Bár volt egy pillanat, amikor azt hittem, idén nem jutok el a Könyvfesztiválra, szombaton mégis sikerült kilátogatnom. Nagyon rossz lett volna, ha elmarad a remek beszélgetés, ami miatt mindig emlékezni fogok a mai napra.
De minden más szempontból is pompásan sikerült a délelőtt. Olvastam, böngésztem, vásároltam, pakoltam, megint olvastam, böngésztem és vásároltam... Ahogyan azt egy Könyvfesztiválon kell. Meglestem sokakat Varró Dánieltől Karl Ove Knausgårdig: köszönet minden írónak, költőnek, fordítónak, hogy eljön a dedikálásokra, ahol nemcsak azoknak okoz nagy örömet, akiknek aláír, de mindenkinek, aki arra jár, és közelről megfigyelhet-megbámulhat egy valódi, nagybetűs Szerzőt.

Részlet a zsákmányból és egy dedikált kötet

Meglátogattam a kedvenceim standját a 21. Századtól a Kronoszig, a Typotextől a Delta Visionig. És idén nem felejtettem el felmászni a galériára, így rábukkanhattam a Magyar Nemzeti Galéria asztalára, ahol néhány érdekes, régi katalógushoz ingyen is hozzá lehet jutni. (A vásárláshoz pedig a képen látható, gyönyörű papírtáskát adják.) Láttam könyves csokikat és könyves szalagokat, Poket-automatát, és idegen nyelvű könyveket, meg bögréket és könyvjelzőket minden mennyiségben. Még a rossz időnek is volt pozitív hozadéka: bár összességében rengetegen voltak a Könyvfeszten, talán egy egészen kicsit kevesebben érkeztek meg már nyitásra, mint tavaly (mivel ekkor még nagyon nedves, szeles, felhős, sötét, rosszkedvű volt az idő). Így alkalmam lett elsőként beletúrni különlegességekkel teli dobozokba, első nézelődőként rákérdezni erre-arra, s egyáltalán, kivételesebbnek érezni magam...
Szereztem két csodás dedikációt, egy szatyornyi könyvet és sok-sok élményt! Holnap estig még tart a Könyvfesztivál. Ne hagyd ki!

Link
2018 - Könyvfesztivál

Újra itt van a Könyvfesztivál: az ekultura.hu kulturális portál pedig ilyenkor mindig arra kéri a szerzőit, válasszák ki a fesztiváli kínálatból azt az egyetlen művet, amelynek a legjobban várják a megjelenését.
2012. november 15-e óta írok az oldalra Baranyi Katalin néven, így 2013 óta immár hetedik alkalommal hoztam meg a nehéz döntést: melyik kötet ajánlója mellett szerepeljen a nevem. Mivel ez a hét rövid vélemény együtt már kitesz egy bejegyzést, idén úgy döntöttem, hogy ahogyan a karácsonyi könyvkívánságaimról írt szövegeket és az Év Könyvévé választott kötetek rövid méltatásait, úgy ezeket a könyvváró írásokat is egymás mellé helyezem: így akár egy könyvespolcon is elképzelheti valaki az elmúlt hét év általam legjobban várt tavaszi olvasmányait. Hátha valakinek épp az idei Könyvfesztiválon támad kedve megvenni valamelyiket...

2019-ben
Brigitte Kronauer: A nők ruhái
Typotex, Gubicskó Ágnes fordítása
Bár a 2019-es Könyvfesztivál díszvendége Norvégia, legjobban mégsem egy norvég, hanem egy német kortárs regény megjelenését várom az idén: Brigitte Kronauer A nők ruhái című könyvét. Amely talán nem is regény, inkább huszonhat egymásba fűződő elbeszélés, történet, szöveg, amely egy nő emlékeit idézi fel, tárgyiasítja és tárja az olvasó elé a gyermekkortól az élet végéig. Nagyon kíváncsi vagyok rá: mivel olyan modern próza, amelyet nő írt, mivel kisformákból, sőt, ahogyan egy kritikusa írta, prózaminiatűrökből építkezik – s mert kedvenc kiadóm, a Typotex jelenteti meg. Akik egyébként tavaly Tomas Espedal norvég író A művészet ellen – A természet ellen című könyvével is nagy örömet szereztek nekem, idén pedig a Könyvfesztiválra is meghívták a szerzőt.

2018-ban
Benjamin Black: A fekete szemű szőke – Philip Marlowe visszatér
Gabo, Roboz Gábor fordítása
Ki hitte volna, hogy ez megtörténhet? Philip Marlowe, a klasszikus kemény krimi legszerethetőbb detektívje, az esszenciális magánnyomozó visszatér. Egyik kedvenc krimiszerzőm, a hard boiled detektívregény koronázatlan királya, Raymond Chandler főhősét olyan kortárs szépíró támasztotta fel, mint John Banville, aki szellemes álnév mögé rejtőzve talált ki újabb kalandot a bátor, magányos, együtt érző, könyörtelen és ironikus Marlowe-nak. Ismét vele járhatjuk be Bay City bűnös utcáit, miközben a detektív az ötvenes évek gazdagjainak cinikus és önző világában nyomoz. Alig várom, hogy olvashassam a történetét!

2017-ben
Lidia Amejko: A telepi szentek élete
Noran Libro, Pálfalvi Lajos fordítása
Ha minden igaz, ebben az elbeszélésgyűjteményben sok-sok hang mesél, sok-sok történetet. A lakótelep lepukkant lakói beszélnek saját univerzumukról, az elmagányosító, ám másokkal mégis megismertető, ketrecbe záró, de egy egész világot jelentő „lakógépről”: a helyről, ahol élnek. És persze önmagukról, a történelemről, az élet értelméről: mint egy csapat posztmodern, végtelen szövegfolyamban sodródó bölcs. A sok történet pedig végül regénnyé áll össze, amelynek a témaválasztása nekünk, magyaroknak is ismerős lehet, nyelve pedig meglep és lenyűgöz. A kötet a Noran Libro új sorozata, az Európa női szemmel egyik első darabja: Lidia Amejko lengyel írónő néhány éve már bemutatott belőle néhány részletet, amikor nálunk járt, Budapesten. Most alig várom, hogy olvashassam.

2016-ban
Ondrej Stefánik: Ujjatlan város
Typotex, Mészáros Tünde fordítása
Idén a Könyvfesztiválnak Szlovákia a vendége, így nagyon elegánsnak érzem, hogy a Typotex Kiadó Világirodalom sorozatának pontosan a könyvünnepre megjelenő darabja szlovák szerző alkotása. Ondrej Stefánik különös című könyvét egyszerre „kortárs városi regény"-ként és krimiként definiálja a fülszöveg, máshol pedig a szatíra és a közérzetregény szavakat emlegetik vele kapcsolatban. Ezek után nehezen tudom megjósolni, hogy mit is kapok majd: remélem, egy nagyon jó szöveget, szuggesztív hangulatot, s valami tipikusan közép-európait. Hátha kiderül, hogy Pozsony nincs is olyan messze Budapesttől... Annyi bizonyos, hogy a sorozatban számos fiatal szerző remek közép-európai könyve megjelent már, így aztán remélem, az Ujjatlan város is bevonul a kedves olvasmányaim közé.

2015-ben
Luca Cognolato: A láthatatlan hős
Manó, Todero Anna fordítása
Miután elvetettem az ötletet, hogy a tavalyi után idén is Mary Robinette Kowal új bűbájoló történetét nevezzem a legjobban vágyott könyvfesztiváli könyv címre, majd lebeszéltem magam Salinger új fordításban megjelenő Zabhegyezőjéről (alias Rozsban a fogó), mert azt úgyis biztosan ajánlja majd más, rövid ideig haboztam, hogy a Park újdonságáról, Iselin C. Hermann dán írónő új könyvéről, a Dominóról írjak. Végül azonban úgy döntöttem, hogy a most leginkább várt könyvem Luca Cognolato A láthatatlan hős című kötete. A szerző számos ifjúsági könyvet és regényt jegyez hazájában, Olaszországban. Ezúttal olyan történet nyomába eredt, amely nemcsak az olaszok, de a magyarok számára is ugyanolyan fontos. Giorgio Perlasca, a fiatal olasz üzletember szinte hihetetlen kalandok, sok fájdalom és még több bátorság közepette ötezer-kétszáz zsidó származásúnak bélyegzett magyar állampolgár életét mentette meg 1944-45 folyamán. Remek, kétrészes film született már róla (jórészt nálunk forgatták), de a gyerekek most először olvashatnak a történetéről ebben az ifjúsági regényben – amit én is már alig várok.

2014-ben
Mary Robinette Kowal: Üvegbűbáj - Bűbájoló történet
I.P.C. Könyvek, Szántai Zsolt fordítása
A tavalyi év igazi felfedezése volt számomra az amerikai írónő bűbájolós sorozatának első kötete, a magyarul igen ostoba címet és csúf borítót kapott Tünékeny illúziók: egy szerelmes-kalandos történet, amely Jane Austen korát és vidéki Angliáját idézi meg – egy kicsit másképp. A regény univerzumában ugyanis a bűbájolás része a mindennapi életnek; a hölgyek bűbájjal teszik szebbé a frizurájukat vagy művészibbé a zongorajátékukat, az uraknak a vadászatban segít, a könyv főhőse bűbájfestőként dolgozik az arisztokraták alkalmazásában. A mély érzésű és okos, ám csúnyának tartott Jane, a könyv hősnője pedig valóságos csodákra képes bűbájfodrai és -redői segítségével: talán még a szerelme életét is megmentheti... Az Üvegbűbáj ennek a nem mindennapi, váratlan ötletekkel teli és izgalmasan mesélő könyvnek a folytatása: remélhetőleg még ötletesebb, izgalmasabb és mesésebb, mint az előde. Hiszen hőseinek ezúttal a Napóleon franciái által megszállt Belgiumban kell boldogulniuk bűbájuk segítségével...

2013-ban
Robert van Gulik: A majom és a tigris
Sorozat Könyvek Kiadó, Upor László fordítása
Négy kötetet már végigélveztem, így alig várom, hogy végre polcomra tehessem az ötödiket is a holland diplomata, Kína-kutató és detektívregény-szerző van Gulik Di bíró-történetei közül. A könyvsorozat a középkori, hatodik századi Kínában játszódik, főszereplője pedig egy valóban élt, kiváló törvénytudós, aki minden kötetben három egymásba szövődő rejtélyt old meg hamisítatlan kínai díszletek között. Bár csak a bíró személye valódi, a krimirejtélyek kitaláltak, valahányszor Di-történetet olvasok, úgy érzem, egy igazi, klasszikus kínai könyvet találtam, csak épp modernül olvasmányosat és izgalmasat. Ráadásul A majom és a tigris rendhagyó, mert benne két novellát fűzött össze Gulik. A könyvet ketten várjuk: ha ugyanis végre sikerül megszereznem és nagy örömmel végigolvasnom A majom és a tigrist, már azt is tudom, ki fogja azonnal kölcsönkérni.

Linkek
Az Év Könyvei - 2012-2018
Ezt kívántam karácsonyra - 2013-2018  
Mit vártam legjobban a Könyvhéten? - 2013-2019