A könyvborító: az alább látható Utamaro kép változata

Tükrök. Áttetsző papírlegyezők. Aprómintás porcelán teáscsészék. Háromhúros lanton, samiszenen játszó fehér ujjacskák. Fapapucs, varródobozka, tustartó. Virágmintás kimonók. Széles selyemövek, az obik. Kosodék: színes, csőujjú felsőkabátok, pazar díszítéssel. A sötétfekete hajkölteményekben káprázatos kanzasik: fém-, fa és teknőspáncél hajtűk legyezőkkel, virágokkal, levélkékkel a végükön. És kusik, a bonyolult frizurát megkoronázó festett fafésűk. Az Utamaro szépségei című könyv lapjain a 18. század végi Japán legszebb hölgyei kelnek életre, köszönhetően két művésznek: a japán Kitagava Utamaronak és a magyar Hajdu Anitának.

2013-ban Gésák, japán szép hölgyek és ruhák címmel nyílt meg Erzsébetvárosban az a kiállítás, amelyen a kölni magyar festőművész, Hajdu Anita először mutatta be huszonöt olyan képét, amelyekhez a japán Utamaro fametszetei szolgáltak mintául. Végül összesen hetvenöt ilyen alkotása született, ezekből tartalmazza a Vince Kiadónál megjelent képeskönyv a legszebb ötvenet.

Szépség a tükörnél - lásd 75. oldal és borító

Utamaro (喜多) 1753 körül született és 1806-ban halt meg. A híres festőnél, Szekiennél tanult, s az 1790-es évektől kezdve már Japán- és Kína-szerte híressé vált gyönyörű nőábrázolásairól. Fametszeteit általában a védjegyévé vált árnyalatokkal, a halvány ibolyával, a rózsaszínnel és a pasztellzölddel színezte. Nőalakjait elképesztően finom vonásokkal, virágszerű hajlékonysággal, néha egészen nyújtott, Modiglianit idéző körvonalakkal ábrázolta. Legtöbb modellje Tokió (Edó) vigalmi negyedének, a Josivarának a lakója volt: gésa, kurtizán vagy leendő gésa (maiko) a Zöld Házakból. Az ő szépségüket és az ő sorsukat ábrázolta a legszívesebben: a szerelmes levelet olvasó, szépítkező, udvarlóját váró hölgy mellett a képeken pletykáló, boldogtalan, kacér, finomkodó vagy öregedő nők is megjelentek.

Utamaro bukását egy, a császárt öt ágyasával ábrázoló metszet okozta (bár mai és nyugati szemmel nehéz benne bármilyen szatirikus, netán felségsértő tartalmat észrevenni): készítéséért ötven napi, bilincsben letöltendő őrizetre ítélték, amikor nem dolgozhatott, szabadulása után viszont a túlhajtottság végzett vele. Megmaradtak azonban kincset érő művei, köztük is a leghíresebb, a szókimondóan erotikus Párnadal (Utamakaro), amelynek tizenkét pajzán, szatirikus, mesés, vagy épp egészen romantikus illusztrációja (igaz, fekete-fehérben) magyarul is megjelent a Terebess Kiadó jóvoltából. A 19-20. század fordulóján Európa újra felfedezte Utamaro művészetét, a szecesszió és az impresszionizmus legnagyobb alakjai tekintették mintájuknak, s ma is az egyik legismertebb japán festő a világon.

A Párnadal leghíresebb képe, a boldog szerelemről: természetesen nem része a könyvnek, hisz nem portré

Nyakát púderozó nő - lásd 77. oldal

Ez a könyv azonban nemcsak az ő munkája. Hajdu Anita akvarellképei ugyanis inkább csak mintának tekintik az eredeti Utamaro-képeket. Egy csuklómozdulat, egy mosoly, egy szemöldökvonás fontosabbá válik a képen, mint a szolgai utánzás. A kötet elején közölt néhány valódi Utamaro-kép és a magyar festőnő által megalkotott parafrázis összehasonlításával mi is meggyőződhetünk arról, miért érdemes ezt a könyvet önálló művészeti albumként, s nem pedig Utamaro-másolatgyűjteményként kezelni. A Hó, hold és virágok az Ogija-házból című, kis kezét apró, fehér füléhez szorító, kifinomultan hallgatózó hölgyet ábrázoló kép (101. oldal) eredetije például – talán a sötétszürke háttérnek vagy a figura kerek állának, mégis hosszúkás arcának köszönhetően – kevésbé (vagy csak másként) kerül közel a nézőhöz, mint Hajdu Anita akvarellképének modellje. Ő világos háttér előtt áll, így talán kevésbé hangsúlyos hófehér bőre, ám rózsaszín hajszalagja és gallérja, s ovális álla virágszerűbbé, kislányosabbá teszi. Pedig bal kezének kimódoltan bonyolult ujj-játéka pontosan ugyanaz, mint Utamaronál.

Nanivaja Okita - lásd 31. oldal

Számomra Hajdu Anita könyve látomás a (japán) női szépségről Utamaro látcsöve segítségével. De a látcső üvege csak a látványt jelöli ki: az apró, finom változtatások, a saját színek, a puha akvarellvonalak saját vízióvá alakítják Utamaro képeit. Néhol talán japánosabbak, mint az eredetiek – a szó impresszionista értelmében. Néhol talán bájosabbak és romatikusabbak a mintájuknál, a szó európai értelmében. Közel hozzák Utamaro világát. Japánosítják a miénket. Különleges képek: érdemes őket megismerni.

A cikk az Ekultura.hu-n: Hajdu Anita: Utamaro szépségei
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én  

A mellékelt női arcképek valódi Utamaro-metszetek. Mindegyik megtalálható a könyvben, így aki már megszerezte az albumot, összehasonlíthatja Hajdu Anita változatait az eredetiekkel.

Fenn: Nyilvánvaló szerelem - lásd 116. oldal. Lenn: Hanaogi az Ogija házból - lásd 27. oldal.