Sherlock Holmes, a legyőzhetetlen - Megjelent a Tanulmány vörösben
Egészen véletlenül vettem észre a kiadó oldalán: megjelent a Szukits kiadásában az 1887-es legelső Sherlock Holmes-regény, az A Study In Scarlet. Címe Tanulmány vörösben, s új fordításban olvasható, amely Szalai Judit munkája.

Amikor észrevettem, hogy megjelent a kötet, két teljesen ellentétes dolog merült fel bennem azonnal. Az első, pesszimista ez volt: jaj, mi értelme kiadni egy új példányt ebből a könyvből 2016-ban, amikor a Helikon 2015 telén teleszórta vele a könyvesboltokat? A második, nagyon boldog gondolat viszont ez: ó, egek, tehát folytatódik a sorozat, amelyről már azt hittem, félbemaradt...

És számomra ez a lényeg: hogy kezemben tarthatom a már megszeretett, szép és igényes kiadásban ezt a sokáig igencsak mostoha sorsú írást.

És hogy mi értelme ennek a kiadásnak? Sok. A Szukits Kiadó 2013-ban kezdte meg új fordításban és egységes külsővel megjelentetni Sir Arthur Conan Doyle korábban leginkább csak omnibuszban kapható összes Sherlock Holmes történeteit. Igen okosan, talán, mert a könyvterjedelmű írásokhoz sokkal könnyebb hozzájutni, a széria az első két novelláskötettel kezdődött: a 1892-es Sherlock Holmes kalandjaival (amelyből magyarul 1987 óta nem született önállóan megjelentetett és teljes kiadás) és az 1893-as Sherlock Holmes emlékirataival (amely magyarul önmagában, de teljes tartalommal először és utoljára 1974-ben jelent meg). A jól kitalált külsővel, kissé a 2009-es és 2011-es Sherlock Holmes filmekre utaló betűtípussal, s hangulatos fedélképpel ellátott, középméretű, jól olvasható kötetek nemcsak méltóak arra, hogy egy rajongó könyvespolcára kerüljenek, de kisebb felfedezéseket is tétettek velem. Egészen más volt ugyanis önmagukban, valóban "kötetként", csak egymással összetartozó, a figura jelenétől és múltjától független novellákként kézbe venni ezt a 12 és 11 elbeszélést, mint fellapozni értük a (Szukitsnál sajnos épp nemrég elfogyott, igen becses, de hatalmas) omnibusz-kiadás első kötetének vonatkozó oldalait.

A 2014-es második kötetet azonban hosszabb csend követte, ezért féltem attól, hogy esetleg ennyiben is marad a törekvés. Erősítette félelmemet, hogy közben a Helikon Zsebkönyvek sorozatban megjelent a két, a Szukits által még ki nem adott korai regény, az 1887-es Tanulmány vérvörösben és az 1890-es A Négyek Jele. A Sátán kutyája legutolsó (sajnos szintén nem Szukitsos) kiadása 2013-as, könnyen elérhető (ez a mű következik időrendben az Emlékiratok után). Így azután úgy éreztem, ördögi körbe kerültem a reményeimmel: nem lesz folytatás.

Ám ekkor megtörtént a lehetetlen: a kiadó, mit sem törődve a Helikon-féle változattal, igenis megjelentette saját, új fordításában a valaha megírt első Holmes-történetet. És - a Helikon érdemeinek elismerésétől függetlenül - ezt óriási dolognak tartom. Ugyanis ebből a könyvből, az A Study In Scarletből még soha nem született modern fordítás. Eddig.

Annak idején, amikor folyt a töprengés arról, mi is lesz a címe a végül Tanulmány vérvörösbennek keresztelt Helikon-zsebkönyvnek, írtam már a regény fordításairól. A lényeg, hogy Doyle-nak ez az első Holmes-története 1903-ban illetve 1904-ben jelent meg először magyarul: mi pedig azóta is ezt a két fordítást olvashattuk. Eddig. 1903-ban a Magyar Kereskedelmi Közlöny Könyvtára jelentette meg Tury Gyula (erősen rövidített, nem elég jó) fordítását A véres bosszú címen. 1904-ben pedig a Légrády (amelyik valószínűleg nem tudott a másik kiadásról) adta ki a könyvet egy máig ismeretlen fordító jóval tisztességesebb munkájaként, A brixtoni rejtély címmel. A véres bosszú 2001-ben támadt új életre, amikor bekerült a kétkötetes Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes történetébe (amely Szukits-kiadás volt). Csakhogy új címet kapott, az addigra egyfajta (téves) közmegegyezéssé vált A bíborvörös dolgozószobát. Ezen a címen azután önállóan is kiadta a Sensus 2004-ben. A brixtoni rejtélynek a második világháború után egyetlen újabb kiadása volt, a Hunga Print 1994-es, változatlan szövegű kötete. Ehhez a szöveghez nyúlt azután a Helikon, hogy Greskovits Endre szöveggondozásával frissen megjelentesse. De ez is, még mindig egy 1904-es szöveg volt.

A Helikon könyve jó, jobb, mint bármely addigi változat. Amióta viszont olvastam a Szukits-féle Tanulmány vörösbent is, azt mondom, a Helikon-féle Tanulmány vérvörösben is lehetett volna még jobb. Például akkor, ha nem egy 111 éves fordítást porolgatnak le, hanem mernek készíteni egy új szövegváltozatot. Míg a Szukits könyve önmagáért áll helyt, a Helikonos néhol valahogy kissé régies marad: nyilvánvalóan azért, mert a szöveggondozás nem teljes átírást jelent, vagyis ha az 1904-es változatot csiszolgatják, azért mindig marad benne valamennyi 1904-ből. Ráadásul a Helikon változata terjedelmileg is rövidebb.

A fordítás szubjektív dolog, ahogy az is, tetszik-e nekünk. De talán egy példa igazolja, amit fentebb írtam. Itt van például ez a rész, az első fejezetből:
... I soon realized that I must either leave the metropolis and rusticate somewhere in the country, or that I must make a complete alteration in my style of living. Choosing the latter alternative, I began by making up my mind to leave the hotel, and to take up my quarters in some less pretentious and less expensive domicile. 
A Helikonos változatban így hangzik (9. oldal):
Csak két választásom lehetett: vagy ott kell hagynom Londont és falura mennem, ahol olcsóbb az élet, vagy pedig egészen meg kell változtatnom életmódomat, kiköltözködnöm a fogadóból, és hónapos szobában vagy bútorozott lakásban laknom.
A Szukitséban viszont így (11. oldal):
... hamar világossá vált számomra, vagy elhagyom e metropoliszt, és valahol vidéken húzom meg magam, vagy gyökeresen megváltoztatom jelen életvitelem. Ez utóbbi megoldást választva mindjárt arra az elhatározásra jutottam, hogy hátrahagyva a panziót szerényebb és olcsóbb hajlékot keresek magamnak. 
Ha összehasonlítjuk a három szövegrészt, azonnal szembetűnik, hogy a Helikonos változat szép és irodalmi, de nem elég bő. Világosan látszik, hogy míg Szalai Judit új, Szukits-kiadta fordítása még az eredeti mondatszerkesztést is követi, s választékosan és ötletesen, de mindent visszaad a Doyle-féle szövegből, a Helikon változata minden igyekezet ellenére húzott, összevont és rövidített, ám emellett még beleírás is található benne (az amúgy is félrefordított mondat végén). Nem is beszélve arról, hogy - véleményem szerint - ma már nemigen mondunk olyat, hogy valaki "falura megy" (helyette igen jó választás a "vidéken húzom meg magam"), az előző (itt nem idézett) mondatban szereplő "private hotel in the Strand" pedig semmiképpen sem (vidéki és történelmi asszociációkat idéző) "fogadó", hanem "panzió" (az előző, első említésekor "a Stranden laktam egy magánpanzióban").

Úgy vélem, az előző példa jól szemlélteti, miért jobb az idei könyv a tavalyinál. Ez a regény első teljes magyar fordítása (bár megjegyzem, 113 év alatt is csak a harmadik...). Ráadásul remekül sikerült fordítás (egyértelműen a legjobb fordítás a Szukits három könyve közül is!). Ez a szövegváltozat az első, amely teljes és hűséges az eredetihez (ellentétben a korábban kiadott összes régi változattal, és - be kell látni - a Helikon-félével is).

Ráadásul a Tanulmány vörösben immár nemcsak múltidéző, de a friss és energikus Sherlock-sorozatra utaló, Benedict Cumberbatch és Martin Freeman képét ábrázoló, vadonatúj külsőben is beszerezhető. Számítok rátok, többi Sherlock-rajongók: remélem, lesz olyan, aki - ha eddig még nem tette - nagy élvezettel fedezi majd fel az A Study in Pink és a Tanulmány vörösben kapcsolódási pontjait az első évad első epizódjában önironikusan ellenkezőjébe fordított Rache-felirattól a bérkocsis-taxisofőr és a kétféle méreg párhuzamán át addig, amit igazán csak a harmadik, The Great Game című részben használtak fel: vagyis hogy Holmes nem tudja, hogy a Föld kering a Nap körül, így csillagászati tudománya semmi, tekintve, hogy ez nem érinti a munkáját. Vagy talán mégis?

Bízom benne, hogy sokan megvesszük a Tanulmány vörösbent. Én ugyanis már alig várom az újabb, Szukits-féle Holmes-kötetet. Esetleg egy novellagyűjteményt? Lelkesedésem erősíti, hogy a tavaly év végi hír alapján a Helikon nem szeretne több Doyle-t kiadni... Hurrá! Előre a friss és teljes fordítások jelszavával egy megvalósult Szukits-sorozatért!
0 Responses