Alapvetően macskapárti vagyok. Ezt muszáj bevallani, ha az ember egy olyan regényről ír ajánlót, amely nemcsak egy kutyáról szól, de egy kutya is jegyzi szerzőként. Sir Bernáth Hegyi először jelentkezett kötettel – s magyar hangjától, Fürcht Pál Zsolttól sem olvashattunk még sok mindent. A jó értelemben vett humoros magyar irodalmat viszont máris sikerült megújítaniuk.

A Watson, a nyomozókutya egy ebkrimi – abban az értelemben, ahogy Rejtő Jenő A három testőr Afrikábanja légiós regény, P. G. Wodehouse Forduljon Psmithhez! című kötete korrajz, Gerald Durrell Családom és egyéb állatfajtákja meg memoár. Összehasonlítva az általam nemrég olvasott macskakrimivel, a török Akif Pirinçci Francisával, melyben a címbeli macska a nyomozó, s amely egy humoros monológokkal telt hard boiled detektívregény, bátran mondom a Watsonról, hogy ez viszont egy humoros monológ, amelybe némely klasszikuskrimi-elemek keverednek. A végeredmény egy hihetetlenül mulatságos kötet, amely mókás állatkönyv, detektívregény-paródia és nyelvijáték-gyűjtemény is egyben. Egyet fizet, hármat kap!

A copyrightban feltüntetett szerző, a nagy rejtőzködő, Fürcht Pál Zsolt 2010-ben adta ki Állati versek című gyerekvers-gyűjteményét, Canis do című regénye pedig 2012-ben kapott első díjat a Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország e-könyvíró pályázatán. Tavaly Rómeó és Julika címmel került a magyar e-könyv-kínálatba egy könyve. Olyat viszont még biztosan nem írt, mint a Watson – már csak azért sem, mert mint már kiderült, e műnek nemcsak a főszereplője és narrátora, de az írója is kutya…

A kötet, amelyben többek közt feltűnik Ugat’a Kriszti, Roth Weiler (Herr!), egy bizonyos Moriarty nevű kan, Sir Mók, Pin Chi, PudLee, Eagle Beagle, Miss Marrrple, maga Bonaparte és az Oroszlánfogó Betörő (továbbá gyakran emlegetik a Holdbeli Nagykutyát is), garancia arra, hogy egyetlen nyelvi bombaszt sem hullik le majd hatástalanul. A sziporkázó ötletek által előrevitt cselekmény végül többszörös megoldással végződik, amelynek során még az is kiderül nyomozónkról, hogy valójában ő egy Kiválasztott.

A fergetegesen humoros, nyelvi akrobatikával telt regény kiválóan alkalmas arra, hogy lekössön bennünket egy fáradt délutánon. Akiknek pedig van saját kutyájuk is, valószínűleg külön élvezni fogják, amint magukra ismernek egynémely jelenetben. Azért vigyázat: felolvasni nem muszáj a saját ebünknek. Legfeljebb majd elolvassa!

A cikk az Ekultura.hu-n: Sir Bernáth Hegyi: Watson, a nyomozókutya
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én 

Az Elfelejtett detektívregények sorozatban olyan írókról igyekszem írni, akiktől remek krimik jelentek meg a huszadik század elején, a II. világháború előtt számos regényüket kiadták, olvasták nálunk, mára azonban munkásságuk méltatlanul feledésbe merült. Az egykor közkedvelt és ismert szerzők legtöbb regénye ma már csak öreg antikváriumok mélyén található meg, romos, háború előtti kiadásban. Pedig e regények nemcsak a krimitörténet részei, de izgalmas, kalandos, jó könyvek is, amelyeket sajnos méltatlanul fedett be a felejtés pora. A két éves kihagyás után folytatódik a sorozat: s keretében S. S. Van Dine, Mignon G. Eberhart, Alice Campbell, Mary Roberts Rinehart, Charles Baldwin, Philip MacDonald, Milton M. Propper és Patricia Wentworth után egy szinte teljesen elfelejtett angol írónőnek, Cicely Fraser-Simsonnak szeretnék bejegyzést szentelni.

Amikor elhatároztam, hogy a nyomába szegődök, nem hittem volna, hogy ilyen nehéz munkára vállalkozom. Hiába nagy és széles ugyanis az internet, alig találni rajta információkat a maga korában rövid időn át igen sikeres írónőről. Úgy tűnik, tulajdonképpen még az angolok is teljesen elfelejtették őt: ami nem csoda, hiszen két fél írói pályát futott be.

Az angol Cicely (Anne) Devenish 1896-ban született. 1919-ben, huszonhárom évesen hozzáment a korszak elismert zeneszerzőjéhez, Harold Fraser-Simsonhoz (1872-1944), aki számos nagyon sikeres musical komponistája volt, többek közt A. A. Milne Micimackójának szövegeihez is írt dallamokat. (Az ő zenéjével játszották is ezt a darabot nálunk 1982-ben Szolnokon, és a rendszerváltás után, a miskolci színházban.) Cicely a második felesége volt, aki férjével együtt Skóciában, Dalcross Castle-ben élte a vidéki földbirtokosnők életét. Közben azonban az 1920-as években detektívregény-írónői karrierbe kezdett, amikor 1926-ban kiadta a Lépések az éjszakában című könyvét. A kritika abszolút lelkesedéssel fogadta a történetet, sőt, A Honeymooon Adventure címmel 1931-ben film is készült belőle. Nem csoda tehát, hogy az írónő már 1927-ben megjelentette második, kissé vaskosabb krimijét, A csapkodó redőnyt, majd 1929-ben a harmadik bűnügyi könyve, a magyarul sajnos ki már nem adott Danger Follows is napvilágot látott.

Ezután azonban furcsa módon hosszabb időre felhagyott az írással. Legközelebb 1940-ben jelentkezett regénnyel, a Gyötrődő lelkek azonban már nem szabályos detektívtörténet volt, inkább krimis véget érő lélektani regény. Majd férje halála, a háború befejezése és két visszhangtalan regény (Another Spring, 1953, Canal Cats, 1955) után merész pályafordulatot hajtott végre: gyerekkönyveket kezdett írni. A Golly Smith-sorozatnak (The Adventures of Golly Smith, 1957, The Further Adventures of Golly Smith, 1958) rövid idő alatt nagy sikere lett, sokan nagy jövőt jósoltak neki - Cicely Fraser-Simson azonban viszonylag fiatalon, 1959-ben meghalt, így a Golly Smith-láznak nem lett folytatása...

Talán ezért történhetett, hogy manapság sem krimiszerzőnőként, sem gyerekíróként nem tartják igazán számon Cicely Fraser-Simsont. Személye rejtélyességhez az is hozzájárulhat, hogy választott írói nevét igencsak nehéz leírni. Férje kötőjellel használta a két névelemet (Fraser-Simson), a másodikat azonban könnyű Simpsonnak olvasni, ráadásul számos (nemcsak magyar, hanem például német) kiadáson a Fraser külön áll, vagy betűjelzés, s pont van utána. Így azután sokszor még a sok C. F. Simson, Fraser Simson, C. F-Simson, C. Fraser-Simson sem talál egymásra a bibliográfiákban, hogy legalább nyilvánvalóvá váljon, egyazon íróról van szó, aki ráadásul hölgy.

Pedig a két krimikönyv, a Lépések az éjszakában és A csapkodó redőny igazán remek szórakozást nyújt. Mindkettő kalandos, rejtelmes történet emberrablással, gyilkossági kísérlettel, titkokkal, árulásokkal, hazugságokkal és okos főszereplőnőkkel, akik trükkök, merész ötletek és némi bátorság árán a leghihetetlenebb és legnehezebb helyzetekből vágják ki magukat. Éva, az első regény főszereplője férje becsületét próbálja megmenteni, magára hagyatva egy hatalmas, ódon skóciai házban (amelyhez talán az írónő saját lakhelye szolgálhatott mintául). A csinos színésznő, Shirley, a második könyv hősnője eredetileg csak idős nagynénjének hívó szavát követi, amikor nyomozni kezd unokaöccse gyanús, új barátai után, végül azonban olyan összeesküvésbe keveredik, amelyből csak két váratlan segítőtárs (egyikőjük egy kiskutya) segítségével tud kikeveredni. A háromrészes történetben a redőny nyikorog, egyre nyikorog, majd leesik - s mire rájövünk, hogy hol és milyen ablakon is lógott, kiderül az is, milyen görbe utakon járnak Rosa néni birtokának hívatlan "megszállói".

Én ezzel a második regénnyel ismerkedtem meg először, ezt is tartom jobbnak. De mindkettőről elmondható, hogy aki szereti az Angliában készült, bájosan-rémítgető, korai Hitchcock-filmek hangulatát, kedvelni fogja Cicely Fraser-Simson két könyvét is. Szintén élményt nyújt a magyarul giccsbe fulladt címet kapott Gyötrődő lelkek is, amely hajótöréssel kezdődik és gyilkossággal végződik. Az olvasmányos, keszekusza családi, baráti és szerelmi viszonyokat ábrázoló, húsz évet felölelő történet végül Eberhart-féle, pszichologizáló krimivé válik, s a műfaj legjobb hagyományainak megfelelő módon lep meg a befejezésével. Izgalmas próbálkozás, afféle Éjféltájt (melyben Agatha Christie így ír: "Folyton a gyilkossággal kezdik. Pedig a gyilkosság már a vége! A történet már jóval előbb elkezdődik… olykor évekkel előbb… Mindazon okokkal és eseményekkel, melyek egyszer csak bizonyos embereket egy bizonyos időben s egy bizonyos helyen összehoznak."). Kár, hogy az írónő e kísérlete is visszhangtalan maradt.

Mindenesetre elmondható, hogy Cicely Fraser-Simson jó detektívregényeket írt. Mindhárom méltó az újra-felfedezésre.

Az írónő regényei magyarul:
A csapkodó redőny (The Swinging Shutter, 1927), Palladis, Félpengős Regények, 1932
Lépések az éjszakában (Footsteps in the Dark, 1926), Palladis, Félpengős Regények, 1937, Szerday (Svájc), Metropol Regények, 1959 
Gyötrődő lelkek (Count the Hours, 1940), Palladis, Pengős Regények, 1942

Linkek
Elfelejtett detektívregények 1. - S. S. Van Dine
Elfelejtett detektívregények 2. - Mignon G. Eberhart  
Elfelejtett detektívregények 3. - Alice Campbell
Elfelejtett detektívregények 4. - Mary Roberts Rinehart
Elfelejtett detektívregények 5. - Charles Baldwin
Elfelejtett detektívregények 6. - Philip MacDonald
Elfelejtett detektívregények 7. - Milton M. Propper
Elfelejtett detektívregények 8. - Öt régi jó könyv
Elfelejtett detektívregények 9. - Patricia Wentworth

Számomra fantasztikus ez az év. Bár sokan mondják, hogy kevés jó és érdekes könyv jelenik meg, én minden hónapban találok néhány olyan újdonságot, amelyet szinte azonnal szeretnék kézbe venni. Az alábbi posztban ezek közül gyűjtöttem össze tízet.

J. D. Salinger: Három korai történet
Helikon Zsebkönyvek, Helikon, megjelenés: július 3.
Nagyon megkedveltem a Helikon Zsebkönyvek sorozatát. Páran a környezetemben ugyan hajlamosak voltak azt gondolni, olcsó húsnak híg a leve, vagyis hogy igaz, remek árú és szép kiállítású a sorozat, de leginkább csak olyan művek jelennek majd meg benne, amihez könnyű hozzáférni. Ez már önmagában sem igaz: hiszen mindig van egy olyan olvasónemzedék, aki még nem vett meg a könyvtárába olyan alapműveket, mint A per, A kis herceg, vagy Poe elbeszélései, s most olcsón és minőségi külsővel juthat hozzá. Ám számomra a legnagyobb meggyőző erővel két könyv hatott: a Napoleon gondolataiból összeállított, abszolút unikumot jelentő első kötet, és Szun-ce és kortársai hadtörténeti munkái, amely könyvecske szövege ebben a formában így, először látott napvilágot magyarul. Most pedig itt egy újabb teljes újdonság: a Zabhegyező írójának három korai elbeszélése, amelyeket 1940-44-ben, magazinok hasábjain publikált, de csak tavaly rendezték őket kötetbe az USA-ban. Vagyis a Kilenc történettel és Salinger kisregényeivel ellentétben, amelyek ma is a boltokban vannak, de magyar nyelvű útjukat még a hatvanas-nyolcvanas években kezdték, ez a könyv most jelenik meg először magyarul! Szurkolok a Helikon sorozatának: s természetesen alig várom, hogy polcra tegyem a három elbeszélést.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Borisz Akunyin: A fekete város
Európa, megjelent
Tudom, túl pesszimista vagyok, de amikor láttam, hogyan jelent meg az év elején az Azazel második, puha kötéses, trendi kiadása, bizony elkeseredtem: nem elég a kemény táblás borító háromszori stílusváltozása, úgy látszik, most már magát a kemény kötést is el fogja veszíteni a Fandorin-sorozat... Az élet azonban rácáfolt a pesszimizmusomra: az Európa a korábbiakhoz hasonló köntösben jelenteti meg A fekete várost. És egyáltalán: kiadja! Vagyis, másfél év után megjelenik magyarul a mindmáig utolsó, tizenharmadik regény, amelyben a grúz származású orosz író Sherlock Holmesa, az idősödő, ám változatlanul romantikus és zseniális Eraszt Fandorin nyomoz - ezúttal 1914-ben. Mit is írhatnék: boldog vagyok. (De azért csendben megemlítem, hogy létezik még egy kötetnyi novella is Fandorinról...)
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Andrew Lane: Fekete jég
Főnix, megjelent
Tudom, tudom, folytatásrajongó vagyok, két szempontból is. Andrew Lane könyvsorozata ugyanis eleve egy folytatás, vagy inkább előzmény, amelyben Sir Arthur Conan Doyle halhatatlan hősének, Sherlock Holmes-nak az ifjúságát mutatja be a szerző. Ráadásul a Fekete jég maga is egy folytatás: a széria harmadik kötete, amelyben a rejtélyes Halálfelhő és a borzongató Vörös pióca után egy újabb, ezúttal oroszországi nyomozásra kísérhetjük el az ifjú Holmest, aki ezúttal igazságtalanul vádolt bátyját próbálja majd megmenteni. De akár normális ez, akár nem, én egyszerűen rajongok minden Sherlock Holmes-folytatásért és továbbgondolásért (is), így tűkön ülve várom, hogy végre tényleg megjelenjen a kötet. A két elődét még a Lybrum adta ki öt éve, így igazán ideje volt a második kötetben beígért harmadiknak... (Persze Lane azóta már hétkötetessé bővítette a sorozatot, de ne legyünk telhetetlenek: nagy dolog ez a kiadás önmagában is.) Várom tehát a kalandokat: különösen izgalmas két másképp elképzelt ifjú Sherlockról olvasni párhuzamosan, hisz a Manó is szorgosan jelentkezik az olasz Sherlock, Lupin és én újabb köteteivel...
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Alfred Komarek: Polt felügyelő és a jeges szüret
Napkút, megjelenés: ősz
Ebben az évben sem maradunk Polt felügyelő nélkül... A Nyomolvasó sorozatban napvilágot lát a Bűntények a pincesoron széria negyedik kötete is. Az osztrák Komarek detektívregény-sorozata egyszerre hagyományos és modern. Főhőse Sherlock Holmes logikáját és Maigret humanizmusát ötvözve rója köreit és nyomoz a falusias-kisvárosias borvidék gyilkossági ügyei után. Ám az a világ, amelyet a szerző megrajzol köréje, magában hordozza a régi dolgok, a hagyományok elmúlását, valami önző, sok szempontból nem kívánatos, ám ennek ellenére szükséges és megállíthatatlan modernitást. A fülszöveg ígérete szerint ez az ellentét ebben a regényben különösen nagy szerepet kap majd: de az eddigi három csavaros, irodalmi és eredeti regény alapján is megjósolható, hogy remek, újraolvasásra érdemes olvasmányt, nem csak egyszerűen egy krimit, de egy bánatos-lírai hangvételű, jó kis könyvet kap majd a kezébe az, aki elolvassa ezt az új kötetet.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Fabian Lenk: Caesar és a nagy összeesküvés
Scolar, megjelenés: ősz
Az Idődetektívek-sorozatban nem tudok csalódni, ezt a könyvet azonban különösen nagy izgalommal várom. Julian, Kim és Leon ugyanis az ókori Rómába látogatnak majd el benne, de ami érdekesebb, i. e. 65-be, ahol a fiatal Julius Caesarral találkoznak. Fantasztikus ez a korai dátum: az első triumvirátus, vagyis Pompeius, Crassus és Caesar szövetsége csak öt évvel később jött létre (majd Caesar elment Galliába, sikeres és népszerű lett, Crassus meghalt, Pompeius polgárháborújában alulmaradt Caesarral szemben, aki egyeduralkodó lett, ám i. e 44-ben meggyilkolták) - vagyis mindaz, amit szoktunk tudni, sőt, tanulni Caesarról, csak a jövő zenéje még, amikor a három időutazó egy nagy összeesküvést nyomoz ki a leendő uralkodót segítve. Őszintén kíváncsi vagyok, Fabian Lenk hogyan bonyolítja majd a történelmi tényeken alapuló történetét: de biztos, hogy izgalmas lesz...
Frissítés: ezúttal szabályos krimit olvashattam, gyilkossági kísérlettel, ármánykodással, több egyenrangú gyanúsítottal és izgalmas történelmi háttérrel. Jó volt!

Merlin regényének folytatása
A Szent Grál története
A Szent Grál felkutatása
Artúr király halála
Chrétien de Troyes: Perceval, avagy a Szent Grál története
Könyvpont, megjelenés: szeptember 4.
Földi paradicsomra találtam! A Könyvpont Kiadó eddig csak egy nyomda volt számomra, amely mellesleg a legkülönbözőbb témájú, ám általában teljesen az érdeklődésemen kívül eső könyveket is kiad néha. Most viszont, amikor kiderült, hogy pazar szövegeit fogják megjelentetni az Artúr király mondakörnek, hűséges olvasójául szegődtem... Az öt kötet összesen több mint 1800 oldal, a fordítók pedig (Jeney Zoltán, Szalai Virág, Tótfalusi Ágnes) kiválóak, így bízom benne, hogy e könyvekkel olyasmi történik, ami még nem volt: elérhetővé válik az Artúr-ciklus magyarul. Mivel a téma épp idén év elején talált rám Geoffrey of Monmouth és Robert de Boron Artúr-könyveivel, s Kiss Sándor izgalmas Artúr-kalauzával, így épp a legjobbkor jött ez a gyönyörű kiadássorozat. Bízom benne, hogy mások is lehatolnak majd a segítségével a regények, filmek és tévésorozatok egyik kedvenc témájának ősforrásához.
Frissítés: Sajnos a könyvek nem jelentek meg 2015-ben. Talán majd 2016-ban jönnek. 2017-ben és 2018-ban megjelent a negyedik és az ötödik kötet. Itt írok róluk.

Link
Túl korán van még kívánni, de azért... - 11 új könyv
Jön, jön, jön...! - A második könyvkívánság-poszt 
Ezeket is várom - Még egy könyvlista
Megint itt az április, könyvekkel tele 
Későtavaszi könyveim
Májusi vágyak - Megint megjelenésekről 
Kívánságok hálójában