Sziluett - Tényleg korszerű történelmi életrajzok mindenkinek
Már írtam egy raktárbejegyzést arról az örömteli meglepetésről, amikor sikerült megismerkednem a pécsi Kronosz Kiadó vállalkozásával, a Sziluett névre keresztelt történelmi életrajzsorozattal. Az egyes kötetek 2014 óta folyamatosan látnak napvilágot a Magyar Történelmi Társulat és a Kronosz kiadásában, visszafogottan elegáns külsővel, jól olvasható formátumban, amely alkalmas arra is, hogy kutatók és szakemberek forgassák, hiszen jegyzetekkel és irodalomjegyzékkel, sőt, egyéb tudományos mellékletekkel is ellátja az egyes könyvek olvasóit. Igazából azonban a széria minden darabja a legjobb értelemben vett népszerű történelemkönyv: kutatásokon alapuló, ám olvasmányos, sok képpel kísért ismerkedés olyan magyar történelmi személyiségek életével, akikről eddig alig vagy egyáltalán nem született hiteles, szakszerű életrajz.

A poszt megismertet az eddig megjelent nyolc kötettel, ha pedig újabbak is megjelennek, azoknak a kedvcsinálójával is bővülni fog.

Kerepeszki Róbert: A „tépelődő gentleman” - Darányi Kálmán (1886–1939)
2014
A szerző: az 1982-es születésű történész a Debreceni Egyetem egyetemi adjunktusa, ez a harmadik önálló kötete.
A főszereplő: Darányi Kálmán 1936 és 1938 között Magyarország miniszterelnöke volt, 1935-től földművelésügyi miniszteri széket töltött be a Gömbös-kormányban, 1938-tól haláláig pedig a képviselőház elnöke volt. Miniszterelnökségéhez köthető a győri fegyverkezési program meghirdetése és az első zsidótörvény előkészítése. Kortársai gyenge politikusnak tartották.
A terjedelem: 164 oldal.
Miért tetszik? Rendkívül alapos és izgalmas életrajz, amely nemcsak azt mutatja be részletesen, honnan jött, milyen képességekkel rendelkezett, hol tanult és hogyan került be a politika felsőbb köreibe Darányi, az egykori miniszter, Darányi Ignác rokona, de arra is választ keres, mennyire volt okos, tisztességes vagy épp gyenge ember ez a "tépelődő gentleman", s személyes adottságai és kvalitásai mennyiben határozták meg a korszak politikáját. Meglepően érdekes könyv egy érdektelennek tűnő emberről.

Laczlavik György: Kettős pecsét alatt - Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó (1483–1549)
2014
A szerző: az 1975-ös születésű történész a MNL Országos Levéltára főlevéltárosa, ez a második önálló kötete.
A főszereplő: Várday Pál az 1510-es évek elejétől a magyar királyi udvar tisztviselője, alkincstartó, majd kincstartó volt. Egyházi karrierje veszprémi püspökként indult (1520-1524), Mohács előtt egri püspök volt (1524-1526), majd haláláig esztergomi érsek. 1542-től haláláig az ország világi vezetői közül az egyik legfontosabb, királyi helytartó lett belőle. 1538-tól több ízben ajánlották bíborosnak is.
A terjedelem: 158 oldal.
Miért tetszik? Az élvezetes stílusú, s a puszta okleveles és hivatalos adatokból egy szinte tökéletesen folyamatos és "történetes" narratívát felépítő kötet véleményem szerint az egyik legjobb a sorozatban. Bemutat egy méltatlanul (leginkább az egyháztörténeti csatározások, majd a "kurucos-szabadságharcos" koraújkor-felfogás miatt) elfelejtett történelmi hőst a 16. századból, akinek a makacssága, tehetséges politizálása és kitartása nélkül a Mohács utáni Magyarország talán nem is tudott volna talpra állni. Kifejezetten izgalmas könyv egy teljességgel félreismert emberről.

Péterfi Bence: Egy székely két élete - Kövendi Székely Jakab pályafutása
2014
A szerző: az 1985-ös születésű történész az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatója, ez az első önálló kötete.
A főszereplő: Kövendi Székely Jakabról (1445k.-1504) - véleményem szerint - csak azok hallhattak eddig, akik kifejezetten a Mátyás kori nemesi családok felemelkedésével és bukásával, Corvin János életével vagy Mátyás külföldi hódításaival foglalkoztak. A vitatott származású székely nemes, aki talán olvasni, írni sem tudott, stájer főnemesként, birodalmi politikusként hunyt el. Félelmetes karriert futott be, s nehéz rájönni, hogy is lehetett képes erre.
A terjedelem: 168 oldal.
Miért tetszik? Teljességel unikális történelmi életrajz, hiszen miközben látszólag unásig ismerjük Mátyás király életét és korát, beleolvasva Kövendi Székely Jakab történetébe, azonnal kiderül, mi mindent nem is szokás tudni belőle. Vajon mennyit olvashat egy érdeklődő történelemrajongó Mátyás stájer ügyeiről? Corvin János próbálkozásairól, amelyekkel meg akarta szerezni apja trónját? A pártváltó, egykor Mátyást támogató urakról? A kötet egy megismerésre méltó ember bemutatása.

Ujváry Gábor: "Egy európai formátumú államférfi" - Klebelsberg Kuno (1875-1932)
2014
A szerző: az 1960-as születésű történész az MTA BTK Történettudományi Intézete és a Veritas Intézet tudományos főmunkatársa, ez az ötödik önálló kötete.
A főszereplő: Klebelsberg Kuno volt miniszterelnökségi hivatalnok, dolgozott a kulturális államtitkárságon, volt belügyminiszter (1921-22), kultuszminiszter (1922-1931), dolgozott ki közoktatás-fejlesztő, népiskola-építési, leventeképző és népművelő programot, foglalkozott kulturális diplomáciával és művészetpolitikával, s nevéhez kapcsolható a kultúrfölény-elmélet is. Mindezt mindössze harminc nagyon aktív év alatt.
A terjedelem: 228 oldal.
Miért tetszik? Klebelsberg Kuno az a magyar oktatáspolitikus, akinek a nevét tiszteletadásként ugyan egy egész intézményfenntartó oktatási központ viseli jelenleg, ám ettől nemhogy nem ismerjük jobban, de jó úton van afelé, hogy nevéből puszta intézménynév váljék, s emlékét beárnyékolják a róla elnevezett szervezet tévedései és problémái. A könyv nem tagadva Klebelsberg hibáit (antiszemitizmusától gőgjén át politikai tévedéseiig) egy történelemformáló embert mutat be.

Kasza Péter: Egy korszakváltás szemtanúja - Brodarics István pályaképe
2015
A szerző: az 1974-es születésű történész a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa, ez a harmadik önálló kötete.
A főszereplő: Brodarics István (1480-1539) magyar humanista elsősorban két dologról híres: reneszánsz leveleiről és a Zsigmond lengyel király számára elkészített leírásáról, amelyben összefoglalta a mohácsi csata történetét. Emellett élete során volt pécsi prépost, szentszéki követ és lengyel követ, váci püspök és pécsi püspök, majd elévülhetetlen érdemeket szerzett I. Ferdinánd és (Szapolyai) János Zsigmond kiegyezése, az 1538-as váradi béke megkötésének előkészítésében.
A terjedelem: 270 oldal.
Miért tetszik? A Mohács utáni időszak egyik legfontosabb politikusáról szóló könyv tartalmazza régi és frissen előkerült humanista műveinek elemzését, ám elképesztően izgalmas történelmi nyomozás is, amely alapvető új eredményeket tartalmaz: mint Brodarics valódi születési éve, tanulmányainak valódi ideje és helyszíne, Szapolyait támogató politikájának helyes értelmezése, s annak bemutatása, miért fordult a váradi béke ellen röviddel azután, hogy mindent megtett megköttetéséért.

Tóth Imre: Egy polgári arisztokrata - Kánya Kálmán (1869–1945)
2016
A szerző: az 1968-as születésű történész a Nyugat-Magyarországi Egyetem habilitált egyetemi docense és a Soproni Múzeum igazgatója, ez a negyedik önálló kötete.
A főszereplő: Kánya Kálmán az a politikus, akit mindenki a Horthy-korszak grand old manjének szokott nevezni. Diplomatának tanult, s hosszú élete alatt volt konstantinápolyi alkonzul, szentpétervári konzul, külügyminisztériumi tanácsos, mexikói követ és meghatalmazott miniszter. 1920-25 között ő volt a magyar külügyminiszter állandó helyettese, 1925-től 1933-ig berlini nagykövetként dolgozott, majd 1933-1938 között, a Gömbös-, a Darányi- és az Imrédy-kormány külügyminisztere lett. Pályája még az Osztrák-Magyar Monarchiában vette kezdetét, s a II. világháborús Budapesten, sopronkőhidai börtönéből való szabadulása után halt meg.
A terjedelem: 262 oldal.
Miért tetszik? Egy különös, különc ember és politikus bemutatása a kötet, aki zseniális diplomáciai sakkjátékos, ám meg kell érnie, hogy minden játszmát elveszít, sőt, a táblát is ráborítják. A könyv Kánya felelősségét is bemutatja, de hangsúlyozza különállását, s személyes tragédiáját is.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken: Zrínyi Miklós (1508–1566)
2016
A szerző: az 1978-as születésű történész a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola habilitált főiskolai tanára, a Pécsi Egyháztörténeti Intézet tudományos munkatársa, ez a negyedik önálló kötete.
A főszereplő: ahogyan az várható volt, a korábban már beharangozott Zrínyi-életrajz a szigetvári ostrom 450. évfordulójára jelent meg. Belőle megismerhető a 16. századi Magyarország egyik jellegzetes politikusa, katonája és nemese, a "végvidéki" kötődésű Zrínyi Miklós, a "Monarchia arisztokratája", aki nemcsak Szigetvár hős védője volt, magyar és horvát, sőt, összbirodalmi hős, s már halála után is legendás alak, de egyúttal családja vagyonát, rangját és birodalmi súlyát foggal-körömmel védelmező, trükkel és árulással is kiharcoló, folyamatosan politizáló és pártot választó kora újkori nagyúr is.
A terjedelem: 280 oldal.
Miért tetszik? Megrémített, hogy a fülszöveg azt írta a kötetről: "egyszerre történelmi regény és tudományos életrajz". Ne tessék máskor ilyet tenni: a két műfaj kizárja egymást! Az viszont igaz, hogy ez egy nagyon olvasmányos életrajz s egy tudományos munka is egyben. Mégpedig jó.

Véber János: Két korszak határán: Váradi Péter humanista főpap, kalocsai érsek pályaképe
2016
A szerző: az 1978-as születésű történész az MTA Titkársága Kutatóintézeti Főosztályának szakreferense, a Semmelweis Egyetem óraadója, ez az első önálló kötete.
A főszereplő: Kövendi Székely Jakab, Várday Pál és Brodarics István után ismét egy olyan történelmi személy mutatkozott be a sorozatban, akiről szinte semmit sem lehetett korábban olvasni, ám akinek az életrajza nélkül nem lehet megismerni sem Mátyás korát, sem a Jagelló-kort. Váradi Péter (1450k-1500) Vitéz János neveltjéből lett Mátyás humanista főpapja, esztergomi kanonok, királyi titkár, prépost, apát, pecsétőr, 1479-től titkos kancellár, 1480-tól kalocsai érsek. 1484-ben azonban Mátyás bebörtönözte, s csak a király halála után szabadult. Élete utolsó évtizedében nemcsak politizált, de egy leveleskönyvet is összeállított, amely elsőrangú forrás a kor megismerésére.
A terjedelem: 164 oldal.
Miért tetszik? Parádés kötet, amely száraz adatokból egy valódi életet ír meg, sok-sok adathelyesbítéssel, önálló kutatással és új tényekkel. Remélhetőleg a sorozat valamennyi későbbi kötete is ilyen jó lesz.

Püski Levente: A Horthy-korszak szürke eminenciása - Károlyi Gyula (1871-1947)
2016
A szerző: az 1965-ös születésű történész a Debreceni Egyetem habilitált egyetemi docense, ez az ötödik önálló kötete.
A főszereplő: Károlyi Gyula 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt, előtte pedig az 1919-es szegedi ellenkormány élén állt. Ennek ellenére sohasem tett szert központi történelmi szerepre: 1919-ből sokkal emlékezetesebb Horthy Miklós alakja, Károlyi egyéves miniszterelnöksége pedig mindig csak epizód marad a válság miatt lemondó Bethlen- és a nagy tervekkel induló Gömbös-kormány működése között. Ám "szürke eminenciás"-ként mindvégig meghatározó háttéralakja volt a Horthy-korszak belpolitikájának.
A terjedelem: 168 oldal.
Miért tetszik? A szerző témáját két irányból közelíti meg, s mindkettő hallatlanul érdekes nézőpont. Sokat megtudhatunk a könyvből az "átlagarisztokrata" Károlyi családi, magán- és földbirtokosi élete bemutatása közben a korszak főnemességének életmódjáról, kapcsolatairól. Károlyi politikai szerepét pedig kifejezetten úgy érthetjük meg, hogy az ő második sorbeli látószögéből szemléljük a két világháború közötti idők történelmét.
0 Responses