Ünneplés
Április 4. van, a bejegyzés azonban nem a felszabadulás évfordulóját ünnepli. Ehelyett témája, hogy megjelent az ötvenedik ismertetésem az Ekultúrán!

A véletlennek köszönhetően az ötvenedikként felkerülő írás éppen Sara Paretsky magyarul tavaly kiadott Warshawski-krimijének, a Kártalanításnak az ismertetője lett, vagyis egy szívemnek különösen kedves könyv.

Íme az első ötven cikk számokban.

Az első írásom 2012. november 15-én publikálták.
Novemberben összesen három,
decemberben kilenc,
januárban tizenhárom,
februárban tizenegy,
márciusban pedig tizenkét
írásom jelent meg az Ekultúra jóvoltából.
A negyvenkilencedik és ötvenedik könyvről már áprilisban írtam.

Elmondtam a véleményem
tíz klasszikus műről,
nyolc kortárs regényről,
hat magyar könyvről,
húsz krimiről,
négy Agatha Christie-krimiről,
három sci-firől,
két kötelező olvasmányról,
öt novelláskönyvről,
két sorozatról,
öt többszerzős műről és antológiáról,
négy non-fictionről.

A szerzők között volt
tizenöt brit (angol és ír),
négy francia,
nyolc amerikai,
egy ausztrál,
egy osztrák,
egy cseh,
egy holland,
egy dán,
egy tibeti,
három kínai,
számos koreai,
és egy (névtelen) japán.
Továbbá írtam francia, spanyol, olasz és portugál mesékről.

A legnagyobb felfedezésem Harald Voetmann Plinius szerint a világ című kötete volt.
A leghangulatosabb olvasmánynak egyértelműen Jakub Arbes Szent Xavérja számított.
A legolvasmányosabb kortárs szépirodalmi mű címet Mary Horlock A hazugságok könyve című regénye érdemelte ki.
A legtitokzatosabb könyv Éric Faye Nagaszakija volt.
A legkedvesebb és legmegdöbbentőbb Richard Adams Gesztenye, a honalapító című gyerek(?)regénye.
A krimik között a legnagyobb meglepetést az eddig nálunk ismeretlen Alfred Komarek Polt felügyelő sírdogál című könyve okozta.
Legjobban az tetszik, amit Georges Perec A dolgok című könyvéről írtam.

Csak remélni tudom, hogy születhet majd bejegyzés a második ötven írásomról is. Addig is ünnepeld Te is velem az ötven nagyon jó könyvet!

Az összes ismertető linkjeit itt találod: Az Ekultúra és én.
Ez pedig az Ekultúra.hu. Akiknek csak nagyon-nagyon megköszönni tudom, hogy szerző lehetek!
0 Responses