Barsi Ödön - az ismeretlen író
Élt egyszer egy nagyon tehetséges író. Írt színdarabot és hangjátékot, ős-sci-fit és művészregényt, detektívtörténetet és kalandos könyvet, életrajzot és gyerekmesét. A világ bármely pontján nagy íróként tartanák számon, a szórakoztatás mestereként. Csakhogy magyar volt, és a viharos huszadik században élt. Így aztán szinte teljesen elfelejtették. Pedig érdemes rá emlékezni. Úgy hívták, Barsi Ödön.

Pontosabban: 1904-ben, amikor megszületett, még Rodriguez Ödön volt a neve. (1) Később Barsi Ödön lett. De ő volt E. A. Rodriguez, J. Bayard, B. Darton, E. Girdo, C. Green, C. Hamilton, P. Hawker, Roderich, E. A Rodry, A. Rodriguez, C. Rodriguez, E. Rodriguez, C. Thompson, E. Thompson, P. Thompson, M. Tompson, G. Wilcox, C. Wreen, C. Wrenn is és talán még sokan mások... A harmincas és a negyvenes évek egyik legtermékenyebb szórakoztató regényíróját tisztelhetjük benne, aki számos álnevén szokatlanul egyéni stílusban, óriási fantáziával és legfőképpen európai színvonalon ontotta a színvonalas, izgalmas történeteket a fiatalok és idősebbek kedvére.

Pályáját színészként és színházi rendezőként kezdte: 1929-30-ban végzett e két szakon a Színiakadémián, majd ösztöndíjasként a Nemzeti Színházba hívták, később pedig Kolozsvárott és Nagyváradon játszott és rendezett. 1935-ben a Magyar Rádió jubileumi hangjátékpályázatán első díjat nyert Gárdonyi Géza Isten rabjai című művének átdolgozásával. Ezután a rádióhoz került, s bár a színházzal nem szakított teljesen, elsősorban rádiós lektorként, szerkesztőként, hangjátékíróként és dramaturgként dolgozott. Forgatókönyveket is készített, például az Isten rabjaiból vagy később A kőszívű ember fiai című Jókai-regényből. 1945-től az újraindított rádió főrendezője lett, 1948-ban azonban nyugdíjazták. Ettől kezdve könyvei sem jelentek már meg. 1963-ban halt meg.

Bár dramaturgi-szerkesztői munkássága is jelentős, mégis, "ponyvaregényíróként" lehet őt nagyon megkedvelni. A harmincas-negyvenes évek a ponyva, azaz - nekem sokkal jobban tetsző szóval - a szórakoztató irodalom nagy korszaka volt, amikor a műfajt olyan szerzők képviselték, mint az elképesztően sokoldalú Rejtő Jenő, vagyis P. Howard, kissé fiatalabb pályatársa, a szintén nagyon tehetséges Nagy Károly, vagy legismertebb álnevén Charles Lorre, az Edgar Wallace-éra hasonlító elegánsan kalandos detektívregényeivel ma is bármely anglomán krimiolvasót megtévesztő Havas Zsigmond, azaz Spencer Walls, vagy a később neves történelmi regényszerzővé előlépő Erdődy János, más néven Alec Forest. A közönség elvárta a szerzőtől az angol, nyugati álnevet, a regénytől pedig a külföldi mintájú, kalandos cselekményt, hinni akarta, hogy külföldit olvas. Ám mindig voltak, akik sejtették, melyik álnév melyik magyar szerzőt rejti, s maguk a szerzők is buzgón és néha leleplezően cserélgették neveiket és álneveiket. Teljesen egyedi és sajátos "nyugati szórakoztató irodalom" bontakozott ki nálunk, aminek több sorozatban a legnagyobb részét magyar szerzők írták. A műfajban persze képviseltették magukat az ügyes és a gyenge utánzók, a zavaros kalandtörténeteket gyártó vagy mások ötleteiből új sztorit összeollózó kismesterek is, a Rodriguez név azonban mindig a minőséget és az eredetiséget jelentette, akár kis, 60-100 oldalas füzetkén, akár komoly könyvön díszelgett. E. A. Rodriguez (ez volt Barsi Ödön talán legtöbbet használt álneve) méltó társa volt a fenn felsorolt, manapság általában irodalomtörténetileg is elismert íróknak, sőt a valóban külföldi szerzőknek is. Annyira, hogy a méltán híres A Nova kalandos regényei sorozatba is bekerülhettek a könyvei, pedig itt az írók többsége garantáltan külföldi volt (191 kötetből 165-é!) Agatha Christie-től Leslie Charterisen keresztül Erle Stanley Gardnerig, s csak három magyar szerzőtől adtak ki könyvet: Rejtőtől, Lorrétől és Barsi Ödöntől. Barsi a Nova kiadó könyvei mellett publikált a Tarka Regénytárban, a Milliók könyvében, a Röptében a világ körül - Érdekes regények sorozatban és a Stádium kiadóvállalat füzeteiben is. Olyan sokféle művet írt, hogy amikor a rendszerváltás után különböző kis kiadók megkezdték műveinek újranyomását, a Garabonciás kiadó egész füzetsorozatot alapozhatott különböző álneveire... (2)

Mindenhez értett. Vannak kalandos történetei, melyek egy-egy Verne-féle expedíciós, kincskeresős kalandregény eseményeinek izgalmával bírnak. Ilyen a sarkvidéki expedíciót elmesélő A Déli-sark aranya, a lakatlan szigeten játszódó A gyilkos fák szigete vagy az olvasóját Ausztráliába elrepítő Bumeráng-kapitány. Légiósregényei is lebilincselőek. Igaz, nem a rejtői szatirikus humort, hanem inkább P. C. Wren legendás A kék csillag-trilógiájának epikus hangvételét idézi meg Számum című regénye. Ezek a rövid történetek megírásuk óta könnyű kikapcsolódást jelentenek, illetve elhozzák az olvasás izgalmát azoknak is, akik nem szívesen vállalkoznak hosszabb lélegzetű könyvek meghódítására.

Ezek mellett kitűnő detektívtörténeteket is írt. A kalandos angolszász krimit tekintette mintának, akár rövid regény (Ki a következő?, A kőkoporsó titka), akár hosszabb (A nevető halál) került ki a kezéből. Könyveiben néha egy mulatságos, abszurd ötlet indítja el a cselekményt, mint például A Bolingbroke-kastély kísértetében, amelyben a lordnak megjósolják, hogy egy év múlva oroszlán végez vele. Mekkora erre az esély Anglia kellős közepén? Beteljesül-e a jóslat? És kinek áll érdekében beteljesíteni? Máskor Edgar Wallace műveihez hasonló világot rajzol meg: talpig becsületes, vakmerő angol rendőrtiszteket (kedvenc visszatérő nyomozója a zseniális, kedves, fiatal Hughes felügyelő), titokzatos bűnszövetkezeteket, rejtőzködő szuperbűnözöket (A Vörös Skorpió, A Skorpió bandája). De a kémtörténetek írásában is verhetetlen, szeretni való szereplője a higgadt, önfeláldozó japán kém, Hakusima (A sátán bábszínháza). Bár a második világháború szörnyűségei megkérdőjelezték a nemes, becsületes német és japán kémeket felsorakoztató művek hitelét, Barsi Ödön itt sem szorul mentségekre. Amikor ugyanis felismerte a háború borzalmát, saját eszközeivel máris küzdött ellene: Vihar London felett című kalandos háborús regénye nagyrészt a német megszállás alatt íródott. Benne négy angol kém kutat Hitler titkos fegyvereinek tervezete után, szembesül a diktátorral, környezetével, és az őt körülvevő embertelenséggel, menekül a Gestapo elől... Elég borzongató elképzelni az írót, aki bízva a jövőben, megjósolta Hitler bukását, bátran írva regényét a megszállt fővárosban...

Vadnyugati történetei felsorakoztatják az összes közhelyet, amit a lelkes western-olvasó elvár: magányos hősöket, bajba jutott hölgyeket, várost elnyomó kaszinótulajdonosokat, üresfejű nehézfiúkat és hallgatag indiánokat. Amikor azonban az izgalmas, bár általában rövid történetek összeállnak, itt is valami egyedi születik. Szereti például az álarcos megmentőket, akik Zorroként vagy keresztes lovagként állnak ki városukért vagy szerelmükért, de a témát számtalan váratlan, meglepő módon variálja (A zöld anakonda, Halálfejes lovas, A csuklyás lovas, A lasszóvető, Az álarcos fantom, A Colorado-farkasa). Máskor szívesen szerepeltet titokzatos idegeneket, akik arra születtek, hogy megmentsenek egy közösséget (A Szellemek völgyében, Vadnyugati örvény), azonban eltérő sikerrel járnak. A bálványimádó című könyvében pedig érdekes dolgot művel: egy szinte vadnyugati cselekményt Mexikóba helyez, látszatra fűszerezve némi azték mágiával.

Nehéz megfogalmazni, mitől is jók ezek könyvek, hiszen kétségtelen, hogy Barsi Ödön általában ponyvát írt: szórakoztató történeteket, regénysorozatok számára, elvárt témában, terjedelemben és zsánerben. Mégis, öröm olvasni minden általa megírt kalandot: talán, mert ötletesen szerkeszt, mert nagy gyakorlattal jól követhető, arányos történetet mesél el, amelyben a szereplők a helyükön vannak. Vagy mert sajátosan eredetiek a könyvei: nem lehet őket összekeverni más szerzők történeteivel, megvannak jellegzetes fordulatai, szereplői, "védjegyei", és mindig meglepetést tud okozni az olvasónak.

Ám hiba lenne őt csak a füzetes és kalandos regények szerzőjének tekinteni. Hihetetlenül olvasmányos anekdotikus életrajzai végig lekötik az olvasó figyelmét, nagyon kellemes olvasmányélmények. A Madagaszkár királya Benyovszky Móric, Az ördög hegedűse Paganini, Az ördöglovas gróf Sándor Móric, az El Dorado Pizarro és a spanyol konkvisztádorok, kedvencem, a Játék a halállal pedig Kempelen Farkas életének eseményeit mondja el óriási mesélőkedvvel, szép magyar nyelven, fordulatosan. (Szerintem utóbbi az ideális könyv, ha valaki meg akar ismerkedni Barsi Ödönnel, s szerencsére az Anno kiadásában sokfelé kapható.) (3)

S még nem is esett szó Indiánok a Dunán című kalandos ifjúsági regényéről, amelyben néhány fiú indiánt játszva, táborozva tölt el egy nyarat a Duna kis szigetén, s megtapasztalja, hogy mennyi tanulásra és elszánásra van szükség, ha az indián regényhősök nemeslelkűségét, igazságszeretetét, türelmét és bátorságát is utánozni szeretnék. Ezen a linken végigolvashatod egy másik, nagyon ritka gyerekkönyvét, az Álomfickó meséit, amelyet fiának írt. Szintén híres regénye Az űrhajó, amelyet minden mérvadó sci-fitörténet meg szokott említeni. Barsi Ödönt őszintén érdekelte a tudomány és technika haladása, publikált a Természettudományi Közlönyben is, 1956-ban pedig alapító tagja lett a Magyar Asztronautikai Bizottságnak. Regényei azonban mindennél többet elmondanak érdeklődéséről.

Lehetne még írni az Egy lélek visszatér című különös, posztmodern, utalásokkal teli könyvéről is, amely egyszerű kriminek álcázza magát, ám valójában inkább különös, fantasztikus művészregény, amely egy történetbe hozza össze Az árnyak klubjába a világ legnagyobb detektívhőseit Poe Dupinjétől Hercule Poirot-n és Sherlock Holmeson át Arséne Lupinig, Brown atyáig és Charlie Chanig. A könyv csupa intellektuális fintor, hiszen benne Dupin Poe A holló című versét értelmezi, Holmes Poirot-t kritizálja, a társaság kikergeti Nick Cartert és Fantomast, mint ponyvaszereplőket, majd minden nagy detektív a maga módján próbálja megmagyarázni a regényt kezdő gyilkosságot. A végkifejlet több, mint meglepő, a regény pedig olyan jó, izgalmas és jelentős, hogy elképzelni sem tudom, hogy nem figyelt még rá fel rá senki a krimiirodalommal foglalkozó irodalomtörténészek közül...

Ilyen tehát Barsi Ödön: sokoldalú, tehetséges, s jószerével felfedezetlen a mai olvasó számára. Remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődésedet, s ha legközelebb egy antikvárium polcán vagy egy könyvespulton E. A Rodriguez vagy Barsi Ödön nevével találkozol egy címlapon, belelapozol a könyvbe. Hátha megtetszik. S akkor máris többen leszünk, akik tudjuk, hogy Barsi Ödön nagy író volt, a szórakoztatás mestere.

(1) Testvérét, a híres filmrendező Andrét/Endrét (1899-1975) ma is ezen a vezetéknéven emlegeti a mozitörténet. Olyan művek fűződnek a nevéhez, mint A karthausi/Néma kolostor, a Machita című kémfilm Karády Katalin főszereplésével, vagy a sokat vitatott Bors István.
(2)
Az általam ismert 13 Garabonciás kiskönyv közül 11-et Barsi Ödön írt, nyolc néven...
(3) Az eddig említett művek mind hozzáférhetőek új kiadásban (1989-től napjainkig) antikváriumokban vagy könyvesboltokban.

Megjegyzés1: A bejegyzés megírása óta rengeteg Barsi-művet adott ki a Fapadoskönyv kiadó: ezek mind szerepelnek a műlistámon. Így ma már sokkal könnyebb Barsi Ödön-regényhez jutni.
Megjegyzés2: Ha a bejegyzésbe valamilyen hiba csúszott, elnézést kérek érte Barsi Ödön rokonaitól: írásom rajongásból született a rendelkezésemre álló adatok alapján. Minden helyreigazítást örömmel fogadok.

Itt találod meg Barsi Ödön műveinek (szándékom szerint) teljes jegyzékét a Raktárban.


További linkek:
Rejtő Jenő, P. Howard, Gibson Lavery és a többiek
Louis Lucien Rogger - Egy eltűnt író nyomában
17 Responses

  1. szamárfül Says:

    ó, éppen az Egy lélek visszatér nincs meg a fszeknek...de sebaj :)ű
    szenzációs könyve lehet, kösz!!!


  2. Kívánom, hogy megtaláld. Nekem nagyon tetszett, bár helyenként talán kissé túl költői a szövege. De óriási az ötlet és a megvalósítás is. Sajnos először és utoljára 1947-ben jelent meg, ha jól tudom, ez volt Barsi Ödön utolsó kiadott könyve. Azért vagyok szomorú, hogy szinte senki sem ismeri, mert manapság szokás nagyon sokat dicsérni András Sándor Gyilkosság Alaszkában (Sherlock Holmes a tinglitek földjén) című, 2006-ban megjelent kísérleti regényét, ami sok szempontból nagyon-nagyon hasonló ötletre épül. Míg utóbbit rengeteget emlegetik, nagyra becsülik, az Egy lélek visszatérről, ami megelőzte majd' hatvan évvel, nem tud senki...


  3. szamárfül Says:

    khm, mellesleg kezd összeálni a "profilod" :P


  4. Gondoltam, hogy ha írok, kiadom magam...:)
    Katherine


  5. szamárfül Says:

    köszönet a figyelemfelkeltésért!
    http://pavelolvas.blog.hu/2010/09/29/barsi_odon_egy_lelek_visszater_1


  6. Rodriguez Says:

    Nagyon örülök,hogy Apám regényei felkeltették a figyelmet. Szívesen válaszolok minden Rodriguez bibliográfiával kapcsolatos kérdésre - például hogy a két Rodriguez testvér közül ki a szerző valamely regény esetében. A vitatható szerzői álnév kérdésekben is eléggé tájékozott vagyok. Arra is tudok választ adni, hogy egyes ismeretlennek tűnő regények hol és mikor jelentek meg először, valamint arra is, hogy vannak-e kéziratban lévő regények még, amelyek kiadása folyamatban van. A Rodriguez gyűjtőknek köszönhetően Apám és nagybátyám összes regényét sikerült megszereznem eredetiben,valamint az asztalfiókba is sikerült belenyúlnom, így kerülhet sor csaknem a teljes életmű kiadására. Ennek már az utolsó harmada van folyamatban. Minden Rodriguez olvasót üdvözöl az író fia, Rodriguez.


  7. Tisztelt Uram!
    Nagyon-nagyon örülök, hogy megtalálta a blogomat. Nagy megtiszteltetés, hogy felajánlotta a segítségét.
    Eddig is tudtam, hogy Ön nagy gonddal ügyel Édesapja életművének kiadására. Még a Fapadoskönyv kiadói kezdeményezése előtt - ami borzasztóan boldoggá tett - találkoztam azzal a fórummal, ahol az Ön jóvoltából el lehetett olvasni az Álomfickó meséit, s a Wikipédia vitalapján is tapasztaltam, hogy szívesen segít azoknak, akik érdeklődnek Barsi Ödön munkássága iránt.
    Az én rajongásom az ebben a bejegyzésemben is említett, a rendszerváltás után kezdett újrakiadásokkal kezdődött, azután pedig elhatároztam, hogy Barsi Ödön minden művét elolvasom, megszerzem. Azt hiszem, a modern gyűjteményem most teljes, s számos háború előtti tarkát, Novát stb. is beszereztem. Ezek alapján készítettem a bibliográfiámat, ami itt található:
    http://katherines-bookstore.blogspot.com/2010/09/barsi-odon-regenyei.html
    Nagy segítség volna, ha - amennyiben ideje engedi - átolvasná.
    A Wikipédia és a gyűjteményem alapján készült, feltüntettem benne a különböző álneveket is, de van, ahol biztosan pontatlan. A lista végén, apró betűkkel szerepelnek az ismert kétségeim. A Fapadoskönyv kiadásból például nem derült ki, melyik A rémület völgye című mű jelent meg nemrég modern kiadásban, s melyik nem stb. Azt sem tudom, van-e olyan regény,amiről nem is tudok, vagy feltüntettem-e olyat, melyet nem Édesapja írt. Végül: nagy örömmel fogadnék híreket a később kiadandó, még kéziratos regényekről.
    Amennyiben van alkalma javításokat eszközölni a listán, minden információt örömmel fogadnék a katherinesbookstore (itt jön a kukac) gmail.com címen. Szeretném, hogy a listám még pontosabb legyen, mert a blogom statisztikája alapján sokszor megtalálják a böngészők, aminek nagyon örülök, mert jó látni, milyen sokakat érdekel Barsi Ödön munkássága.
    Segítségét előre is köszönöm:
    Katherine


  8. Rodriguez Says:

    Holnap tudok bővebben írni. Üdvözlettel Rodriguez


  9. Remek, köszönöm! Nagyon várom: Katherine


  10. Rodriguez Says:

    Tisztelt Katherine!
    Átnéztem a jól összeválogatott bibliográfiáját, remélem új Fapados publikációval bővül az elkövetkezendő hónapokban.
    Bibliográfiámon az utóbbi hónapokban javításokat kellett eszközölnöm miután a Széchenyi Könyvtárban személyesen is átnéztem a cédulakatalógust  és az On-line Katalógussal valamint az álnévlexikonok (Gulyás és a kiegészítő (1992)  adataival összevetettem azt.
     A kérdés az, mit írt Barsi Ödön, mit Rodriguez André és mit mások- esetleg Barsi Ödön ismert álnevét felhasználva. A regények stílusát is figyelembe vettem. Apámé nagyon jellegzetes, de több olyan van amit testvérével közösen írtak- időnként fejezetekre osztva egymás között (családi elbeszélés szerint!). Ez utóbbi esetekben alkalmazkodtak egymás stílusához.
    Ilyen pl. az E. Thompson álnéven írtak nagy része. De ezek is mind Barsi Ödön műveként jelennek meg az új kiadásokban. Rodriguez André regényei ilyenmódon az ő nevén egyáltalán nem kerülnek kiadásra.
    Ami a bibliográfiában változtatás:
    Nem Rodriguez regény (bár Barsi Ödönnek tulajdonított a G.Wilcox álnév) Jimmy lyukat üt a világba. A stílus és a cím is teljesen idegen szerzőre utal. A rémület hajója (C.Green) alkotója a cédula katalógusban ugyanazon raktári jelzettel egyszer Barsi Ödön, egyszer Bárdos Gyula (szerzőként az utóbbi van feltüntetve a könyvben és az álnév lexikonban is). A Széchenyi Könyvtár kp.-i On-line katalógusában Barsi Ödön regénye, de ez téves. Bárdos Gyula a rádióban fiatal kezdő kollégája volt, Apám egy hangjátékát rendezte is. Valószínűleg Apám kölcsönadta az álnevet, hogy a kiadó a regényt elfogadja. A stílus egy kissé hasonlít Apámére, sőt az egyik szereplő (O.Sally) Apám barátja (Saly Géza) volt, akinek mentős kalandjait tőle is hallottam és a könyvben (és a Skorpióban is) előfordul. Ezzel együtt ezt a regényt töröltem a listából, annál is inkább mert Apám egy másik regényének is "Rémület hajója" a címe. A fekete hajó (M.Wallory) Csátaljai Wéber József alkotása. Furcsa Hughes főfelügyelő szereplése, de a stílus nem Apámé, és a hughesi figura sem tűnik igazinak. Ezt is töröltem a bibliográfiámból. Az Ismeretlen ellenfél hasonló sosra jutott (ez is Csátaljai Wéber József műve). P.Hawker álnéven Apám megírta az Amazonasz titkát, egy évvel később A texasi bandita is megjelent a kistarkában. Ezt a cédula katalógus Apámnak tulajdonítja, a kp.-i on-line katalógus Havas Zsigmondnak. E-mail-em után ezt Apáméra javította a Széchenyi Könyvtár Kurrens Osztályának vezetője, így a bibliográfiában Apámé, így kerül hamarosan kiadásra is. A vágtató árnyék és a Cubai véreb nem Rodriguez regény, bár a szerzői álnév nem igazán feloldott. (Csak érdekesség, R.A egyik felesége is megpróbálkozott írással). Harc a boldogságért (C.Rodriguez) valószínűleg jobb címmel kerül most kiadásra. A Rémület völgye új kiadása a Tarkából történt, nem a Tolnai Világlapjából. Az  Északi fény (1945-46) a Dolgozók Világlapjában jelent meg folytatásos regényként.  Ami még nem ismert és kiadásra kerülő kéziratos regény: Allan Craig kalandjai (novellák Papagáj címen), A tenger meséi (Szeleczky Piroska illusztrációival) és Az erdő meséi. A két utóbbi államosítás folytán nem jelent meg a Vörösváry kiadónál. Még valószínüleg kiadásra kerül Apám Naplója a háború alatt évekről. A harmadik csöngetés (Színházi Magazin folyt.regénye 1943 dec.szám-1944 április 12.) még lehet hogy , főleg ha előkerül a befejezése, ugyanis a Színházi Magazin utolsó száma az április 12.-i volt. A Komédiások nehezen férnek bele valamilyen esetleg kapcsolt kiadásba. Lehet, hogy a teljes életműből ez utóbbi két mű mégis kimarad. Üdvözlettel Rodriguez


  11. Tisztelt Rodriguez!
    Hálásan köszönöm a segítséget. Mindet átjavítottam, amit levelében és hozzászólásában említett. Remélem, semmit nem értettem félre és pontos voltam, mert akkor igazán megbízható lett a bibliográfia. Nagyon izgalmas volt betekinteni az írói műhelybe is: sosem gondoltam volna, hogy egyes figurák ennyire valóságos, létező személyekről nyerték az alakjukat. A blog minden olvasója nevében még egyszer köszönöm a segítséget! Alig várom az újabb köteteteket!
    Üdvözlettel:
    Katherine


  12. Rodriguez Says:

    Kedves Katherine! Igen valószínű, hogy befejezett "Harmadik csengetés", és "Komédiások" egy kötetben mégis is megjelenik. Rodriguez


  13. +1
    Olvastam régen (gyerekkoromban) 3-4 könyvét is, de akkor nem figyeltem fel arra, hogy egy ember munkái. (Hülye álnevek...) Köszi, hogy felhívtad erre a figyelmemet. Elolvasok újra egy-kettőt. Érdekesnek tűnik.
    Én is "rákattantam" már "elfeledett" íróra ugyan így. :)


  14. Egyébként közben befejeződött az életműsorozat a Fapadoskönyvnél. Nem egyformán jó minden írása, nyilván, de én mindet egyformán szeretem, vagy esetleg nagyon és még annál is jobban: stimmel a rákattanás...


  15. Tisztelt Katherine! Tisztelt Rodriguez!

    A magam részéről a nyolcvanas évek vége, a kilencvenes évek eleje (a Sárga Regények négy kötetének megjelenése) óta ismerem Barsi Ödön nevét, és keresem, olvasom az írásait. Főleg a krimijei és a kalandos történetei fogtak meg, a westernjei nem annyira, de valamennyi általam olvasott művét élvezhetőnek találtam. A Fapadoskönyv.hu életműsorozatának híréről csak nemrég értesültem, első dolgom volt, hogy megrendeljem Hughes felügyelő kalandjait (bár most már tudom, hogy nem mindegyiket Barsi Ödön írta - nos, annyi baj legyen).

    A másik kedvenc krimiszerzőm Havas Zsigmond, vagyis Spencer Walls, remélem, a Fapadoskönyv jóvoltából hamarosan tőle is olvashatok néhány újabb izgalmas történetet! :)


  16. Rodriguez Says:

    Barsi Ödön regényei közül több megjelent már a MEK Hangoskönyv katalógusában is (Számum, Zöld anakonda,Déli sark aranya, A Bolingbroke kastély kísértete). A regényeket felolvassa Király Gábor. A hangoskönyvek a látássérültek számára készültek a jogtulajdonos engedélyével. Rodriguez