Árpád-házi királyunk, I. László a magyar történelem egyik legérdekesebb szereplője. Katolikus szent, középkori lovagkirály, csodás legendák és látomásokkal teli történetek hőse. Befolyásos uralkodó, akivel a római pápa is igyekezett békét kötni, s akinek a bizánci császár vette nőül a leányát. Nagy törvényhozó, akinek a törvénycikkelyeit ma is tanulják a magyar iskolákban. S természetesen különleges, nagyformátumú egyéniség – akinek a magánéletéről, érzelmeiről vagy épp cselekedeteinek indítékairól viszont csak igen keveset tudni. Ezeket az üres helyeket tölti ki érdekfeszítő történetével Benkő László idén megindult regényfolyama, a Szent László.

Szent László és a kun harca a kakaslomnici templom falképén

Szent László a Thuróczy-krónika képén

Talán mondanom sem kellene: a szerző neve jól ismert a történelmet és a történelmi regényeket kedvelők előtt. Nagyszabású regénysorozatai és trilógiái a magyar történelmet idézik meg (Honfoglalás, Tatárjárás és a kalandozások korát bemutató Viharlovasok), de írt regényt a második világháború idejéről (A spanyol grófnő), sőt, a közelmúltban játszódó kémtörténetet is (Drezdai emberünk), néhány hét múlva pedig már kézbe vehető lesz A Zrínyiek történetéről indított új regénysorozatának első kötete, A gránitlelkű is. Hogy hogyan lehetséges ezt a hihetetlen írói tempót bírni – mégpedig pontossággal, precíz adatoltsággal, széles látókörrel, vagyis úgy, hogy az olvasó sosem csalódik –, az maradjon az író titka. Az viszont már bizonyos, hogy a kétezres évek elejének magyar irodalomtörténete nem termelékenysége miatt fogja tartalmazni Benkő László nevét. Sokkal inkább azért, ahogyan kötetről kötetre megújítja-megújította a magyar történelemről szóló regények műfaját. Eddigi művei bizonyítják, hogy a nemzeti történelem nem halott, múzeumba, dohos könyvek lapjaira való dolog, hanem élő és korról korra másként megírható, színes elbeszélés. Ugyanakkor Benkő László könyveiben a színesség vagy a tendenciózusság sosem megy a pontosság és tényszerűség rovására: találkozik a valóság és a költészet.

Szent László és a kun harca a gelencei templom falképén

Szent László a Képes Krónika képén

A Szent László-sorozat első kötete, A lázadás parazsán ráérős tempóban, hatalmas mesélőkedvvel, sok színes részlettel és hiteles fordulattal mutatja be a későbbi szent király ifjúkorát. A történet kezdetén László herceg még csak hat esztendős, így alkalmunk van megismerkedni apjával, Béla herceggel, a későbbi I. Béla királlyal, aki folyamatos harcban áll bátyjával, egykor jó testvérével. András, aki I. András néven kivezette az államalapító István király halála utáni trónviszályokból és lázadásokból Magyarországot, mostra idős, beteges és Béla sikereire féltékeny uralkodóvá változott, aki mindenképpen fiának, az ifjú, későn született Salamonnak akarja átadni a trónját. Vajon milyen szerepet szán apja és nagybátyja viszálykodása idején a sors a fiatal Lászlónak? Milyen tanítómesterek, miféle „államelméletre” tanítják meg? Hogyan talál rá az első szerelem? Milyenek első harci kalandjai és döntő csatái?

Szent László és a kun harca a Magyar Anjou-legendárium miniatúráján

A Győrben őrzött Szent László-herma

A könyv számos ilyen és ehhez hasonló kérdésre ad választ, mindig az ismert történelmi tényekhez tartva magát, ugyanakkor meggyőző és megnyerő képet rajzolva László szellemi, érzelmi fejlődéséről, felnőtté válásáról, majd bemutatva azt, hogyan válik a huszonéves fiatalember testvére támaszává, az ország legvitézebb hősévé. Közben világossá válnak az olyan homályos krónikarészletek is, mint az egyik leghíresebb, amelyben László legyőzi a leányrabló kunt. Benkő Lászlótól még azt is megtudhatjuk, hogyan fordulhatott ez elő több mint egy évszázaddal a kunok Magyarországra költözése előtt…

A Szent László fordulatos, lebilincselő regény egy különlegesen izgalmas témáról. Remélhetőleg nemsokára érkezik a folytatása is.

A cikk az Ekultura.hu-n: Benkő László: Szent László - A lázadás parazsán
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én