Az Angyal (The Saint) magyar nyelven
Az 1930-as, 1940-es években sok-sok magyar olvasó kedvence volt a gáláns, pimasz, okos és  kemény öklű igazságtevő, Simon Templar, az Angyal. Az 1960-as évektől pedig sok-sok magyar tévénéző kedvence lett Roger Moore az Angyal szerepében, Láng József szinkronhangjával. Kojakhez hasonlóan még magyar film is született róla 1966-ban. Mára az irodalmi Angyal glóriája egy kissé megkopott: bár a róla szóló történetekből a rendszerváltás után és az ezredforduló e-könyv-lázában jelentek meg újrakiadások, úgy tűnik, olvasmányként ma már inkább csak a megszállott rajongók és a Nova-regények gyűjtői számára izgalmas a figura. A glóriás és ellenállhatatlan mosolyú sorozathős azonban továbbra is népszerű, s az iránta érzett szeretet vagy nosztalgia határozza meg mára, kinek mond valamit az Angyal név, és kinek nem.

Utóbbi névben a poén, hogy teljesen hamis: hiszen a brit Leslie Charteris (1907-1993) valódi regényhősét The Saintnek, vagyis a Szentnek hívják. Ám 1935-ben, amikor a Nova beillesztette kalandos regényei szerzőinek sorába Charterist, valaki úgy döntött, a kis, glóriás figura magyar nyelven nem Szentet, hanem Angyalt fog jelenteni (s annyiban igaza volt, hogy a szentséggel kapcsolatos szójátékok jó része így is, úgy is ül magyarul, hisz mindegy, hogy valaki valóságos szent vagy valóságos angyal...) Az első két regényt Aszlányi Károly fordította magyarra, így valószínűleg ő volt a keresztapa. De az is meglehet, hogy a döntés a kiadónak is tetszett, amely így reklámozta az első (magyar) Angyal-kiadást a jól ismert rajzocska mellett: "Világsiker! Leslie Charteris az új angol Edgar Wallace, akinek páratlanul népszerű könyveiben mindig ugyanaz az alak szerepel. Háromszázmillió ember ismeri az "Angyal" jelét. (...) Charteris az új Edgar Wallace. Főalakja, az "Angyal" az új, pompás Arséne Lupin. Erős, ravasz, elegáns, nagyon mulatságos fiatalember Simon Templar, az "Angyal" - történetei izgalmasak, újak, szellemesek..."

Először egy frissebb regényt adott ki a Nova, A szőke bosszút, majd következett a legelső Angyal-könyv, a Meet the Tiger, Izgalom a fürdőhelyen címmel. Bár tökéletes összevisszaságban, de 1935 és 1942 között a Nova az összes,  1938-ig nyomdába került eredeti Angyal-regényt és novelláskötetet megjelentette, összesen tizenkilencet, némelyiket többféle borítóval, olcsó utánnyomásban is. Még regénysorozatuk betiltása sem tartotta őket vissza az utolsó két fordítás kiadásától. A háború után azonban az Angyal-kötetek nem érdekelték-érdekelhették a kiadókat. Csak a televíziós Angyal népszerűvé válásának köszönhető, hogy legalább néhány novella napvilágot látott válogatáskötetekben és folyóiratban.

Maga Charteris a negyvenes évek végétől az elbeszélésírásra specializálódott és tematikus novellagyűjteményeket adott ki. Utolsó saját Angyal-kötete 1963-ban jelent meg: bár később még szerepelt néhány regényen és elbeszélésen a neve, ezeket már más írók írták az engedélyével.

Az alábbi listákon megtalálható az összes Nova-kötet és az összes későbbi kiadás felsorolása. Érdekes lehet látni, hogy 1990-ben, új fordításban és teljesen új címeken olyan három regényt és két elbeszélés-gyűjteményt adtak ki, amely már a háború előtt is megjelent (a negyedik már nem is volt friss szöveg, de azért átkeresztelték). Így talán néhány olvasó nem is feltétlenül tudja, hogy a Halálos hajsza megegyezik Az Angyal bosszújával, vagy hogy Az Angyal a Scotland Yard ellen című kötet a Rettegj, alvilág!-gal azonos. Az új évezredben a Fapadoskönyv jelentette meg ismét a sorozat legelső kötetét: ám úgy tűnik, ma az Angyal akkor kelendő, ha Roger Moore mosolyog a fedélképén: így a vállalkozásból nem lett sorozat. Az összes művet tartalmazó listában dőlttel az elbeszéléskötetek, állóval a regények címe olvasható.

A háború előtti kiadások (A Nova Kalandos Regényei sorozatban)

A szőke bosszú, 1935 - She Was a Lady, 1931 (az első regény magyarul)
Izgalom a fürdőhelyen, 1935 - Meet the Tiger, 1928 (az első kötet angolul)
Az Angyal New Yorkban, 1936 - The Saint in New York, 1935
Hárman az ördög ellen, 1936 - Getaway, 1932
Párbaj az ördöggel, 1937 - The Last Hero, 1930
Halálos hajsza, 1937 - Knight Templar, 1930
Kincsek a tengerben (címlapon: Kincs a tenger alatt), 1937 - Saint Overboard, 1936
400.000 font főnyeremény, 1940 -  Thieves' Picinic, 1937
Lesujt az Angyal, 1941 - Prelude for War, 1938
Az Angyal új kalandjai, 1941 - Alias the Saint, 1931
Az Angyal elindul, 1941 - Enter the Saint, 1930
Az Angyal beavatkozik, 1941 - Once More the Saint, 1933
Mr. Teal lecsúszik, 1941 - The Misfortunes of Mr. Teal, 1934
Az Angyal nyomoz, 1941 - The Saint Goes On, 1934
Rettegj, alvilág!, 1941 - The Holy Terror, 1932
Az Angyal háborúja, 1942 - Featuring the Saint, 1931
Az ördögi repülőgép, 1942 - Boodle, 1934
Mr. Teal meglepődik, 1942 - The Brigther Buccaneer, 1933
Az "Angyal", 1943 - The Ace of Knaves, 1937

A háború utáni kiadások (három sorozatkísérlet)

Találkozás a Tigrissel, Novák, Bécs, 1967 - Meet the Tiger, 1928 (az első kötet angolul)
Az Angyal az ördög ellen, Denevér Könyvek, Mahir-RTV, 1990 - The Last Hero, 1930
Az Angyal bosszúja, Denevér Könyvek, Mahir-RTV, 1990 - Knight Templar, 1930
Az Angyal a Scotland Yard ellen / Az Angyal beavatkozik, Denevér Könyvek, Mahir-RTV, 1990 - The Holy Terror, 1932, Once More the Saint, 1933
Az Angyal menekül, Denevér Könyvek, Mahir-RTV, 1990 - Getaway, 1932
Találkozás a Tigrissel, Fapadoskönyv, 2010 (e-book is)

Az eredeti kötetek a magyar megjelenések címeivel

Meet the Tiger, 1928 - Izgalom a fürdőhelyen, 1935, Találkozás a Tigrissel, 1967, 2010
Enter the Saint, 1930 - Az Angyal elindul, 1941
The Last Hero, 1930 - Párbaj az ördöggel, 1937, Az Angyal az ördög ellen, 1990
Knight Templar, 1930 - Halálos hajsza, 1937, Az Angyal bosszúja, 1990
Featuring the Saint, 1931 - Az Angyal háborúja, 1942
Alias the Saint, 1931 - Az Angyal új kalandjai, 1941
Wanted for Murder, 1931 (nem jelent meg magyarul: az előző két kötetből készült válogatás)
She Was a Lady, 1931 - A szőke bosszú, 1935
The Holy Terror, 1932 - Rettegj, alvilág!, 1941, Az Angyal a Scotland Yard ellen, 1990
Getaway, 1932 - Hárman az ördög ellen, 1936, Az Angyal menekül, 1990
Once More the Saint, 1933 - Az Angyal beavatkozik, 1941, 1990
The Brigther Buccaneer, 1933 - Mr. Teal meglepődik, 1942
The Misfortunes of Mr. Teal, 1934 - Mr. Teal lecsúszik, 1941
Boodle, 1934 - Az ördögi repülőgép, 1942
The Saint Goes On, 1934 - Az Angyal nyomoz, 1941
The Saint in New York, 1935 - Az Angyal New Yorkban, 1936
Saint Overboard, 1936 - Kincsek a tengerben (címlapon: Kincs a tenger alatt), 1937
The Ace of Knaves, 1937 - Az "Angyal", 1943
Thieves' Picnic, 1937 - 400.000 font főnyeremény, 1940
Prelude for War, 1938 - Lesujt az Angyal, 1941
Follow the Saint, 1938
The Happy Highwayman, 1939
The Saint in Miami, 1940
The Saint Goes West, 1942
The Saint Steps In, 1942
The Saint On Guard, 1944
The Saint Sees it Through, 1946
Call for the Saint, 1948
Saint Errant, 1948
The Saint in Europe, 1953
The Saint on the Spanish Main, 1955
The Saint Around the World, 1956
Thanks to the Saint, 1957
Señor Saint, 1958
The Saint to the Rescue, 1959
Trust the Saint, 1962
The Saint in the Sun, 1963

Angyal-novella kötetben

Angyal Hollywoodban (Luella, 1948, a Saint Errant kötetből) =
1. 22 detektívtörténet, Európa, Bp., 1966, 671-696.
2. 22 detektívtörténet, Európa, Fekete Könyvek, Bp., 1968, II. kötet, 243-261.
3. Áldozati báránycomb, Kriterion, Bukarest, 1977, 277-296.

Megjegyzések
1. Angyal-kötetből a háború előttről tizenkilenc van, ám Charteris-kötetből húsz. Erről korábban ezt írtam: "Még nem találkoztam olyan emberrel, akinek volt a kezében A végzetes ajándék. Ez azért gond, mert nem lehet tudni, milyen kötet magyarítása." Bár az első mondat még mindig igaz, azóta olvastam az interneten Longvale remek blogjának Charteris életművéről szóló, alapos posztját (amely 2019. februárjában, az én első Saint-bejegyzéseim után íródott, és hivatkozik rám, amit ezúton is köszönök!). Ebből kiderül, hogy ő tisztában van vele, melyik Charteris-könyv fordítása jelent meg a Nova sorozatában huszadikként, 1942-ben, A végzetes ajándék címen: az író első, még nem az Angyalról szóló regénye, az 1927-es X Esquire.
2. Az ezredforduló környékén Német Zoltán és Varga István fordításában megjelent két Angyal-könyv, az Angyal Miamiban című regény (The Saint in Miami, 1940) és Az Angyal a Bahamákon című elbeszéléskötet (The Saint on the Spanish Main, 1955). Ezt követte Kovács Sándor fordításában Az Angyal, a gentleman (Señor Saint, 1958). Ezek teljességgel magánkiadások, ettől függetlenül érdekesek.
3. Angyal-novellák folyóiratokban: biztos, hogy a hatvanas évektől több elbeszélés megjelent újságokban is. "Ezeket sajnos még nem tudtam összegyűjteni" - írtam korábban. Azóta alkalmam volt olvasni Longvale említett, kiváló bibliográfiáját, ezért a téma iránt érdeklődőknek ezt ajánlom: A ponyva királyai: Leslie Charteris. Ebből kiderül, hogy nyolc ilyenről tudni.
4. A képeken: az elsőként megjelent Angyal-regény, A szőke bosszú, illetve az 1930-as Enter the Saintnek, a sorozat második darabjának és első elbeszélésgyűjteményének eredeti címlapja, Roger Moore-os címlapja és magyar címlapja. (Utóbbin érdemes megfigyelni, miként változott meg a postaláda...)
5. A háború előtti Angyal-könyvek tökéletes felsorolását nyújtja A magyar ponyva képes bibliográfiája 4. kötete Grób László szerkesztésében, gyönyörű borítófotókkal.
Ekultura.hu - Trollok alkonya - Három középkori történet Izlandról
Táltosember. Lávamező. Bálnadög. Ínségözvegy. Birkabegyűjtés. Törvénymondó. Ha hátulról, a szómagyarázatok felől kezdjük el lapozgatni a Trollok alkonya című könyvet, amely nemrég jelent meg a Helikon kiadásában, ilyen és ehhez hasonló szavak fognak meghökkenteni. Ki gondolná, hogy a távoli Izlandon, ahonnan a könyvben szereplő három középkori történet származik, már 930-tól kezdve folyamatosan ülésezett a népgyűlés? Hogy a középkori izlandiak már ekkor szabadon választhatták meg, melyik goði, vagyis területi képviselő alá akartak tartozni? Hogy a 13-14. században már vaskos prózakölteményekben, szinte regényekben jegyezték le hosszú és izgalmas epikus történeteiket Kopasz Grím-fia Egilről, az átokverte Völsungokról, vagy épp Vörös Erikről, Grönland felfedezőjéről?

Magyarországon nem ismeretlen a középkori izlandi irodalom, de van egy olyan érzésem, hogy termékei azért nem szerepelnek a hazai bestsellerek között. A zseniális fordító és irodalmár, Bernáth István tett nagyon sokat azért, hogy ezeket a meglepően olvasmányos és kalandos műveket elhozza Magyarországra, a magyar olvasóknak: napjainkban a Corvina Kiadó csodaszép, külsőségeiért könyvdíjban is részesült köteteiben, a Fontes Boreales – Északi Források című sorozatban találkozhatunk az általa készített szövegváltozatokkal. Most azonban, hogy a Trollok alkonya megjelent, talán új olvasók is csatlakoznak majd az izlandi irodalom iránt rajongók köréhez: ennek a címlapján hatalmas, fekete és titokzatos gólemekkel operáló, keménytáblás mesekönyvnek annyira más a célközönsége.


A kötet válogatója és fordítója a tehetséges, fiatal költő, író, Dunajcsik Mátyás, s benne három, inkább kamaszoknak és izgalmas olvasmányra vágyó felnőtteknek szóló mesefordítás szerepel. Ezekben az izlandi þáttrökben, vagyis rövidebb elbeszélésekben találkozhatunk bánatos hegyi óriásokkal, egymást és halandókat mészároló rémlényekkel, kőbárkával, kísérő szellemmel, alakváltó harcosokkal és trollbirkózó-bajnoksággal. Ellátogathatunk a hűvös fjordok közé, a jégmezőkre és a halászmezőkre, a sötét barlangok mélyére és az izlandi uralkodók udvarába, sőt, az olvasó eljuthat a Snaefellsre is: a Snaefellsjükull vulkán 1446 méterével Izland egyik legmagasabb pontja, s mindenkinek ismerős lehet, aki olvasta Jules Verne Utazás a Föld középpontjába című regényét, amelynek hősei itt szállnak alá a földmélyi csodavilágba.

A könyv leghosszabb elbeszélése játszódik itt, a Bárður, a Havashegy védistenének története (Bárðar saga Snæfellsáss). Ha valaki beleolvas, azonnal elkaphatja a hamisítatlan „sagahangulatot”, azt a csodálatosan részletező, monumentális és epikus cselekményszövési módot, amely bármely mai olvasót is odavarázsolhat képzeletben egy izlandi hosszúházba, hogy meghallgasson egy jó þáttrt.


A könyv másik hosszabb prózai alkotása, a Bikaláb Þorsteinn meséje (Þorsteins þáttr Uxafóts) kissé rövidebb mű, izgalmas leszámolástörténet, s egy későbbi trollvadász felcseperedését, hőssé válását és trollgyilkos küldetéseit mutatja be. Egyáltalán, a kötet olvasói hamar valóságos trollszakértővé válhatnak: föleg, ha elolvassák a könyv alapos előszavát is, amely tökéletes Bevezetés a trollok világába. Becsukva a könyvet azon vehetjük észre magunkat, hogy már pontos és autentikus képpel rendelkezünkt arról, milyennek is képzelték e a csodás lényeket a régi izlandiak.

Mégis, számomra a legmeghatóbb az egész kötetből A hegylakó meséjének (Bergbúa þáttr) trollja volt, aki egy hosszú és különleges költeményt ad elő – amely nem egyszerűen izgalmas lírai/epikus mű, de egy hamisítatlan izlandi vulkánkitörés rettenetes élményének a megörökítése. E betételbeszélés valószínűleg a 13. században keletkezett: ekkor tört ki a Katla vulkán, hamuval borítva az égboltot, sártengerrel a földet, s földrengést és szökőárt okozva egész Dél-Izlandon. A mese szinte eszelősen kántáló trollja dalában valóságos, rémülten menekülő, s szörnyű emlékeiket örökké hordozó izlandi túlélők élményei őrződtek meg a késő olvasók számára, többek közt e szavakkal:

„Szétszakad a szikla,
sokan odavesznek,
visszhangot vernek a
vonagló hegyláncok;
fölöttem szél fütyül,
folyó vizét verem,
mások is lármáznak,
mind a maga módján,
mind a maga módján. (...)

Fekete rög robban,
rombol a lángvihar,
felrepedt föld alól
különös sár fortyog;
éled az óriásnép,
elnyílik az égbolt,
míg egyre csak esik,
s elsötétül minden,
elsötétül minden." (55-56.)

Ezek a sorok beavatnak az izlandi költészet rejtelmeibe, amelyben mindennél fontosabb a gondolatritmus, az ismétlés, s a magyar költészetben megszokott rímeket a tőismétlések és az alliterációk helyettesítik. Elolvasva azonban a verset, valószínűleg filmszerűen megelevenedik előttünk a rettenetes, csodálatos, ősi Izland is. Ahova érdemes ellátogatni Dunajcsik Mátyás könyve segítségével...

A cikk az Ekultura.hu-n: Trollok alkonya - Három középkori történet Izlandról
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én
Link: Szőrös pisztráng - és más izlandi történetek
Linkek az adventi tervezgetéshez
Az idei advent kissé váratlanul köszöntött rám. Novemberre olyan sok teendő és feladat volt, hogy mire a végükre jártam, már el is jött a december. Épp ezért advent első vasárnapjára összegyűjtöttem, hogyan, milyen bejegyzésekkel ünnepeltem a blogon korábban a karácsony közeledését.

Az ezévi adventi időszakban is hasznos lehet ez a lista, bár idén december 16. vasárnapra, december 24. pedig hétfőre esik...
Készüljünk a karácsonyra kedvenc könyvekkel!

Dickens Karácsonyi éneke nélkül nem ünnep az ünnep.
Dickens minden eshetőségre 

Vajon milyen érzés könyvet kapni és könyvet ajándékozni karácsonyra? - pár éve eltöprengtem róla.
Könyvet kapni és ajándékozni...

Egy évvel később elpanaszoltam, milyen nehéz is az adventi időszak, ha fáradtak vagyunk, mégis olvasni szeretnénk.
A.D.V.E.N.T. - avagy a decemberi olvasásról

Nagyon rég volt, a blog első évében, hogy az időutazással vigasztaltam magam a karácsony előtti időzavarban.
Időutazás, ahogy én szeretem...

Tökéletes zárás: dolgokról, amelyek tavaly karácsony közeledtével rabul ejtettek.
3+1 karácsonyi őrületem