2010. május 2., vasárnap
Az első mondatok nagyon fontosak.
A jó kezdés a siker titka.
Ed McBain egyik regényben szerepel egy férfi, akinek szórakozása, hogy az emlékezetében gyűjti a könyvek első mondatait. A történetben ugyan csak untat velük mindenkit, de azért van valami ebben a játékban.
"Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet." - Ez mindenképpen bestsellert sejtet. És még szép is.
"Mélységes mély a múltnak kútja." - Ez szép karriert futott be, előszeretettel használják a történészek, amikor valami érdekes elmélet ismertetésébe kezdenek. Pedig inkább költői, mint tudományos.
"Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség." - Ezt manapság minden romantikus lány ismeri. De vajon észreveszi-e, hogy a téma cseppet sem romantikus?
"Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot." - Ez aztán csinos: olyan első mondat, ami annak is van szánva, posztmodernül, hermeneutikusan és előre megfontoltan.
"Aki tiszai alföldünknek egy részét bejárta vagy annak bármely táján csak pár napig tartózkodott: bátran mondhatja, hogy az egészet ismeri." - Ez vakmerő szépségű körmondat, amely valójában még egy egész oldalon át tart majd, mire előkészítettnek érez arra, hogy elképzeljem a korrupt Taksony vármegyét.
"Egy dohányzók számára fenntartott első osztályú fülke sarkában Wargrave törvényszéki bíró úr szivarozott." - Ez se nem csinos, se nem költői, sőt, túl egyszerű talán, de nagyon fontos; mást nem mondhatok.
"- Mi a véleményed az új házaspárról?" - Ez viszont még csak nem is fontos, de én nagyon szeretem, hisz már itt is a Párokról van szó...
Az én első mondatom viszont nem idézhető, mert még meg sem született. (Nem vagyok író, csak olvasó és néző.) Sőt, tartok tőle, nem is tudom megírni ma. Pedig ez a napló már elkezdődött és Katherine Könyvesháza kinyitott.
Így hát jó olvasást kívánok az internet egyetlen olyan blogján, amelyiknek nincs első mondata! Csak második, harmadik, sokadik... Remélem, néha eljössz ide és elolvasod őket.
A jó kezdés a siker titka.
Ed McBain egyik regényben szerepel egy férfi, akinek szórakozása, hogy az emlékezetében gyűjti a könyvek első mondatait. A történetben ugyan csak untat velük mindenkit, de azért van valami ebben a játékban.
"Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet." - Ez mindenképpen bestsellert sejtet. És még szép is.
"Mélységes mély a múltnak kútja." - Ez szép karriert futott be, előszeretettel használják a történészek, amikor valami érdekes elmélet ismertetésébe kezdenek. Pedig inkább költői, mint tudományos.
"Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség." - Ezt manapság minden romantikus lány ismeri. De vajon észreveszi-e, hogy a téma cseppet sem romantikus?
"Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot." - Ez aztán csinos: olyan első mondat, ami annak is van szánva, posztmodernül, hermeneutikusan és előre megfontoltan.
"Aki tiszai alföldünknek egy részét bejárta vagy annak bármely táján csak pár napig tartózkodott: bátran mondhatja, hogy az egészet ismeri." - Ez vakmerő szépségű körmondat, amely valójában még egy egész oldalon át tart majd, mire előkészítettnek érez arra, hogy elképzeljem a korrupt Taksony vármegyét.
"Egy dohányzók számára fenntartott első osztályú fülke sarkában Wargrave törvényszéki bíró úr szivarozott." - Ez se nem csinos, se nem költői, sőt, túl egyszerű talán, de nagyon fontos; mást nem mondhatok.
"- Mi a véleményed az új házaspárról?" - Ez viszont még csak nem is fontos, de én nagyon szeretem, hisz már itt is a Párokról van szó...
Az én első mondatom viszont nem idézhető, mert még meg sem született. (Nem vagyok író, csak olvasó és néző.) Sőt, tartok tőle, nem is tudom megírni ma. Pedig ez a napló már elkezdődött és Katherine Könyvesháza kinyitott.
Így hát jó olvasást kívánok az internet egyetlen olyan blogján, amelyiknek nincs első mondata! Csak második, harmadik, sokadik... Remélem, néha eljössz ide és elolvasod őket.