2015. március 9., hétfő
Miért szeretem nagyon a L'Harmattan Kiadó Valahol Európában sorozatát?
Mert tényleg Európa minden népének kortárs, friss irodalmából válogatják.
Mert a szerkesztés nem tér ki a nagyregények elől: sőt, mintha kifejezetten olyan művek szerepelnének a sorozatban, amelyek keresik a társadalmi, a család-, a pikareszk és a nevelődési regény, a hosszúpróza új útjait túl modernen és posztmodernen.
Mert nők és férfiak műveiből egyaránt kerül a sorozatba (körülbelül egyharmad-kétharmad arányban).
Mert kiválóak a műfordítások.
Mert érdekesek a neves irodalmár előolvasók utószavai.
Mert kellemes, jól olvasható és tartós a könyvek megformálása (elgondolkodtató, fekete-fehér címlapkép, borítóidézet, színre hangoltság, kis országtérkép a kötésen, kemény fedél védőborítóval).
Mert jellegzetesek, boltban jól felismerhetők és öt éve változatlanok a sorozat külsőségei.
2011
Olga Tokarczuk: Őskor és más idők (lengyel)
Jean Rouaud: A becsület mezején (francia, folytatása a Jeles férfiak)
Drago Jančar: A névtelen fa (szlovén)
Jean Portante: Mrs. Haroy, avagy a bálna emlékezete (luxemburgi)
Hugo Claus: Belgium bánata (belga: flamand)
Jean-Luc Outers: Vízművek (belga: vallon)
2012
Jenny Erpenbeck: Otthon (német)
Agneta Pleijel: Lord Sohamár (svéd)
Sigitas Parulskis: Mormogó fal (litván)
Trisse Gejl: Pátriárka (dán)
Mileta Prodanović: Kert Velencében (szerb)
2013
Mario Levi: Isztambul tündérmese volt (török)
David Zábransky: Mindig más strandra vágyik (cseh)
J. G. Farrell: Zavaros idők (ír)
Arno Camenisch: Az utolsó cseppig – Alpesi trilógia (svájci német)
Verena Rossbacher: Sóvárgás sárkányra (osztrák)
Gonçalo M. Tavares: Tanuljunk meg imádkozni a technika korában (portugál)
2014
Jean Rouaud: Jeles férfiak (francia, A becsület mezején folytatása)
Veronika Šikulová: Menettérti (szlovák)
2015
Muriel Spark: Jean Brodie kisasszony fénykora (brit)
Kjell Westö: Ahol egykor jártunk (finn)
Mircea Cartarescu: Káprázat - A test (román)
2016
Alessandro Mari: Nagyon is emberi remény (olasz)
Faruk Šehić: Az Una hullámai (boszniai)
2017
Miljenko Jergović: Diófa-házikó (boszniai: horvát)
Tommi Kinnunen: Négyesút (finn)
Milen Ruszkov: Felmagasztosulás (bolgár)
Juan Marsé: Az álmok kalligráfiája (spanyol)
2019
Osvalds Zebris: Gyerekrablás Rigában (lett)
2020
Mircea Cartarescu: Káprázat - A jobb szárny (román)
(Sajnos a könyvek kiadási évére leginkább csak magukban a könyvekben lehet rábukkani, én pedig még nem olvastam mindent. Az OSZK több kötettel ezelőtt elmaradt az adatbázis-frissítéssel, a kiadó oldalán nincsenek kiadási évszámok. A könyváruházak előszeretettel adnak meg rossz dátumot: kezemben a 2012-es könyv, mégis 2013 szerepel a neten - nyilván, mert a mű későn került be a rendszerükbe. Mindez sajnos egy kissé a sorozat terjesztésére is jellemző: egyes könyvesboltláncoknál egyáltalán nem rendelhetők, vásárolhatók az egyes kötetek, máshol csak nagy késéssel.)
Utolsó frissítés: 2019.12.09.
Mert tényleg Európa minden népének kortárs, friss irodalmából válogatják.
Mert a szerkesztés nem tér ki a nagyregények elől: sőt, mintha kifejezetten olyan művek szerepelnének a sorozatban, amelyek keresik a társadalmi, a család-, a pikareszk és a nevelődési regény, a hosszúpróza új útjait túl modernen és posztmodernen.
Mert nők és férfiak műveiből egyaránt kerül a sorozatba (körülbelül egyharmad-kétharmad arányban).
Mert kiválóak a műfordítások.
Mert érdekesek a neves irodalmár előolvasók utószavai.
Mert kellemes, jól olvasható és tartós a könyvek megformálása (elgondolkodtató, fekete-fehér címlapkép, borítóidézet, színre hangoltság, kis országtérkép a kötésen, kemény fedél védőborítóval).
Mert jellegzetesek, boltban jól felismerhetők és öt éve változatlanok a sorozat külsőségei.
2011
Olga Tokarczuk: Őskor és más idők (lengyel)
Jean Rouaud: A becsület mezején (francia, folytatása a Jeles férfiak)
Drago Jančar: A névtelen fa (szlovén)
Jean Portante: Mrs. Haroy, avagy a bálna emlékezete (luxemburgi)
Hugo Claus: Belgium bánata (belga: flamand)
Jean-Luc Outers: Vízművek (belga: vallon)
2012
Jenny Erpenbeck: Otthon (német)
Agneta Pleijel: Lord Sohamár (svéd)
Sigitas Parulskis: Mormogó fal (litván)
Trisse Gejl: Pátriárka (dán)
Mileta Prodanović: Kert Velencében (szerb)
2013
Mario Levi: Isztambul tündérmese volt (török)
David Zábransky: Mindig más strandra vágyik (cseh)
J. G. Farrell: Zavaros idők (ír)
Arno Camenisch: Az utolsó cseppig – Alpesi trilógia (svájci német)
Verena Rossbacher: Sóvárgás sárkányra (osztrák)
Gonçalo M. Tavares: Tanuljunk meg imádkozni a technika korában (portugál)
2014
Jean Rouaud: Jeles férfiak (francia, A becsület mezején folytatása)
Veronika Šikulová: Menettérti (szlovák)
2015
Muriel Spark: Jean Brodie kisasszony fénykora (brit)
Kjell Westö: Ahol egykor jártunk (finn)
Mircea Cartarescu: Káprázat - A test (román)
2016
Alessandro Mari: Nagyon is emberi remény (olasz)
Faruk Šehić: Az Una hullámai (boszniai)
2017
Miljenko Jergović: Diófa-házikó (boszniai: horvát)
Tommi Kinnunen: Négyesút (finn)
Milen Ruszkov: Felmagasztosulás (bolgár)
Juan Marsé: Az álmok kalligráfiája (spanyol)
2019
Osvalds Zebris: Gyerekrablás Rigában (lett)
2020
Mircea Cartarescu: Káprázat - A jobb szárny (román)
(Sajnos a könyvek kiadási évére leginkább csak magukban a könyvekben lehet rábukkani, én pedig még nem olvastam mindent. Az OSZK több kötettel ezelőtt elmaradt az adatbázis-frissítéssel, a kiadó oldalán nincsenek kiadási évszámok. A könyváruházak előszeretettel adnak meg rossz dátumot: kezemben a 2012-es könyv, mégis 2013 szerepel a neten - nyilván, mert a mű későn került be a rendszerükbe. Mindez sajnos egy kissé a sorozat terjesztésére is jellemző: egyes könyvesboltláncoknál egyáltalán nem rendelhetők, vásárolhatók az egyes kötetek, máshol csak nagy késéssel.)
Utolsó frissítés: 2019.12.09.
A Mindig más strandra vágyik 2014-ben Mindig más strandra vágyik címmel is megjelent
Katherine Grey írta:
Ez érdekes kérdés. Az OSZK szerint nem jelent meg így, csak a Moly állít ilyet. 2014-ben valóban utánnyomták a 2013-as kiadást, ez igaz. De a L'Harmattan oldalán csak és kizárólag Strandként létezik, s ez megegyezik az OSZK katalógusával.
Nem lehetséges, hogy fennforgott a neten egy korábbi cím/borítóváltozat, és ez okozott félreértést, innen vette át a Szláv Textus blog is? Mert más kötetnél már láttam ilyet. Volt már valakinek fizikai valójában a kezében egy Part feliratú kötet?