„Irodalmi archeológia.” Már a szó is izgalmas: márpedig a fülszöveg így ajánlja a német Franz Baumer Artúr király legendáiról írt könyvét. A hazájában először 1991-ben megjelent történelmi és irodalomtörténeti kalandozás azóta is jelen van a német könyváruházak kínálatában: tökéletes összefoglalása ugyanis az egyik legnépszerűbb kulturális hagyománynak, Artúr király és a Kerekasztal lovagjai történetének.

A Gabo Kiadó Királyi Házak sorozatában igazán rengeteg érdekes kötet napvilágot látott már. Az immár tizenhat éve folyó történelmi széria az egyik legstabilabb, és legszínvonalasabb a magyar könyvpiacon. Az illusztrált, szép kiállítású kötetek uralkodók, dinasztiák és nagy történelmi egyéniségek életébe vezetnek be az ókortól napjainkig. Megtalálhatók köztük enyhén bulváros, népszerű könyvek (mint Gyles Brandreth egyébként nagyon érdekes és átfogó, Károly és Kamilla – Egy szerelem története című munkája), legendás személyiségek életrajzai (például Sigrid-Maria Grössing, Gabriele Praschl-Bichler és Friedrich Weissensteiner Habsburg-tárgyú, vagy épp Sissiről szóló könyvei), de rangos ókortörténeti könyvek (Wolfgang Schuller: Kleopátra – Három birodalom királynője) is. Személyes kedvencem Anderle Ádám izgalmas és élvezetes, úttörő témájú Spanyol királyi dámák című kötete, Thea Leitner és Helga Thoma tematikus életrajzgyűjteményei, valamint Marita A. Panzer alapos Nők az angol trónon című kötete.


Franz Baumer könyve azonban egy kissé rendhagyó tagja a sorozatnak. Bár egy brit uralkodóról szól, Artúrja mítosszá vált hős – ha valaha élt is a valóságban, sokkal izgalmasabb életének legendája, mint igaz története. A több mint háromszáz oldalas kötet enciklopédikus áttekintést ad arról, hogyan is alakult a századok Artúr képe, milyen átváltozásokon ment keresztül Artúr király alakja a középkori krónikák, legendák, lovagi eposzok és korai lovagregények, majd pedig az újkori kultúra nagy alakjai munkásságának köszönhetően. Ugyanúgy olvashatunk benne részleteket híres, klasszikus irodalmi művekből, mint eszmefuttatást arról, milyen hatása is volt az Artúr-legendára A Da Vinci-kód modern sikerének, a nácik árjakutatásainak vagy épp a kathar eretnekség iránt újraéledt misztikus érdeklődésnek.


Nekem nagyon jól esett ez a könyv, élmény volt olvasni. Szerzője ugyanis hihetetlenül alapos, élvezetes virtuális körsétát tesz mindazon tájakon, amelyek az Artúr-történethez kapcsolhatók: végigjárja olvasóival az összes olyan európai mitikus helyszínt, amelyről úgy tartják, van valami köze Artúrhoz; belelapoz valamennyi olyan régi irodalmi alkotásba, melyek nyomán közelebb jutunk a kérdés megválaszoláshoz, ki is volt valójában Artúr, a nemes király; egymás mellé teszi a történelmi tényeket, s bemutatja, hogyan fejlődött ki ebből a sovány alapanyagból az idők során egy nagy mítosz, amelyben korábbi vallási hiedelmek, pogány hősök legendáinak összessége, s a középkori kultúra erénykatalógusainak tartalma állt össze egyetlen nagy történetté. Így aztán egyszerre képzeletbeli útikönyv, irodalom- és művészettörténeti kalandozás, s történelmi életrajz a kötet.


A fordítás is példás pontosságú, az idézeteket a legjobb magyar költők tolmácsolásában olvashatjuk, s ha még az irodalomjegyzéket is sikerült volna lefordítani, azt mondanám, ez a legalaposabb könyv a sorozatból: de így is ajánlom mindenkinek, nem utolsósorban kiválóan sikerült magyar szövege miatt.

A cikk az Ekultura.hu-n: Franz Baumer: Artúr király és a Kerekasztal lovagjai
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én