Május van, már csak egy hónap a könyvhétig - s íme, a megjelenések is folyamatosan szaporodnak. Ebben a posztban tíz könyvet gyűjtöttem össze, amelyek az eddigi olvasmányaim alapján feltétlenül érdekelnek.

Egry Gábor - Ignácz Károly - Konok Péter - Sipos Balázs: Kérdések és válaszok a Horthy-korról
Eörsi László - Feitl István - Ripp Zoltán - Standeisky Éva: Kérdések és válaszok 1956-ról
Napvilág, 2015, megjelenés: május 29.
Egyik kedvenc történelemmel foglalkozó kiadóm számomra legkedvesebb sorozata tovább bővül. A Kérdések és válaszokban már esett szó az Európai Unióról és a cigányságról, az 1. világháborúról és a Kádár-korszakról. Idén pedig két újabb kötettel bővül a sor, amelyek ismét olyan témákról próbálnak közérthető, megbízható és rövid összefoglalást nyújtani, amelyekről - úgy tűnik - még mindig nehezünkre esik beszélni.
A Horthy-időszakról szóló kötet talán még a Kádár-kort bemutatónál is izgalmasabbnak ígérkezik, hiszen még az sem lehet tudni, valójában egy "rendszer" jellemezte-e az 1920-45 közötti kort. A Horthy-korszak fehérterrorral kezdődik (amit az sem tesz szebbé, hogy előtte volt vörösterror is), és a német megszállással, a magyar holokauszttal, Budapest ostromával és Magyarország háború utáni összeomlásával végződik. De mikor is ért véget egyáltalán? Egy időszak, amely tele volt anakronisztikus és megkérdőjelezhető döntésekkel, amelyben volt numerus clausus, zsidótörvény, fegyverkezési program, keresztény-konzervatív politika. Ugyanakkor egy kor, amelyben lett magyar rádiózás, magyar hangosfilm, európai hírű magyar divat, jó magyar (polgári) színház, magyar gasztronómia, modern magyar művészet, világszínvonalú modern építészet, feminizmus, na meg persze remek irodalom. Igazán kíváncsi vagyok, mit fog majd meg ebből a könyv.
S persze legalább olyan érdekes 1956 történetének áttekintése. Remélem, a könyv egymás mellé állítja majd a legfontosabb eseményeket, személyeket, tényeket, s objektivitásra törekedve leszámol a befeketítő és a túlhazafias mítoszokkal is. Annak ellenére, hogy 1956. október 23-ára emlékezik három nemzeti ünnepünk közül az egyik (a másik kettő március 15. és augusztus 20.), s így minden évben minden állampolgár legalább egy ünnepi beszédet kénytelen meghallgatni az események emlékezetével kapcsolatosan, azt gondolom, nagyon sokan még mindig nem tudják, "mit kell és lehet gondolni", ha ez a hozzánk még mindig (túl) közel lévő esemény szóba kerül. Ki volt Nagy Imre, mennyit, mikor és hogyan kormányzott? Mit csinált Kádár János november 4. előtt? Mi történt a Köztársaság téren, a Kossuth téren, a Corvin közben? Miért nem jöttek az amerikaiak, miért jöttek a szovjetek, és mikortól? Miért forradalom és szabadságharc 1956, és mikor melyik?
A sorozat darabjait remekül lehet(ne) használni az oktatásban, formátumuknál fogva azonban akár kiváló strandolvasmányok is, hisz fejezeteik rövidek szórakoztatók és érdekesek. Úgy vélem, minden, a történelem iránt akár csak felületesen érdeklődő ember is sokat nyerhet, ha kézbe veszi őket. Nagyon várom a két új darabot.
Frissítés: Mindkét kötet igazi élményt nyújtott, néhány melléütést és egy átkeresztelést kivéve abszolút megbízható, emellett pedig érdekes és szakszerűen provokatív olvasmánynak bizonyult. Csak azt sajnáltam, hogy az 1956-os kötet Tóth Ilona esetét olyan rövidre zárta, teljességgel figyelmen kívül hagyva az M. Kiss Sándor - Kiss Réka szerzőpáros eredményeit. Továbbá: a régebbi kötetek jobb papírra készültek... A legremekebb tíz kérdést a két kötetből (és az előzőekből is), amelyeket a bőség zavara miatt igen nehezen tudtam csak kiválasztani, itt találhatod.

Papp István: Szemek a láncban - Játszmák a magyar állambiztonság történetében
Jaffa, 2015, megjelenés: május 15.
Egy újabb kiválónak ígérkező könyv a kiadó történettudományi sorozatában. Az idei első, a Stasi magyarországi tevékenységét bemutató könyv (Jobst Ágnes munkája) után egy újabb állambiztonsági témájú kötet került be a szériába, melyben a szerző olyan tanulmányait gyűjti össze, amelyek egyes emberek sorsán keresztül mutatják be egy (két) diktatúra (a mi nem is olyan rég még létező diktatúránk, a Rákosi- és a Kádár-korszak) működését. Az ajánlószöveg emlegeti Illyés Gyulát és Moldova Györgyöt, utal korrupciós és elhallgatásos játszmákra, s már szokás szerint remekül megválasztott, szuggesztív borítóképével is sugallja, ismét nem akármilyen szembenézés lesz elolvasva a könyvet visszaidézni az elmúlt korszakot. Mivel Papp Istvánnak a magyar népi kollégiumi mozgalom történetéről írott könyvét is nagyon élveztem, bízom benne, hogy ez a kötet is kedvencemmé lesz majd.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Láng Benedek: Titkosírás a kora új kori Magyarországon
Balassi, 2015, megjelenés: május 29.
Minden A rohonci kóddal kezdődött. A kissé bulváros cím az egyik legizgalmasabb filológia-történelmi kalandozásom lett: Láng Benedek munkája nemcsak megismertetett egy igazi magyar különlegesség, egy aprócska, 450 oldalas, rajzokkal díszített, rejtélyes írásjelekkel teleírt minikódex, az 1838-ban  a Batthyány-család rohonci levéltárából előkerült Rohonci-kódex történetével és a jeleire tett ostoba, izgalmas és tudományos megfejtések sokaságával. Egyúttal felkeltette az érdeklődésem a titkosírások, a kódolás és a mesterséges nyelvek iránt. S bár úgy tűnik, hogy Tokai Gábor és Király Levente Zoltán időközben megfejtette a Rohonci-kódexet (legalább is annyiban, hogy be tudják bizonyítani, egy konstruált, mesterséges nyelvről van szó, mellyel sajnos semmilyen égbekiáltóan eretnek vagy titkos dolgot nem rejtettek el - csak bibliai eseményekkel kapcsolatos szövegeket és kommentárokat kódoltak át) - szerintem Láng Benedek e könyve még sokáig a népszerűsítő történetírás egyik mintapéldánya marad. Most pedig a szerző egy "komoly" kötettel jelentkezik, amelyben több mint háromszáz oldalon foglalkozik azzal, amiről A rohonci kódban csak egy kis ízelítőt adott: az újkori, magyarországi titkosírásokkal. Nem tudom, mi tartozik a könyv témájába: vajon a Zrínyiek és Rákócziak időszaka kora újkornak számít-e: de nagyon várom a könyvet.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Ben Mcintyre: Kém a csapatban - Kim Philby és a nagy árulás
Gabo, 2015, megjelenés: május 12.
Egy újabb izgalmas könyv Ben Mcintyre-től! Az 1963-ban született brit történész, aki remekül ír, s bármilyen történelmi témát képes objektíven és érdekfeszítően feltárni, immár a negyedik könyvével jelentkezik magyarul. Eddig megjelent tíz műve közül ötben a második világháború különleges eseményeivel foglalkozik: ezek közül nálunk a hazafias szélhámos történetét feldolgozó Cikcakk ügynök, a második világháború egyik legsikeresebb átveréséről szóló A Vagdalthús Hadművelet, és a szövetséges partraszállás előkészítésén dolgozó ügynököket bemutató Dupla csavar jelent meg. E legújabb könyvében azonban már a hidegháborúról ír. Főhőse Kim Philby, az MI6 oszlopos tagja, az 1950-es évek egyik legfontosabb brit titkosszolgája: akiről a hatvanas évek elejére derült ki egyértelműen, hogy mindvégig szovjet kém volt, a cambridge-i ötök kémcsapatának vezetője. Már alig várom az első objektív magyar életrajzát (mert 1969-ben a Kossuth Kiadó persze kiadott egy szép apologetikát Kim Philby csendes háborúja címen, de hát... tudjuk, hogy van ez).
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Kertész István: Regélő Róma
Kossuth, 2015, megjelenés: május 27.
A kiváló ókortörténész remekül döntött, amikor a Kossuth Kiadót kérte fel gazdag életműve gondozására. A 2013-ban megjelent Botrányok az ókorban című érdekfeszítő történelmi kalandozás után újabb könyvét adják ki új címen, átdolgozva, jól olvasható, nagy példányszámú kiadásban: az 1995-ben elrejtve, kis kiadó jóvoltából a boltokba került Római regék című kötetének felújítása. Ha az ember római mítoszokat és regéket akar olvasni, látszólag sok-sok könyvet talál a könyvpiacon. Ám ha azt szeretnénk, hogy iskolások és felnőttek számára is érthető, szép magyar nyelven megírt, forrásaihoz viszont nagyon hűséges mondafeldolgozásokat olvashassunk, kiderül, hogy mindössze négy ilyen van, valójában pedig csak kettő... A Móra Kiadó fáradhatatlanul adja ki új és új kiadásokban az 1960 óta szinte változatlan szövegű, Trencsényi-Waldapfel Imre szerkesztette Római regék és mondákat, amelyben Boronkay Iván feldolgozásai olvashatók: ez megbízható merítés, ám kissé avítt. A Merényi Kiadó többször is megjelentette egy bizonyos Tihanyi István Római regék című könyvét, ám fontos tudni, hogy ez a könyv Nemere István barkácsmunkája, amely később az Anno Kiadónál saját neve alatt is megjelent. Barkács, mert a Boronkay-könyv szabad átirkálása (vagyis elemelése), amelyről már az is árulkodik, hogy teljesen azonosok a fejezetei, csak épp azok a fejezetcímek változtak magyarra, amelyben latin szavak szerepeltek... Ezt tehát az égegyadta világon senkinek sem ajánlanám, mintha nem is lenne. Több könyv viszont nincsen ilyen: kivéve Kertész Istvánét, amely egy teljesen saját válogatás, a szerzőtől megszokott ízes, modern, a régi időket mégis megidéző, aprólékos nyelvezettel, sok érdekes történettel. Ideje, hogy újra megjelenjen!
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

James Lovegrove: Sherlock Holmes - Lidércnyomás
Szukits, 2015, megjelenés: június 15.
A kiadó nagy fába vágja a fejszéjét: sorozatot indítanak ugyanis, amelyben a legjobb Sherlock Holmes-folytatásregények látnának napvilágot. A széria mindjárt a Metropolis Mediánál nemrég megjelent Ré kora című könyv írójának, James Lovegrove-nak a mintegy háromszáz oldalas könyvével indul, amely ráadásul kemény kötésben és puha fedeles változatban is kiadásra kerül majd. Az eredeti könyvek tulajdonosa, a Titan Books számos Holmes-könyvet jegyez. Ezt a sorozatukat 2011-ben indították el, s hét kötetet ért meg mindmáig: közülük három Lovegrove munkája. Ha lehet hinni az ajánlóknak, a Holmes-legenda némi steampunk beütést kap bennük, ahogy az a (külföldivel megegyező) fedélképből is kikövetkeztethető. Mint a Holmes-folytatások lelkes rajongója, boldog vagyok, hogy újabb írásokhoz is hozzájuthatok. S bár számomra Holmes igazán a novellákban mutatkozik meg, remélem, e viszonylag hosszú történetben is szeretni valóan tér majd vissza.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Michael Hjorth & Hans Rosenfeldt: Sír a hegyekben
Animus, 2015, megjelenés: június 1.
Amikor befejeztem a svéd szerzőpáros előző könyvét (a debütáló Ingoványt követő) A tanítványt, azt hittem megint legalább két évig kell várnom, míg a szerzők elkészülnek az új regényükkel, s az magyarul megjelenik. Szerencsére csalódnom kellett: hiszen máris itt az új könyv, a Sebastian Bergman-sorozat harmadik darabja. A rossz természetű, zaklatott életű, mindemelett a maga módján szinte romantikus módon megkedvelhető, s szakmájában zseniális kriminálpszichológus egészen közel kerülhetett az olvasóhoz a sorozat második darabjában. Ebben az új könyvben már ismét teljes jogú tagja a nyomozócsapatnak, ám máris egy zűrzavaros bűnesetbe botlik: két túrázó diáklány hat egy időben elföldelt holttestre bukkan a vadregényes svéd vidéken, s hamar kiderül, hogy az ügynek titkosszolgálati vonatkozásai is lehetnek. A szerzőpáros (akiknek egyébként más nyelvterületen nem párosként, hanem egy emberként, Hjorth Rosenfeldtként írják fel a nevét a könyvük elejére...) biztos, hogy most sem okoz majd csalódást.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Carcosa árnyai
Delta Vision, 2015, megjelenés: június 25.
És igen! Ezzel a kötettel végre elindul a kiadó MesterMűvek szériájának Dark alsorozata is. A kezdő novelláskönyvet az eredetileg Ambrose Bierce megalkotta Carcosának és a Robert W. Chamberstől származó Sárga Király mítoszának szentelték a szerkesztők, lehatolva a horror-fantasy-borzongatás nagy klasszikus történeteinek az eredetéhez. A könyv, amely a Lovecraft világa 1. alcímet viseli, természetesen végső soron a nagy HPL-hez vezeti el az olvasóját, a Necronomicon megalkotójához, Cthulhu megteremtőjéhez... Bár tartalomjegyzék még nem ismeretes (mert az lesz csak a meglepetés, ha kiderül végre, kiktől is szerepel írás a kötetben...), de borzongató szemelvények már kikerültek a kiadó fórumára. Egyetlen dolog nem tetszik: a sokak által dicsért borítókép. Az igen jó, hogy sárga az alapszíne, így jól illik a témához és a bordó fedélhez, valamint minden rajta van, amit egykor Chambers elhelyezett a saját képén, de a főalakja anatómiai hibákkal küzd.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Renée Holler: Nyomozás a Nílus partján
Naphegy, 2015, megjelenés: május 15.
Mióta az írónő Mentsük meg a fáraót! című könyve megjelent magyarul, Fabian Lenk Idődetektív-sorozata kapott egy (majdnem) méltó párt. Azok a gyerekek, akik szeretnek történelmi detektívregényeket olvasni (és én is ilyen vagyok, felnőtt létemre), azóta válogathatnak a német írónőnek e sorozatából is. Most azonban még nagyobb öröm ért, mivel a széria következő darabjában ismét az ókori Egyiptomban játszódó nyomozásról olvashatunk. Ezúttal egy házimacska megmérgezése indítja el az eseményeket, amelyek a gyerekdetektíveket kincstárfosztogatókhoz és a fáraó udvarába vezetik majd el. Bár nehéz igazán meghatározni, melyik korosztálynak is készülnek ezek a könyvek (11-14 éveseknek ajánlják, de egy 14 éves talán már vaskosabbat akar olvasni, egy kilenc-tízéves pedig már nyugodtan kézbe veheti őket), bízom benne, hogy ismét gyönyörű rajzokkal illusztrált történelmi kirándulást tehetek majd a múlt kulisszái között.
Frissítés: elolvastam és itt írtam róla.

Link
Túl korán van még kívánni, de azért... - 11 új könyv
Jön, jön, jön...! - A második könyvkívánság-poszt 
Ezeket is várom - Még egy könyvlista
Megint itt az április, könyvekkel tele 
Későtavaszi könyveim