltávolító kommentár, értelmezés között. Nem magyaráz túl, de érvel, töpreng és saját korábbi elképzeléseivel is vitázik. Végeredményben kiábrándító, elkeserítő, megrendítő, ugyanakkor sok mindent új színben láttató, megértető képet rajzol arról, hogyan történhetett meg a borzalom - hogyan tehettek magukévá a nemzetiszocialisták néhány hónap alatt egy gondban lévő, de teljességgel általános európai problémákkal küzdő, sok szempontból jól élő nemzetet a kiválasztottság tudatával, a végítélet percének vizionálásával és a jó állampolgárként viselkedés könyörtelen követelményének ideállá emelésével.
Mi nem teljesült: semmilyen elvárásomban nem csalódtam. De természetesen boldog lennék, ha a kézirat nem szakadna meg körülbelül tervezett témájának kétharmadánál.
Animus, 2014
Augusztusban írtam arról, hogy mennyire boldog vagyok a könyv megjelenésétől. Nem sokkal korábban találkoztam az írónő előző magyarul megjelent regényével, Az utolsó rítussal, s alig volt időm sajnálkozni rajta, hogy hét éve nincs folytatás, amikor: lett!
Mit vártam: izgalmas és jó klasszikus krimit, modern, izlandi díszletek között.
Mi teljesült: a regény tényleg torokszorítóan izgalmas, csavaros, sötéten lebilincselő hangulatú, és Izland egyik legridegebb pontján játszódik. Ráadásul elég nagy szerepet kap benne a természetfeletti is...
Mi nem teljesült: sajnos nem tért vissza a könyvben Az utolsó rítusból ismert Thóra Gudmundsdóttir, a kedves ügyvédnő. És egy picit túl természetfeletti volt a megoldás ahhoz, hogy tényleg klasszikus legyen a sztori.
General Press, 2014
A regényeiben és személyében is Kölnhöz kötődő német írónő ezzel a kötettel befejezte az Almutról és Ivoról és gyermekeikről, Alyssról és Marianról szóló történelmi detektívregény-sagáját. Az ötrészes Alyss-sorozat korábbi darabjai: Kölni rejtély, A hozomány, A sólyom visszatér, Hamis büszkeség, melyek közül az utolsóról írtam bővebben.
Mit vártam: ugyanolyan nyugodt, mégis érdekes világot megrajzoló, részletes történelmi detektívregényt, mint az előző négy.
Mi teljesült: tekintve, hogy ezúttal magát a főszereplőnőt rabolták el a könyvben, izgalmakban nem volt hiány. Ismét egy jól megírt, remekül fordított, ízléses külsejű és kedves regényt kaptam.
Mi nem teljesült: vágyam, hogy a sorozat mégse érjen véget. Bár az utószó szerint az írónő tervez még kölni rejtélyeket, csak nem Alyss főszereplésével.
Európa, 2011
Hosszú idő után végre alkalmam volt elmélyülni a fondorlatos Fandorin kitalálójának talán leghosszabb, eleve két kötetesre tervezett történelmi detektívregényében, amelyben Akunyin még azt is kideríti, kik, vagy mik a japán akuninok...
Mit vártam: egy tipikus Fandorin-nyomozást, vagyis játékosat, izgalmasat, posztmodernt.
Mi teljesült: nagyon furcsa, csupa irodalmi játék két történetet olvashattam, amiben volt egy kis Japán és egy kis Oroszország, egy kis Kuprin és egy kis haiku, nindzsavilág, alvilág és diplomatavilág, szerelem, gyűlölet, kémkedés. És néha még a nyomozásra is volt idő.
Mi nem teljesült: amikor befejeztem a második kötetet, valahogy úgy éreztem, hogy jó, jó, de nekem igazából nem a második, mindent megmagyarázó, anekdotikus 548 oldal tetszett, hanem csakis az első, rejtélyes és költői 178. Nem vagyok biztos benne, hogy a második részt is meg kellett volna írni...
Európa, 2013
Mostani olvasásommal sikerült befejeznem a Fandorin-regények magyarul megjelent sorozatát. Ez a színházban játszódó, korfestő, korjelző és korjátékos darab a 11. könyv a máig oroszul megjelent tizenháromból, de az utolsó, amit én is elolvashatok.
Mit vártam: egy szerelmi történetet, színházi bűntényt, és persze tipikus fandorini nyomozást, ahogy a fül ígéri.
Mi teljesült: volt szerelem, színház, Fandorin, de talán egy kissé túl anekdotikus volt ez a kötet az ízlésemnek.
Mi nem teljesült: van még 10 novella és elbeszélés, valamint egy 2012-es, 1914-ben játszódó regény Eraszt Fandorinról. Az igaziról. Ezek lefordítatlanok egyelőre. Fel nem foghatom, miért kell ezek helyett inkább a jóval hagyományosabb, a modern jelenben és a távoli múltban egyszerre játszódó Nicholas Fandorin-sztorikat olvasnom magyarul... (Immár kettőt is.)
Ulpius, 2014
Gyors tempóban folytatódik Turnham Malpas története: Az új lelkészt követi az Ördögi pletyka, s már előjegyezhető a Civódások és csetepaték.
Mit vártam: ugyanolyan izgalmas, kerek, bájos, fordulatos és meglepő vidéki történetet, mint az első rész volt.
Mi teljesült: körmönfontan, megdöbbentően és váratlanul folytatódott tovább a falu lakóinak élete. Az új "bűntény" kisebb terjedelmű, mégis nagyobb meglepetést okozó volt, mint az előző köteté.
Mi nem teljesült: egy kissé szétfutóbb, összefésületlenebb volt a sok-sok szál párhuzamos szövögetése, mint az első regényben.
Scolar, 2014
A Scolar kiadó rendületlenül folytatja az Idődetektívek-sorozatot, én pedig rendületlenül olvasom.
Mit vártam: Leon, Julian, Kim és a titokzatos Kija cica azték kalandját.
Mi teljesült: minden.
Mi nem teljesült: úgy érzem, ebben a sorozatban nem lehet csalódni, mivel csak jó, jobb és legjobb kötetei vannak.
Napkút, 2014
Ennek a könyvnek az első tanulmányába, amely a honlapon is olvasható volt, valósággal beleszerettem.
Mit vártam: egy nagyon jó és okos kis könyvet a kemény krimiről.
Mi teljesült: kis híján minden. Izgalmas, rövid, velős tanulmányok szerepelnek a könyvben, és szinte minden gondolat és vélemény örömet okozott olvasás közben, még ha nem is minddel értettem egyet teljesen.
Mi nem teljesült: kissé túl sok szó esett Tar Sándorról. Úgy gondolom, az, hogy nem lehet eléggé túlértékelni - talán mégsem igaz.
HVG, 2013
Ez az egyetlen kakukktojás a listán: egy könyv, amellyel kapcsolatban nem voltak a blogon megírt előfeltevéseim, tekintve, hogy fel sem tűnt a megjelenése.... Sajnos. A HVG rendkívül rosszul megválogatott, komoly külsejű, de bulvárbelsejű történelemkönyveivel (Kennedy, Lincoln, Jézus) épp teljesen eltántorított attól, hogy figyeljem a megjelenéseiket, amikor véletlenül, a boltban pillantottam meg Michio Kaku könyvét.
Mit vártam: egy Michio Kaku-féle okos tudományos népszerűsítő kötetet a modern fizikáról. Olyat, mint a Hipertér, a Párhuzamos világok, A jövő fizikája és örök kedvencem, A lehetetlen fizikája. (Ezeket a könyveket mind az Akkord Kiadó jelentette meg.)
Mi teljesült: a könyv remek, élvezetes összefoglalása volt nemcsak Einstein elméleteinek, hanem alcíméhez - Tér- és időfelfogásunk Albert Einstein képzeletének tükrében - hűen annak is, hogyan, miben hat Einstein egy-két sora, ötlete ma is, miközben a tudósok a kvantumelmélet és az egyesített mezőelmélet részleteivel foglalkoznak.
Mi nem teljesült: egy-két ábrát és fotót elfogadtam volna illusztrációképpen.
Link
Most olvastam 1. - Főleg fantasy
Most olvastam 2. - Még mindig főleg fantasy
Most olvastam 3. - Három komoly, három szép
Most olvastam 4. - Szép irodalom
Most olvastam 5. - A modern történelemről 1.
Most olvastam 6. - Izgalmas könyvek
Most olvastam 7. - A modern történelemről 2.
Most olvastam 8. - Hat könyv, hat idézet
Most olvastam 9. - Hasznos könyvek
Most olvastam 10. - Olvasnivalók
Most olvastam 11. - Megint modern magyar (történelem)
Most olvastam 12. - Pihentetők
Most olvastam 13. - Történelem kérdőjelekkel
