Könyvek, amelyekre érdemes várni 1.
A tavalyi évben rendszeresen írtam ajánló posztokat arról, melyek is azok a könyvet, amelyeket mindenképpen szeretnék levadászni: elolvasni vagy megszerezni. Idén azonban igyekeztem egy kissé visszafogni magam: kevesebb könyvet kiszemelni, kevesebbet vásárolni, kevesebbet vágyakozni. Mostra viszont, amikor itt a Könyvfesztivál, amelyen mindenki igyekszik minél több friss és kevésbé friss könyvvel megismerkedni, talán itt az ideje egy újdonság-listának. Ez az ízelítő azokat a könyveket sorolja fel, amelyek 2016-ban jelentek meg vagy állnak megjelenés előtt, és nagyon-nagyon érdekelnek: éppen harmincnégyet. (Sok csemege, mint például Szvetlana Alekszijevics két könyve, így is még csak fel sem került rá...)
Ez az első rész: tizenhét könyvvel, főleg krimikkel. A második rész itt olvasható.

Lee Child: Néma város
General Press, megjelent
A huszadik Jack Reacher-kriminek az olvasását kalaplengetéssel és kisebb beszédekkel kellene elkezdeni. Ilyen hosszú, stabil és minőségi thriller-krimisorozat kevés van manapság, hát még, ami magyarul is megjelenik... (Olyan talán egy sincs.) Háromszoros hurrá a szerzőnek és a magyar kiadónak, továbbá a kiváló fordítónak, Gieler Gyöngyinek, aki a legtöbb könyvet jegyzi.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Lee Child: Kétélű fegyver
General Press, megjelent
A korábbi szokásokhoz híven a General Press ismét kiad egy régebbi Reacher-történetet is új köntösben. Ráadásul ezúttal egy különösen frappánsat, izgalmasat és kellemesen egyes szám első személyű narrációval rendelkezőt, amely elvezet Reacher jelenébe és múltjába is, s egy emberrablással kezdődik...
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla

Lee Child: Hőség
General Press, megjelent
Az idei év szenzációjának nagyon örülök, de egy kissé mégis szomorú vagyok. Nem tudok leszokni arról, hogy a könyveket könyvként szeressem, s boldogan kifizetnék egy magasabb összeget is, ha print-on-demand módon a kezemben is tarthatnám, s polcomra is tehetném ezt a novellát, amely Reacher ifjúkorába vezet be. Így viszont marad az e-könyv.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla. (nemsokára) 

Volker Kutscher: Csendes halál
General Press, megjelent
Eredetileg tavalyra  ígérték, ám csak 2016-ban jelent meg a Tisztázatlan bűnügy vaskos folytatása, az ezúttal az 1930-as év Berlinjébe elvezető újabb német történelmi krimi. Ezúttal kevesebb a politika és több a művészet Gereon Rath esetében: a sorozatgyilkosságok körmönfont története ugyanis a korai német hangosfilm kulisszái mögé repíti el az olvasót.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Brigitte Riebe: A három grácia
General Press, megjelent
A kiadó egyik legjobb sorozata, a Regényes történelem idén is négy új kötettel folyatódik. Bár nem vagyok megszállott olvasója, messziről is tetszenek a kötetek mértéktartó, mégis fantáziadús borítói. Andrea Schacht kiváló kölni sorozatát pedig bárkinek bátran ajánlanám. Ahogy a szintén német Riebe könyveit is: A három grácia Cranach korába elvezető történelmi kriminek ígérkezik.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla

Mitch Cullin: Mr. Holmes
Agave, megjelent
Egy melankolikus, a szépirodalom és a zsáner határán egyensúlyozó, vékony kis regény. A szerző, akinek könyvéből film is készült Ian McKellen főszereplésével, állítólag zseniálisan kombinálja a múltat és a jelent, s a legendát (vagyis Sherlock Holmes Doyle-féle, klasszikus alakját) és a valóságot, vagyis saját, varázslatosan kiábrándító történetét.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla

C. J. Sansom: Egy bűnös siralmai
Agave, megjelent
2012: ekkor jelent meg az utolsó Matthew Shardlake-regény. Bár a magam részéről sokkal jobban lelkesedtem James Forrester Clarenceux-jáért és Rory Clements John Shakespeare-jéért (mindkettőjüknek több Tudor-kori kalandja is kiadatlan maradt magyarul), mint a rendkívül hosszadalmas történetekben nyomozó Shardlake mesterért, azért nagyon jól esik a visszatérése.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Georges Simenon: Maigret és a vérfoltos öltöny
Agave, május 12.
Meglehetősen sokáig kellett rá várni, de csak megérkezett: az egyik legkorábbi Maigret-sztori, s ismét egy olyan, amelyet már rég jó lett volna kiadni (de ezt nem sértésnek szánom, még ha néha szomorkodom is azon, ha Maigret helyett bűnregény következik a Simenon-szériában). (És csendben reménykedem, hogy megérem még, mire kiadásra kerül a "maradék" hat Maigret-könyv.)
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Samuel Bjørk: A bagoly röpte
Athenaeum, május 12.
A Magányos utazó borzasztóan tetszett nekem. Olyan sajátos ízű skandináv krimi volt, amelyet újra is lelkesen és szívesen olvastam el. A rejtőzködő író újabb kalandot írt a mogorva Munchnak és a démonaival küzdő Krügernek, amelyben - úgy tűnik - többet megtudhatunk majd utóbbi ikertestvérének sorsáról is. A történet kamaszlányok eltűnésével kezdődik és sorozatgyilkosságokkal folytatódik. Az első kötetnek olyan egyéni hangú volt a szövege, hogy ezt az új kötetet máris szeretném a kezemben tartani.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Helene Tursten: Üvegdémon
Kossuth, megjelent
Irene Huss felügyelő ismét nyomoz: mégpedig egy véres hármas gyilkosságot próbál meg felderíteni, amelyben áldozatul esett egy egész család, a lelkész, a felesége és a fiuk. Pergő, olvasmányos, izgalmas könyv lesz - ha hasonlít a tavalyi Torzóhoz, amelyet én az év legjobb skandináv krimijének éreztem.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Kristina Ohlsson: Mio Blues
Animus, megjelent
Mivel az írónő az egyik legkedvencebb skandinávkrimi-szerzőm, nagyon boldog vagyok, hogy az év mindjárt két könyvével indult. Ez a szabályos krimi a tavalyi, nekem nagyon tetsző, ám a korábbi Ohlsson-regényekre még csak nem is hasonlító Lotus Blues szerves folytatása és befejezése. Martin Brenner, a svéd - néger - ügyvéd ezúttal egy kisfiú és önmaga után nyomoz.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Kristina Ohlsson: Kőangyalok
Animus, megjelent
Ez az Ohlsson-kötet pedig ifjúsági detektívregény avagy gyerekkrimi. A barátok közül Billie és Aladdin már megkapta a maga nyomozását, most Simona van hátra, aki nagymamája házában él át egy kísértetjárást. De ahogyan Az üveggyerekekben és Az Ezüstfiúban már megszokhattuk, a dolgok jó részére ezúttal sem a másvilágon rejlik a magyarázat...
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Irene Adler: A Kobra bosszúja
Manó, május 23.
A fáradhatatlanul folytatott, magyarul immár a hetedik köteténél járó Sherlock, Lupin & Én sorozat állítólag legizgalmasabb kötete. Ha lehet hinni a fülszövegnek, a regény címe lehetne A komornyik eltűnése is, a bonyodalmak ugyanis Adlerék kedves inasának, az Irenére megszállottan vigyázó Horatio Nelsonnak az eltűnésével veszik kezdetüket.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

James Hilton: Gyilkosság az iskolában
K.u.K, megjelent
A kiadó klasszikuskrimi-szériája egy újabb háború előtti ritkasággal bővül. A Kék Hold völgye című felejthetetlen sci-fi írója 1931-ben, álnéven írta azt a detektívtörténetét, amely a Tolnai Világkönyvtár sorozatában jelent meg magyarul a harmincas években. Most új külsővel várja új olvasóit, nyolcvanöt évvel eredeti megjelenése után.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Faye Kellerman: Fojtogató szenvedély
Harlequin, megjelent
A szerelmes történetek kiadója már többször igyekezett a krimiolvasók nagy táborát is meghódítani. Úgy tűnik, ez tavaly sikerült is, az amerikai Faye Kellerman regényével, a Szemfényvesztéssel. Férjével, Jonathan Kellermannal ellentétben, akinek könyveit a General Press adja ki hűségesen, Faye Kellermannak addig magyarul még nem sikerült az áttörés. Most viszont itt az újabb könyv - és a borítója is remekül sikerült.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Piers Anthony: Roogna kastély
Delta Vision, megjelent
A bájosan ironikus fantasysorozat harmadik darabjában a hangulat a régi, a szereplők azonban már újak. A korábban megismert Bink helyett fia, a rokonszenvesen komoly Dor próbál boldogulni Xanth varázsvilágában: ezúttal időutazva a múltba és egy rejtélyes elixírt kergetve Roogna király (még nem is létező) udvarában.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

GFK 300 - A Galaktika Fantasztikus Könyvek háromszázadik kötete - 24 fantasztikus novella
Metropolis Media, megjelent
Az Ötvenedik káprázatosan jó volt, mértéktartó, értékálló, mérvadó. A Kétszázadik nem volt tökéletes, mint ahogy azt itt, a blogon is leszögeztem, de nagy öröm volt kézbe venni. Most pedig itt a Háromszázadik, pontosabban valódi címén a GFK 300. Huszonnégy elbeszéléssel, melyek felét megint magyarok jegyzik, de azért akad ott minden, mi rajongónak tetszhet.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla
0 Responses