Rejtélyes magyar történelem 11. - Három rekord búcsúzóul
A múlt héten szomorúan vettem kézhez a korábban előfizetett A magyar történelem rejtélyei sorozat utolsó csomagját: a három zárókötetet. Szerencsére azt, hogy véget ért a kellemes, mindig örömmel befejeződő várakozás - vajon milyen is lesz ez vagy az az album, megtalálom-e majd benne a kedvenc témámat, rögeszmémet, s mivel fog meglepni az adott könyv szerzője: és mindig jó lett, meglepett és megörvendeztetett egy-egy kötet - felváltotta az elégedettség. Egyrészt úgy gondolom, aki beszerezte a sorozatot vagy csak egy-két kötet belőle, nem csalódott, hanem ugyanazt érezte, mint én. Ez a gyűjtemény valóban azt adta, amit ígért, vagyis megbízható, szakszerű, ötletesen és szép külsővel összerakott ismereteket roppant érdekes témákról, s egyenesen a téma szakértőitől. Másrészt az utolsó három kötet is igazi csemege volt, s visszafogottabb címük és borítójuk ellenére is nagy-nagy meglepetést kínált mindegyik.

Ott volt rögtön Zeidler Miklós Trianon című kötete, amely méltán pályázhat a legadatoltabb album címre. Ez lett a széria utolsó darabja, amelynek szokásos negyvennyolc oldalára sikerült áttekinthető rendben beszorítani tizennégy színes térképet, tizennyolc hosszabb-rövidebb keretes írást olyan páratlanul érdekes dolgokról, mint a titkos magyar-francia béketárgyalások, a Vörös térkép, a Millerand-levél vagy épp a trianoni béke aláírása körüli politikai és nemzeti hercehurca, egy duplaoldalas időrendi táblázatot arról, amivel senki sem szokott tisztában lenni: vagyis hogy miként születtek meg a Monarchia utódállamai, Csehszlovákia, "Nagy-Románia" és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. Szerepel továbbá negyvenhárom fekete-fehér és tizennégy színes fénykép, egy imponáló irodalomjegyzék, amelyben egyébként a Trianonról sokat publikáló, mindent tudó szerző szerényen a háttérbe húzódik. S elég megnézni egy-egy oldalt, hogy kiderüljön, milyen aprólékos adatoltság jellemzi a könyvet. Az általam találomra kiválasztott 31. oldalon például, egyetlen hasábban tíz szám és évszám, mintegy huszonöt személy- és földrajzi név, s legalább tíz-tízenöt történelmi fogalom szerepel. Igaz, így a kötetnek kevésbé csevegő, rejtélyekre rákérdező és azokat megfejtő a hangvétele: de ezt a szerepet Ablonczy Balázs Trianon-legendák című könyve már úgyis pompásan ellátta. E kötetben viszont páratlanul sok pontos adatot találhatunk a témáról, szemléletesen összefoglalva.

A másik friss album, Fónagy Zoltán Kufstein, a megtorlások jelképe című könyve nálam mindenképpen kiérdemelte a legteljesebb témafeldolgozás címet. Adott ugyanis egy nem túlságosan nagyméretű tiroli vár, amelyet a 13. században építettek, de igazi történelmi szerepre csak a 18. század végétől kezdett szert tenni: ekkorra alakították ugyanis várbörtönné. Itt raboskodott Kazinczy Ferenc és Wesselényi Miklós, de nagy számban 1849 után érkeztek ide magyar rabok: Czuczor Gergely, a nyelvészprofesszor, Lázár György gróf, Beniczky Lajos, akiről Jókai Az új földesúr romantikus hősét, Garanvölgyi Aladárt mintázta, vagy épp Teleky Blanka grófnő és segítőtársa, Leövey Klára. A szerző bemutatja a szabadságharc utáni megtorlás mechanizmusát, az 1849 előtti kufsteini és birodalmi börtönviszonyokat, majd azt, hogy Kufsteinben rémítő híre ellenére viszonylag kevesen raboskodtak, s köztük is mindössze ötven magyar, a szabadságharc bukásához kapcsolhatóan ideküldött fogoly. Ők azonban tökéletesen leképezték a Világos után felelősségre vont társadalmat, hiszen akadt köztük férfi és nő, egyházi és világi személy, katona és polgár, katolikus szerzetes és görögkatolikus pap, református lelkész és evangélikus szuperintendens, honvéd őrnagy, százados, alezredes és tábornok, de gerilla őrnagy is, gyógyszerész, jegyző, ügyvéd, kormánybiztos, főispán és képviselő, öreg és fiatal, tüdőbeteg és makkegészséges, belenyugvó és makacsul ellenálló, a börtönben meghaló, s Kufsteint fél évszázaddal túlélő. Az album bemutatja egyéni sorsukat, s ezen keresztül egy egész, egyszervolt történelmi korszakot: elképesztően kerek összefoglalás.

Végül a legizgalmasabb a három utolsó album közül egyértelműen Csorba László Széchenyi Döblingben című, szerény címet viselő könyve. A szerző, Széchenyi modern életrajzírója hosszú idő óta kutatja és kíséri figyelemmel annak a rejtélykomplexumnak a bogozódását, amelynek fő kérdése: öngyilkos lett-e Széchenyi és ha igen, hogyan tehette? Ez az unikális album nemcsak mindent tartalmaz a kérdéskörről, de - igazi "rejtélykönyvhöz" illően - sok apró, különleges, fura, meglepő vagy épp megdöbbentő mozaikdarabkából rakja össze a nagy egészet: abszolút izgalmas, lebilincselő, mint egy krimi, ám eközben tökéletesen szakszerű, megbízható és adatolt is. Már az megtetszett, hogy az előszó Baka István Döbling című verséből idézett... Kísérteties volt megnézni azt a két fotót, amely Széchenyi döblingi ingét és kendőjét ábrázolja: vélhetőleg ezeket viselte az öngyilkosságakor, s ma is van rajtuk egy kis folt - az ing fehér alapon rózsaszín kockás... De nem kevésbé megrázó végignézni Angerer fényképfelvételeit a gróf szobájáról, amelyek a halál után készültek: látni azt az otthonosan összevissza környezetet, amelyben meghalt. És csak úgy sorjáznak a témák: miért omlott össze Széchenyi 1848 nyarán? Mit árulnak el betegségéről a naplói és orvosainak feljegyzései? Egyáltalán, miféle intézet volt ez a döblingi Görgen és őrültek lakják-e ma is? Milyen körülmények között, hogyan élt itt a gróf 1860-ig? Kényszerítették? Dühöngött? De hát akkor hogyan írhatta meg a Blicket? És számos újságcikkét? Kik segítették abban, hogy a Timesban publikáljon? Hány betegsége volt egyáltalán? Több? Miért tagadják sokan a betegség tényét? Milyen volt a gróf és családja viszonya a döblingi tíz év alatt? Ki felügyelte a birtokait? Hogyan készült Széchenyiről arckép 1858-ban, anélkül, hogy a rajzoló meglátogatta volna? Mivel töltötte a gróf utolsó heteit? És honnan szerzett fegyvert? Miért volt halálakor lőporos a bal keze is? Hívő létére hogyan ölhette meg magát? És ha öngyilkos lett, hogyhogy egyházi temetést kapott? A sok-sok kérdésre mind választ ad a könyv: szellemes, érdekes, izgalmas - a széria egyik legjobb darabja. Méltó búcsúzás az egész sorozattól.

Linkek
Rejtélyes magyar történelem 1. - A Szent Korona
Rejtélyes magyar történelem 2. - Ki bombázta Kassát?
Rejtélyes magyar történelem 3. - Sisi-legendák
Rejtélyes magyar történelem 4. - Avarok és magyarok
Rejtélyes magyar történelem 5. - Gyémánt, botrány, korrupció 1849-ben
Rejtélyes magyar történelem 6. - Az Árpád-házi királysírok
Rejtélyes magyar történelem 7. - "Koporsó tömlöcét aki elkerülte" - Petőfi halála és a legendák 
Rejtélyes magyar történelem 8. - Három szerző - négy titok
Rejtélyes magyar történelem 9. - Három album - három száműzött
Rejtélyes magyar történelem 10. -  Árpádok, Hunyadiak, Jagellók - Középkori királyrejtélyek
A magyar történelem rejtélyei sorozat kötetei
0 Responses