Foglalkoztat mostanában egy dolog. Összefüggésben azzal, hogy nem is érhetett volna nagyobb öröm, mint amikor pár napja megtudtam, a Helikon Zsebkönyvek remek sorozata októberben és decemberben két új Sherlock Holmes-regénnyel gazdagodik. Épp nemrég írtam arról, milyen más élmény önálló kötetben kézbe venni a Sherlock Holmes-novellákat, mint a nagy, kétrészes omnibuszban - s ez természetesen a regényekre is igaz.

Ráadásul a Helikon precizitásában és hozzáértésében mindig lehet bízni: bizonyára kiváló szerkesztésben és láthatólag sorban adják majd ki Sir Arthur Conan Doyle híres Holmes-regényeit. Októberben az 1887-es A Study in Scarlet érkezik, az a viszonylag rövid történet, amelyben az író megalkotta és bemutatta főhősét (épp ezért sokkal kevesebben szokták ismerni, mint az 1891-től megszülető novellákat), majd decemberben jön A Négyek Jele, amely 1890-ben, még mindig a híres rövidebb novellákat megelőzve, de már egy tökéletesen kidolgozott Holmest mozgatva hozott hírnevet írójának. (Remélem, a jövő évben A Sátán kutyája és a méltatlanul hanyagolt A Félelem Völgye is befér majd a sorozatba - hiszen Doyle mindössze ezt a négy regényt szentelte kedves hősének: mégis ritka, hogy a kiadókat mind a négy írás egyformán érdekelje.)

Az első angol kiadás

Ami azonban az októberi kötettel kapcsolatban leginkább foglalkoztat, a cím. Szeptember 3-án ugyanis a kiadó felhívást tett közzé a sorozat Facebook-oldalán: vajon melyik címen is adják ki az első regényt. A két választási lehetőség A bíborvörös dolgozószoba és A Brixton Road-i rejtély volt. Az A Study in Scarlet ugyanis - véleményem szerint - lefordíthatatlan címnek bizonyult a magyar könyvkiadásban. A regény egy pontján Sherlock Holmes elmélkedik egy bizonyos bíborvörös fonálról, amely beleszövődik az élet sápatag gombolyagába - ez a vörös fonál a gyilkosságé, s a detektívnek az a feladata, hogy megtalálja, kövesse és felgombolyítsa ezt a szálat. (A 4. fejezet végén található ez a rész.) Így nevezi az esetet Watson előtt a study in scarlet-nek, hiszen a nyomozók a scarlet thread-et követik. Fonalat viszont legfeljebb tanulmányozni lehet, így a fentieket Skarlát tanulmányként visszaadni, ahogyan némely Doyle-ról szóló, hevenyészve lefordított írások szokták, teljesen magyartalan. Tanulmányt lehet írni, de végezni már csak tanulmányokat lehet, egy bűneset pedig eset és nem tanulmány. Logikusan tett javaslatot a leiterjakab.blog így: A vörös fonál esete. De vajon lenne-e értelme így újrakeresztelni a könyvet?

Az 1903-as Tury-fordítás és egy 1924-es kiadása

Főleg, hogy száz éve másképp hívják. Amikor 1903-ban megjelent az első fordítása, A véres bosszú címet ragasztották rá (Magyar Kereskedelmi Közlöny Könyvtára), amely (bár a gyilkosság - vörös - vér asszociációt tartalmazta) végtelenül leegyszerűsítette, ponyvásította azt, amiről a könyv szól. Az ezredfordulón ezt, Tury Gyula fordítását vált szokássá kiadni, de már A bíborvörös dolgozószoba címen: úgy tudom, először a 2001-es Szukits omnibuszban jelent így meg a szöveg, már az új címmel, majd 2004-ben a Sensusnál önállló könyvben is. Ez azonban annyira hevenyészett szöveg, hogy a fent említett fonalas rész egyszerűen kimarad belőle. Érdekes módon viszont a szobát, amelyben a kötetbeli holttestet megtalálják, valaki bíborvörös tapétával látta el a magyar változatban (talán csak az átfésült, ezredfordulósban?), mintha ez lenne a bíborvörös dolgozószoba... Az eredetiben a tapéta színéről nincsen szó, és persze a holttest az összes nyelven egy üres szobában, nem pedig egy studyban fekszik.

Az 1904-es kiadás címlapja

A regény második fordítása már 1904-ben megjelent (Légrády, Legjobb Könyvek, a Helikon Facebook-bejegyzése ezt nevezi elsőnek), s ebben a fordításban (amelynek én nem ismerem a készítőjét) A brixtoni rejtély címet kapta. Ez is igen felületes cím, hiszen a bűneset nem Brixtonban, hanem a Brixton Roadon történik. Később A brixtoni eset néven is kiadták. Most ehhez a szöveghez nyúl a Helikon, s kiegészítve, felfrissítve ez szerepel majd a zsebkönyvben. Innen jött azonban az ötlet, hogy - kijavítva a brixtoni ügyet - ne legyen-e inkább A Brixton Road-i rejtély az új cím.

Ha azt kérdezte volna valaki, legyen-e A (bíbor)vörös fonál esete az új cím, lehet, hogy igent szavazok. Nehéz lenne megszokni, magyarázatot érdemel, de - esetleg. Így viszont, hogy a két lehetőség közül a második még messzebbre vinne az eredeti címtől, mint a régi, amelyet már megszoktunk (ráadásul nehéz helyesírású, elírható helynevet tartalmazna) szerintem egyértelmű a válasz: maradjon A bíborvörös dolgozószoba.

Tury Gyula fordítása először az új címen

Ahogyan a The Sign of Four is nagyon jól járt azzal, hogy első, századeleji magyar címe, a teljességgel talányos A dilettáns detektív, valamint a jól hangzó, de az eredetitől szándékoltan eltérő A nábob kincse és Az Agra kincse címváltozatai után elnyerhette a "valódit", A Négyek Jelét.

Tegnap több könyváruház kínálatában is megjelent a Helikon zsebkönyvecske, A bíborvörös dolgozószoba címen. Kíváncsi vagyok, azt jelenti-e ez, hogy a kiadó döntött. Remélem. Ha az A Study in Scarlet szó szerint lefordíthatatlan is, legalább valami vörös szerepel a címben. A bíborvörös dolgozószoba alak pedig már nevezetes. Ennél csak jobbat lenne érdemes ráragasztani, rosszabbat nem.

Frissítés új hírekkel

Miután megjelent a kötet, azonnal megrendeltem, mégpedig kedvenc netes könyváruházamból, a Bookline-ról. Október 9-én meg is érkezett hozzám: ám amikor kézbe vehettem, nagy megdöbbenésemre a borítón nem A bíborvörös dolgozószoba, hanem a Tanulmány vérvörösben címet olvashattam.

Fentebb azt írtam, hogy A bíborvörös dolgozószoba címváltozatnál "csak jobbat lenne érdemes ráragasztani, rosszabbat nem". Nos, úgy érzem, az új cím - jobb. Ahogy a fentiekből kiderült, az eredetileg, A bíborvörös dolgozószoba alternatívájaként feltűnt A Brixton Road-i rejtélyről nagyon rossz volt a véleményem, habár tisztában voltam vele, hogy valójában a dolgozószoba szó belefordítása a címbe is abszolút helytelen. Iszonyúan zavart viszont a tanulmány szó használata, mint lehetőség, hiszen "a fentieket Skarlát tanulmányként visszaadni, ahogyan némely Doyle-ról szóló, hevenyészve lefordított írások szokták, teljesen magyartalan. Tanulmányt lehet írni, de végezni már csak tanulmányokat lehet, egy bűneset pedig eset és nem tanulmány."

A fordításban viszont sikerült e problémából is megtalálni a kiutat. A fent említett negyedik fejezetben így ír Doyle: "I might not have gone but for you, and so have missed the finest study I ever came across: a study in scarlet, eh? Why shouldn't we use a little art jargon. There's the scarlet thread of murder running..." Ezek a sorok így változtak át magyarrá: "Ha nem unszol, én bizony soha el nem megyek a Brixton Roadra, s akkor elvesztem a legszebb bűnügyet, mellyel eddig találkoztam. Olyan, mint egy műalkotás: tanulmány vérvörösben. A gyilkosság vérvörös szála rejtőzik..."

A műalkotás fogalma átértelmezi a tanulmányét, amely a művészettörténetben valóban létezik egyes számban. A vérvörös pedig pompás szó, hiszen ez a gyilkossági eset véres, vércsöpögtetős, vérrel írós, orrvérzős, vérszomjas, sőt, vérvörös arcú...

Így a magam részéről tökéletesen elégedett vagyok az új címmel. Talán egy dolgot lehetett volna még tenni: a kötetben szerepel, hogy a fordítás eredetileg A brixtoni rejtély címet viselte, s hogy a regény megjelent A bíborvörös dolgozószoba címen is. Ha még azt is feltüntetik, hogy A véres bosszú címváltozatban is létezett, akkor teljes pontossággal segítették volna a Doyle-rajongókat.

Másrészt ideje lenne rendbe tenni a borítóképeket és internetes adatokat. Október 11. estéjén ugyanis még mindig A bíborvörös dolgozószoba szerepel a Librin és a Bookline-on, sőt, magának a Helikonnak az oldalán is. Így egyelőre csak a Facebook olvasóit, illetve a Lírán (ahol a kép még Bíborvörös...) és az Alexandrán vásárlókat nem fogja meglepetés érni a Tanulmány vérvörösben cím és a címlap láttán...

Egy azonban biztos: az új cím jó cím, az új könyv pedig remek könyv lett.

Linkek
Kissé excentrikus fiatalember - Sherlock Holmes
Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-történetei  
Sherlock Holmes újra nyomoz - A legjobb folytatásregények
Sherlock Holmes és a lehetetlen
Könyvek Sherlock Holmes kalandjairól - csupa folytatás
Ekultúra - Sir Arthur Conan Doyle legjobb Sherlock Holmes történetei
Ekultúra - Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája
Ekultúra - Jamyang Norbu: Sherlock Holmes Tibetben
Békebeli borzongás - ódon elbeszélők
Challenger professzor és az angol science fiction