Két könyv következik a közelmúltról: egy regény, amely a történelemről szól, és egy történelemkönyv, amelyben egészen regényes dolgok is történnek. Meg perek és letartóztatások.

Odze György: Sorstöröttek - Onódy Lajos és Bara Margit története
Noran Libro, 2017
Érdekes mottót kapott ez a kötet: "Aki regényre számít, az történelmet olvas, aki történelmet szeretne, regényre számítson." Nagy ötlet volt ezt a mondatot beleírni - legalább is velem ez kedveltette meg azonnal Odze György könyvét. A Sorstöröttek ugyanis valóban regény, feszült beszélgetésekkel, izgalmas szituációkkal, amelyek azonban minden drámaiságuk ellenére rekonstruált állóképek: betekeintések a még mindig ismeretlen Kádár-korszak néhány pillanatába. S épp ezért a könyv mégis egy történelmi helyzet dokumentumokat is felhasználó feldolgozása: annak a bemutatása, miként és miért kreáltak 1964-ben koncepciósnak nevezhető pert egy renitens elvtárs, a jóléti hatvanas évek számos újításáért felelő Onódy Lajos ellen.
Onódy Lajos 1920-ban született, szegény családban: fiatalon volt villanyszerelő, futballista, segédmunkás és illegális kommunista. A második világháború alatt embereket mentett: ezért egyébként egy évvel halála előtt, 1995-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést. A nyilasterror idején letartóztatták és halálra ítélték, de a kivégzést már nem volt idő végrehajtani. Igazi pályája 1945, a felszabadulás után kezdődött: mint megbízhatónak ítélt elvtársra, rábízták az államosítandó Extra Cukorka- és Csokoládégyárat, amely a fővárost látta el cukorral. Onódy azonban nem egyszerűen funkcionárius lett, hanem - megtartva tanácsadójaként a gyár eredeti (zsidó) tulajdonosát - a semmiből kezdte meg a Rákosi-korszak vendéglátásának újjáteremtését. 1949-től a Büfé Nemzeti Vállalat, 1953-tól az Éttermi és Büfé Vállalat vezetőjeként felelt az ország vendéglátásáért az új, "demokratikus" színházi büféktől a kirándulóhelyeken létesített standokon és a mozgó büfékocsikon keresztül az olyan elit szórakozóhelyekig, mint a Kis Royal, az Anna presszó a Váci utcán, a Rózsakert vagy az Apostolok étterem. Többek közt neki köszönhető a krémkávé, a jégkrém, a lágyfagylalt, a grillsütő, a wurlitzer hazai meggyökeresítése. Továbbá ő találta ki a Mézes Mackó gyorsétterem-hálózatot, amely ma is igazi, furcsa hangulatú hungarikum lehetne, ha maradt volna belőle valami. 1964-ben azonban minden összeomlott: a társadalmi tulajdon megkárosításával, sikkasztással, csalással, hűtlen kezeléssel vádolták meg és több mint hat évre ítélték. Mindazon elvtársak helyeslése mellett, akik maguk is hidegtálakat szállíttattak a Büfé Vállalattal otthonaikba, táncosnőkkel kísérve, s akik pontosan tudták, hogy Ondódy mindent mert, de sosem sikkasztott.
S hogy mi köze volt mindehhez Biszku Bélának, Brezsnyevnek, Kádár Jánosnak, vagy éppen Bara Margitnak, a csodálatos színésznőnek? Kiderül a kötetből.

Szekér Nóra: Titkos társaság - A Magyar Testvéri Közösség története
Jaffa, 2017
Az első érdekesség: a Jaffa igényes, modern történettudományi sorozata nyolc év után végre nevet kapott! E könyv megjelenésétől kezdve Modern magyar történelem sorozatnak hívják. Az innováció nem állt meg a névválasztásnál: a legújabb kötet(ek)en a kemény, színes kötés fölött található egy ugyanolyan szép és színes papírborító - amely ugyan másra nem szolgál, mint hogy a fülén bemutassa a sorozatot, de azért jó, hogy van.
A könyv beltartalma azonban legalább ilyen izgalmas. A Magyar Testvéri Közösség ugyanis egy rendkívül különös hazafias és titkos szervezet volt a második világháború idején és utána. Sokak szemében véresszájú, irredenta, horthysta tisztekből álló, anakronisztikus szervezettségű, uraskodó gittegyletnek tűnt, amelyről szinte semmit sem tudtak addig, míg 1947-ben, egy politikai per során megismerhették és "megtudhatták", miként akarta a Közösség megdönteni a köztársaságot: az 1945 után regnáló hatalom számára ugyanis a Közösség létezése pompás ürügyül kínálkozott akkor, amikor alkalmat kerestek a Kisgazdapárttal való leszámolásukhoz. Szekér Nóra könyve a fentiekkel szemben árnyalt képet fest a szervezetről: bemutatja, miben különbözött irredentizmusuk a "hivatalostól", miért alkotta elképzeléseik alapját a németellenesség, tagjai milyen szerepet játszottak az 1944-es kiugrási kísérletben és a magyar ellenállásban. Szembenéz a szervezettel kapcsolatban felmerült összes kérdéssel: mennyiben volt a Közösség "székely", hazafiasan magyar, antiszemita, miképpen viszonyult a fajelmélethez, a valláshoz és a magyar politikához, s mennyiben volt koncepciós a tagok ellen lefolyatott persorozat.
A könyvet befejezve elmondható, hogy sokkal-sokkal árnyaltabb lehet mindenki képe a korszakról: amellyel éppen az a baj, hogy nem fekete-fehér, hanem a grafitszürkétől az iszapszínen át a galambszürkéig és a koromszínig terjed. Talán ez a könyv is segít egy kicsit hitelesebbre színezni. 

Linkek
Könyvpárok 1. - Boleyn Anna és a Romanovok
Könyvpárok 2. - Két könyv 1956-ról a Jaffától
Könyvpárok 3. - Kultusz és emlékezet
Könyvpárok 4. - Harcosok ösvényén Kínában és Japánban
Könyvpárok 5. - Szerelmek és turanizmus, avagy csevegő történelem 
Könyvpárok 6. - Népszerű és tudományos
Könyvpárok 7. - Két egyszervolt kiállítás
Könyvpárok 8. - Hazai és külföldi csalódások
Könyvpárok 9. - A gyűjtő öröme 
Könyvpárok 10. - Képfilozófiák kétszer 
Könyvpárok 11. - Normannok és angolszászok 
Könyvpárok 12. - Új fordítás, új fény
Könyvpárok 13. - Ókori dekameronok
Könyvpárok 14. - Tehetséges magyarok
Könyvpárok 15. - Tudományról táviratban
Könyvpárok 16. - Török kötetek
Könyvpárok 17. - Történelmi nyomozások
Könyvpárok 18. - Régen várt tudomány
Könyvpárok 19. - Cseh-szlovák elbeszélések
Könyvpárok 20. - Két szép regény