2016. december 18., vasárnap
Alig mertem elkezdeni írni ezt a bejegyzést, hiszen kérdés volt, akad-e egyáltalán olyan, aki hetekig tartó szünet után még olvas a blogomon...
Azután a számok megnyugtattak: az előző hetek bejegyzései rekord rákattintásszámot mutattak, bizonyítva, hogy kedves, hűséges olvasóim időről időre visszanéztek hozzám, talán reménykedve abban, hogy nem ért véget a blogom mindörökre három novemberi történelemkönyv ajánlójával...
És tényleg: visszatértem. Az elmúlt hetekben sokkal inkább könyveket pakoltam, hurcoltam, rámoltam és rendeztem, mint hogy olvastam volna őket. De most már, így, karácsony közeledtével, lassacskán visszakerül minden az eredeti kerékvágásba: így az olvasás és a blogírás is.
Azután a számok megnyugtattak: az előző hetek bejegyzései rekord rákattintásszámot mutattak, bizonyítva, hogy kedves, hűséges olvasóim időről időre visszanéztek hozzám, talán reménykedve abban, hogy nem ért véget a blogom mindörökre három novemberi történelemkönyv ajánlójával...
És tényleg: visszatértem. Az elmúlt hetekben sokkal inkább könyveket pakoltam, hurcoltam, rámoltam és rendeztem, mint hogy olvastam volna őket. De most már, így, karácsony közeledtével, lassacskán visszakerül minden az eredeti kerékvágásba: így az olvasás és a blogírás is.