Először a Csendéletek című kötetre figyeltem fel, a címlapon káprázatos gyümölcsökkel, hetyke papagájokkal és egy figyelemreméltóan hófehér kakaduval - a 18. század elején Angliában sikeres festőpályát befutó magyar művész, Bogdány Jakab madaras csendéletének szereplőivel. Ebből a könyvből ismertem meg a legjobb magyar csendéleteket Stanover Tóbiás szajkós kompozíciójától, Szentgyörgyi János biedermeier virágcsokrától, Adler Mór historizáló műtárgykiállításától (Esterházy-kincsekkel!) Csók István lángoló citromjaiig, Fényes Adolf parasztasztalon felejtett mákos kalácsáig, Márffy Ödön puha-ködösen kontúrtalan körtééig, Derkovits Gyula újságpapírba csavart, aranyos pikkelyű haláig. Persze a legtöbb gondolkodni valót Tihanyi Lajos 1933-as Csendélete adta, amely szerintem egy absztraktba hajló vágódeszkát és fatűt mintáz, legújabb monográfusa szerint azonban nem mutat semmilyen határozott tárgyat: mindenesetre egészen lelkesítő ránézni...
A többszöri végigolvasás után kiderült, hogy tovább is van: a hetvenes években ugyanis három hasonlóan szép és érdekes album is napvilágot látott a Corvinánál, melyeket "képkeretes" borítótervükről lehet megismerni. A tanulmányt, képleírásokat és harminchat színes képet tartalmazó kötetek ma már igen olcsóak az antikváriumokban, ám továbbra is okosak és szépek: Telepy Katalin kötete különösen élvezetes tájképgyűjtemény.

Telepy Katalin: Tájképek a Magyar Nemzeti Galériában, Corvina, 1973
B. Supka Éva: Életképek a Magyar Nemzeti Galériában, Corvina, 1974
Kisdéginé Kirimi Irén: Csendéletek a Magyar Nemzeti Galériában, Corvina, 1977