Az ókori Egyiptom forrásainak magyar kiadásai

Link az Egyiptomi gyűjtemény főoldalára.

A gyönyörűség dalainak kezdete
Óegyiptomi szerelmes versek
Fordította Molnár Imre Kákosy László nyersfordításaiból
Magyar Helikon, Bp., 1973, Európa, Bp., 1976.
Ez a gyönyörű könyvecske először a Magyar Helikon sorozatban jelent meg tele óegyiptomi sírfestmények színes képeivel és okos jegyzetekkel, kísérőtanulmánnyal. Amilyen gyönyörű, karcsú, örökszép nők, papnők és istennők hajladoznak, s csodálatosan szép virágok és madarak pompáznak a festményeken, olyan bájos, gondtalan, szépséggel, szerelemmel és vágyódással teli az a tizenegy óegyiptomi szövegrészlet, amely a könyvben olvasható. Ha valakinek a múmiák, piramisok, vagy Tutankhamon sírfelszerelése láttán olyan érzése támad, hogy az egyiptomiak a túlvilág felé forduló, lemondó, aszkétikus életet éltek, annak feltétlenül bele kell olvasnia a kötetbe, hogy megismerkedjen a nagyon is huszonegyedik századi érzésekkel, amelyek a versek szerelmes énjét eltöltik, hogy így beszéljen: "Lefejtem koszorúidat, / ha ittasan jössz hozzám, gyönyörűm. / Te szédülve az ágyra heversz, / én lábadat cirógatom..."

A paraszt panaszai
Óegyiptomi novellák
Fordította Dobrovits Aladár és Kákosy László
Magyar Helikon, Bp., 1963.
A kérdésre, hogy írtak-e az egyiptomiak meséket, novellákat, a válasz: igen és nem. A kötetben olvasható történetek között akad olyan, amelyet európai szemmel tündérmesének minősíthetnénk (például A királyfi és a sors története), olyan, amelyet nyugodtan besorolhatnánk az Ezeregyéjszaka meséi közé (például A hajótörött története a lakatlan szigeten élő beszélő kígyóval), de van, amit inkább mítosznak (Hórusz és Széth küzdelmei), s van, amit hőskölteménynek vagy verses regénynek lehetne tartani (Szinuhe története). E novellák sokszínűsége bizonyíthatja számunkra, milyen kifinomult, sokarcú és izgalmas lehetett az az irodalom, aminek néhány töredékével ismerkedhetünk meg a kötetben pontos, szép, de irodalmi igényességű, bölcs fordításban. A könyvet természetesen kísérőtanulmány és jegyzetapparátus teszi teljessé.
Ha egyiptomi meséket szeretnénk mesélni, érdemes inkább Kákosy László Egyiptomi regék és mondák című könyvét választani, amelyben a félreérthető vagy épp értelmezhetetlen részeket elhagyva, a töredékes részeket kipótolva mesévé mesélte ezeket a történeteket. Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, mit kezdett például a címadó novellával, A paraszt panaszaival egy modern író, érdemes beleolvasni Christian Jacq Milyen édes az élet a pálmafák árnyékában kötetének Az igazak boldogsága című elbeszélésébe.

A varázskönyv
Szetna története - Szetna és Sziuszire az alvilágban
Fordította Wessetzky Vilmos
Magyar Helikon, Bp., 1962.
A hatvanas évek komoly és sikeres törekvése volt, hogy a magyar olvasó kiváló egyiptológusok avatott, irodalmi fordításában, jegyzetelve, kísérőtanulmánnyal ellátva, de népszerű kiadásban is kezébe vehesse az óegyiptomi irodalom meghatározó műveit, legyenek azok versek vagy novellák. Ennek köszönhető, hogy megjelenhetett ez a Kass János színes és gyönyörű illusztrációival díszített kötet, amely két mágiával és bölcsességgel teli példázatot mesél el, amely Egyiptom késői korszakában keletkezett.

A végtelenség kezdete
Szerencsés és szerencsétlen napok egy óegyiptomi naptárban
Fordította Vanek Zsuzsanna
Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem, Bp., 2001.
Izgalmas kaland végigolvasgatni ezt a könyvet, mert az itt felsorolt forrásszövegek között is kiemelkedően érdekeset, egy valószínűleg II. Ramszesz korában készült naptárpapírusz tartalmát találjuk meg benne. A naptárról azt feltételezik, hogy egy Deir-el-Medinában élő munkás sírjából származik. Olvashatjuk kulturális kalandozásként, megismerhetjük belőle az újbirodalmi népi babonákat és jóslást (mely napokon veszélyes megszületni, mikor nem érdemes nagyobb munkákba fogni, mikor milyen isten ünnepe van), de kalandvágyók használhatják horoszkópként is (én például megtudtam belőle, hogy kígyómarástól fogok meghalni...). Gyönyörű képek, a dendarai zodiákus poszterképe, kiváló jegyzetek, és az egyiptomi naptár és istenvilág megbízható ismertetése egészíti ki a kötetet.

Az írnok panasza
Peteésze beadványa
Fordította Wessetzky Vilmos
Európa, Bp., 1989.
Különleges könyvet vehet a kezébe az érdeklődő, ha elolvassa Peteésze, az írnok beadványát. Bár a borítóról egy megvesztegethetetlen tekintetű óbirodalmi írnok szobra néz ránk, a könyvben szereplő perirat készítője Egyiptom késői korszakában, az i. e. 6. században, a perzsa megszállás előtt és alatt élt egy vidéki kisvárosban, s családja többgenerációs történetének elbeszélésével ekkor kereste - talán reménytelenül - az igazát. A jegyzetelt, tanulmánnyal kísért könyvecskéből elénk tárul a későegyiptomi mikrotörténelem.

Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák
Az egyiptomi történeteket feldolgozta Kákosy László
Móra, Bp., 1995 és számos kiadás, korábban ugyanez az anyag a Bábel tornya című válogatásban szerepelt, Móra, Bp., 1964.
E karcsú kis kötetben mintegy hatvan oldalon tizenegy történetet dolgozott át a fiatal olvasóknak Kákosy László: olyan meséket, mint A két testvér, vagy a Kheopsz fáraó és a varázslók, olyan mítoszokat, mint Ízisz és Ozirisz története, de megtalálhatjuk benne a kádesi csata leírását is II. Ramszesz tollából. Ideális első olvasmány azoknak, akik megszerették Egyiptomot, de még keveset tudnak mítoszairól és legendáiról.

József és Aszeneth
Fordította Bolyki János
Koinónia, Kolozsvár, 2005.
A szerény megjelenésű könyvecske egy hihetetlenül izgalmas ókori regényt rejt, amely "József pátriárkáról és feleségéről, az egyiptomi Aszenethről" szól. A Biblia közismert József-novellájának a "folytatását", "kiegészítését" olvashatjuk, amely az i. sz. 2-4. század idején keletkezhetett, s görögül maradt fenn. Ma, amikor annyi híres, klasszikus könyvhöz készül folytatás vagy kiegészítés egy másik szereplő szemszögéből, különös elolvasni ezt az ókori "második kötetet", amely egyszerre értelmezhető zsidó haggadaként, hellenisztikus regényként, családregényként, szerelmes regényként. De mindenkinek érdekes lehet, akár klasszika-filológus az illető, akár bibliaolvasó, akár csak valaha is felmerült benne a kérdés: mire gondolt József, amikor feleségül vette az egyiptomi Aszenethet?

Ókori keleti történeti chrestomathia
Szerkesztette Harmatta János
(Nemzeti) Tankönyvkiadó, Bp., 1963 és számos kiadás, legújabban, Osiris, Bp., 2003.
Kit ne érdekelne II. Ramszesz fáraó első kézből való, izgalmas beszámolója a kádesi csatáról? Kit ne szórakoztatna el Jahmesz önéletrajza, aki újbirodalmi katonaként gondosan iktatta sírja falán, mikor milyen nevű hajóval utazott új csataterek felé, s mikor hány ellenséget ölt meg? S ki ne találná izgalmasnak a történelem első sztrájkjáról szóló beszámolót? ("Bizony nem (csak) azért vonultunk fel, mert éhezünk! Nagy mondanivalónk van! Bizony bűnöket követnek el a fáraónak ezen a helyén!“) Mindez megtalálható a chrestomathiában. S aki többet szeretne? Lapozzon lejjebb Kóthay Katalin és Gulyás András könyvéhez!

"Ó, Napkorong, ura a fénynek..."
Himnuszok az ókori Egyiptomból
Grigássy Éva műfordításai, közreadja Gulyás András
Balassi, Bp., 2007.
Gyönyörű kötet Kákosy László egyiptológus felesége, a kiváló műfordító tollából kísérőtanulmányokkal és képekkel. Ajándéknak is kiváló. Naphimnuszok és más vallásos himnuszok követik benne egymást. A kedvencem Ehnaton Naphimnusza, amely szerintem sokkal szebb és közérthetőbb fordítás, mint Molnár Imre sok helyen idézett munkája.

Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban
Források a Kr. e. 3-2. évezredből
Fordította Kóthay Katalin Anna és Gulyás András
Bíbor, Miskolc, 2007.
Azt hiszem, soha nem született még Magyarországon ilyen vállalkozás: egyetlen kötetben ízelítőt nyújtani Egyiptom teljes ókori történelmének forrásszövegeiből. Ezt adja a könyv és még sokkal többet, hiszen talán a legizgalmasabb abban a sorrendben olvasgatni a szövegeket, ahogyan a szerzők fejezetekbe sorolták őket: így kirajzolódhat előttünk az óegyiptomi világ és mentalitás, amely elsőként az istenekkel, másodikként a halottakkal, harmadikként a fáraóval, s csak negyedikként az emberekkel foglalkozik. Megtudhatjuk, hogyan keletkezett a világ, miképpen zajlik egy temetés, hogyan szólalt meg a Szfinx, ki volt Egyiptom homoszexuális fáraója, mennyi ruhát mosattak Deir-el-Medinében, hogyan lehet a migrént kezelni, hova küldött expedíciót Hatsepszut fáraónő, mennyi adót fizetett az Újbirodalom idején egy núbiai főnök, vagy hogyan esett teherbe Mutemuia királyné. A kiváló egyiptológusok által szerkesztett kötet nemcsak korrekt forrásgyűjtemény, de igazolja, hogy Egyiptom története földönkívüliek és összeesküvés-elméletek nélkül is borzasztóan izgalmas.

Link az Egyiptomi gyűjtemény főoldalára.