Azt hiszem, még soha nem teljesült ilyen gyorsan kívánságom. Májusban ugyanis azzal fejeztem be Kristina Ohlsson Az 573-as járat című thrilleréről szóló ajánlómat, hogy azt kívántam, jusson a folytatás minél hamarabb a magyar olvasók kezébe. Nos: csak novemberig kellett várni, és a vágyam teljesült. Megérkezett az írónő új, ötödik regénye, a Dávidcsillagok.

Kristina Ohlsson, az 1979-es születésű svéd írónő harmincévesen jelentette meg első krimijét, a Mostohákat, amelyben a rokonszenves nyomozópáros, az okos, bátor és független Fredrika Bergman, és a nyugodt, türelmes és logikus Alex Recht nyomozott. Az első könyvet hamar követte további négy, amely tovább bonyolította a főszereplők történetét, s különböző témákkal kísérletezett: az Elnémítva, az Őrangyalok, Az 573-as járat, s végül a Dávidcsillagok érintette a terrorizmus, a bevándorlás, a rasszizmus, a vallás, a gyermek elleni erőszak, a kamaszok veszélyeztetettsége, az örökbefogadás, a leánykereskedelem, sőt, a fogyatékosság témáját is. Közben Ohlsson dolgozott a Svéd Titkosszolgálatnál, a Svéd Külügyminisztériumban, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetemen, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet terrorizmusellenes szakértőjeként is, majd 2012-ben főállású íróvá lépett elő. Megírt két gyerekkönyvet, melyek közül az első, amely megnyerte a Svéd Rádió gyermekregény-pályázatát, Az üveggyerekek címen épp most jelent meg magyarul, s remek karácsonyi ajándék lehet minden tíz évesnél idősebb gyereknek. Végül: elkezdett dolgozni egy új thriller-sorozaton, amelynek idén kiadott első kötete a Lotus Blues címet viseli.

A magam részéről előítéletes vagyok Ohlssonnal: már az első könyve annyira megtetszett, hogy azóta muszáj mindent elolvasnom, amit ír, s általában igen elégedetten teszem le a könyveit. Így volt ez a Dávidcsillagokkal is, amely rendhagyóan terjedelmes, rendkívül mozaikosan szerkesztett, s szinte letehetetlenül izgalmas regénynek bizonyult. Ha ugyanis azt hinnénk a cím alapján, hogy a kötet témája egy svédországi zsidó közösség ellen elkövetett, rasszista támadássorozat lesz, nagyobbat talán nem is tévedhetnénk. Valóban egy zsidó óvoda fiatal óvónője az első áldozat, s valóban két zsidó kisfiú tűnik el másnap, teniszedzésre igyekezve. Amikor azonban Fredrika és Alex nyomozni kezd, egészen váratlan utak tárulnak fel előttük. Vajon mi köze a gyilkosságokhoz a huszadik századi zsidó legendának, amely a kegyetlen és szánalomra méltó Papírfiúról szól? Ki chatelt a kisfiúkkal haláluk előtt, s mit titkol a Salamon Gyülekezet titkára? Ki hagy üzeneteket a rejtélyes Efraim Kielnek? Mi  lehet a kisfiúk családjának közös titka? Ki az ismeretlen, névtelen nő, akiről az első fejezetben kiderül, hogy megölték a családját? Mit tud a titkosszolgálat, és mit Az 573-as járatból már ismert, talpraesett és szókimondó, de hazugságai csapdájába esett ügynöknő, Eden Lundell?

Kristina Ohlsson ebben a regényében összefonta azokat a szálakat, amelyeket első négy regényében megindított. Ugyanakkor olyan krimitörténetet írt, amellyel annak is érdemes megismerkedni, aki még egyszer sem találkozott Fredrikával és Alexszel. A Dávidcsillagok esszenciális skandináv krimi a zsáner kedvelőinek, s egyúttal túlírás nélküli, fordulatos nyugvópontja (lezárása?) az ötkötetes sorozatnak.

Hogy visszatér-e még a nyomozópáros, nem tudom. Mégis, zárásképpen csak azt tudom kívánni, hadd olvassunk minél hamarabb egy új könyvet a szerzőnőtől. Már csak az van hátra, hogy ez a kívánság is olyan gyorsan teljesüljön, mint az előző.

A cikk az Ekultura.hu-n: Kristina Ohlsson: Dávidcsillagok
 Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én