2018. március 13., kedd
Íme a 2017-es év nekem legjobban tetsző könyvborítóinak listája.
Nehezen született meg, több okból, de végre itt van. És meglepően jól néz ki: pedig összeállításánál szabály volt, hogy a könyvet ne csak lássam valahol kívülről, de az olvasmányaim egyike is legyen, és hogy a borítót a magyar kiadás számára tervezzék. Hasonlóan szépeket kívánok idénre is.
I. helyezett
Szofija Andruhovics: Felix Austria
Typotex - Kiss Barnabás borítója
Az ukrán írónő kötete még az év elején jelent meg: amikor befejeztem és becsuktam, valahogy már egyértelmű volt számomra, hogy ez a fedél lesz az év borítója a szememben. Olyan tökéletesen illett a beltartalomhoz, mégis, annyira megvolt a saját világa: egyszerre kísérte és értelmezte a századfordulós, tragikus és groteszk történetet A szecessziós nőalak, sokértelmű jelképeivel, mint a homokóra, az önmaga farkába harapó kígyó vagy a türkizköves gyűrű, a merész, narancssárga-fekete, monarchiás színhasználat, a művészi tipográfia mind teljességgel eredetiek, modernek és formabontók, mégis hagyományokat és a múltat idéző eszközök, amelyek tökéletesen illenek a regény hasonló kettősségéhez. Gyönyörűek a szecessziós fejezetnyitó rajzolatok is.
II. helyezett
Cs. Szabó Sándor: Luther I. Az út
Harmat - Lente István borítója
A sok néha kevésnek szokott bizonyulni: ezen a rendkívül bonyolult fedélfantázián viszont minden tökéletes, harmonikus egységben van. A magyar szerzőnek a reformáció 500. évfordulója tiszteletére megjelent regénye, amely Luther életét beszéli el születésétől 1517-ig, olyan megformálást kapott, amely egyszerre formabontó, és figyelemfelkeltő, mégis nyugalmat és tekintélyt sugároz. Luthernek a Lucas Cranach által festett, szerzeteskorából, vagyis ifjúságából származó portréja adja az alapját: de az arcképből csak a szerzetesi csuha burkolta karokat és a rendkívül kifejező kezeket látni, amelyekből virágok, kéziratok és egy Luther-rózsa burjánzik elő, a menny, a misztikum vagy legalább a kötet felső része felé irányítva a tekinteteket. Külön dicséret illeti a bravúrosan szép belső könyvdíszeket.
III. helyezett
Agatha Christie: Öt kismalac
Helikon - Tillai Tamás borítója
Valaha imádtam az Európa Agatha Christie-sorozatának fedélképeit: a fantasztikusan éles, pompás látványt nyújtó, szokatlan nézőpontú fényképekkel. Azután jött a teljes borítóváltás, és ránézni többé már nem volt érdemes a Christie-krimikre. Helyesen észlelte a kiadó új vezetése, hogy a különlegesen ötletes, illusztrált borítóké a jövő, de sem a fedélterv (betűk, képek, színek, formák, elhatárolt felületek túlzó és vibráló, egymást is ütő sokasága), sem az aktuális illusztrációk nem voltak elég elegánsak. Az életműsorozat lezárulása után épp csak beinduló, puha kötéses Christie-zsebkiadások azért bizonyították, hogy lett volna még sok vizuális ötlet az Európa Kiadó tarsolyában. Most azonban már a Helikon folytatja a borítóképes utazást: lenyűgöző ötletességgel és szenzációs játékossággal, amelyről itt már részletesen írtam.
IV. helyezett
Raymond Smullyan: Alice Rejtvényországban
Typotex - Faniszló Ádám borítója
Amikor a Typotex Kiadó úgy döntött, hogy megújítja A logika világa sorozatának borítóit, egyúttal - tudtán kívül - eljegyzett engem a logikai fejtörőkkel. A Mi a címe ennek a könyvnek? című Smullyan-kötet ugyanis olyan ötletes fedélképet kapott az új változatban, hogy egyszerűen megvetette magát velem: azután pedig már nem tudtam letenni. Ekkoriban mindenkinek logikai fejtörőket adtam fel... - és beszereztem az összes Smullyan-könyvet. Mivel a zseniális professzor csúf fedél mögött is ugyanilyen volt, az érdem Faniszló Ádámé, aki a Star Warsnak is olyan remek fedeleket tervezett, hogy még George Lucasék is merítettek tőle... Az Alice-könyvek fejtörő-parafrázisai is megtalálták a tökéletes fedelüket a csészeszoknyás leányzóval.
V. helyezett
Martin Walser: Kényszervirágzás
Typotex - Fölföldi Fruzsina borítója
A minimalizmusnak azonban vannak más művészei is. A német írónagyság, Martin Walser rendkívül nehéz témát feldolgozó, monumentális regényét egy komoran és visszafogottan kék fedél igyekszik eladni, rajta fehér virágszállal, amelynek homokóra-vázájában folyamatosan pereg le a homok, amely színével és formáival szinte a valódi sivatag nap-forrósította földjét idézi fel. Mindezt egy köteten, amely több mint négyszázhatvan oldal, s főképpen a bizonytalan férfilétről, a kétségbeesetten kívánt szerelemről, a folyamatosan közelgő halálról, s a fiatalból, egészségesből, büszkéből is öreget, haldoklót és megalázottat csináló időről szól. Tökéletes választás: bízom benne, hogy kézbe véteti a könyvet.
VI. helyezett
Lee Child: A nevem: Jack Reacher - Jack Reacher-novellák
General Press - Kiss Gergely borítója
Ez az a fedél, amelyen önmagában szemlélve, virtuális két dimenzióban semmi igazán nagyszerű nem látszik. Legfeljebb annyi, hogy szintén a minimalizmusra szavaz. Ugyanakkor így, hogy az új magyar Lee Child-széria immár egy tucatnyi kötete számlál, nyugodtan ki lehet mondani, hogy olyan fedélsorozat született hozzá, amely - bizton mondom - szebb mint bármely angol nyelvű eredeti. Elegánsan, de nem kopóan fekete alapszínre egy-egy ikonikussá váló, kicsi kép kerül (kávéspohár, metrókocsi, kitüntetés, dollárok, töltényűr), s ez határozza meg a gerinc és a hátlap színét (jelen esetben vajszürke). A dombornyomás csak az író nevét illeti meg, de azt finoman a gerincen is. Letisztult, elegáns, tökéletes.
VII. helyezett
Ray Bradbury: Októberi vidék
Agave - Faniszló Ádám borítója
Őszintén szólva nem voltam tőle tökéletesen boldog, hogy az Agave-féle Bradbury-sorozatra is rátalált a minimalizmus. Számomra ugyanis - bármilyen nevetséges is ezt leírni - sok szempontból fogyaszthatóbbá, érthetőbbé tette az író legnehezebb szövegű és legmisztikusabb szövetű novelláit, hogy az előző széria idején afféle reklámborító fedte őket harsány gumicukorszínekkel, különösen fényképezett tárgyakkal és jelképpé váló részletekkel. De ha meg kell tenni, ez a módja...
VIII. helyezett
Donna Leon: Örök ártatlanság
Geopen - A Geografika borítója
A Donna Leon-sorozat nemrég született újjá. A már korábbról jól ismert, hosszúkás kötetforma kissé új borítótervet kapott látványos színekkel és gazdag asszociációkat idéző, pompás fényképekkel. Azt sajnos nem tudtam kideríteni, ki lehet név szerint a legújabb könyv fedéltervezője. Nem járt teljesen kitaposatlan úton, de nagyot alkotott. A regény két angol kiadására is felkerültek már Velence lovai: az egyiken azonban árnyképben, a másikon szinte múzeumi fotóvá retusált, misztikusan sötét változatban szerepeltek. Ellentétben a magyar fedélen kirobbanó arany színnel, amelyet pompás kék csík egészít ki. Kedvcsináló!
IX. helyezett
Veronika Šikulová: Tulipánból paprika
L'Harmattan - Szabó Imola Julianna és Kovácsné Daróczi Annamária borítója
A kiadó Világ-szép-irodalom sorozatának e remek darabja elképesztően szuggesztív és hangulatos fotót kapott a fedelére. A borítóterv Szabó Imola Juliannáé, ő tervezte a sorozat szép jelét, s neki köszönhető a harmonikus tipográfia. Az eredeti elképzelés fekete-fehér képekkel dolgozott, amelyeknek csak egy kiemelt részlete kapott színt: Daróczi Annamária fedele azonban épp oly nosztalgikusan színes, mint a kötet csodás elbeszélései.
X. helyezett
Edith Kneifl: Szép kastélyban szép halottak
Magistra - Takács László borítója
Az, hogy ez a fedél lett a befutó a tizedik helyre, talán sokakban kételyt ébreszt az iránt, hogy egyáltalán meg lehet-e bízni az ízlésemben. Minél kisebb méretben látjuk ugyanis ezt a borítót, annál giccsesebbnek tűnhet, ráadásul az interneten szinte csak hamis színváltozatban fordul elő, élénkebb, sötétebb színekkel, mint a valóság. Mégis: nekem nagy felfedezés volt, amikor kiderült, ez egy magyar borító. Egy romantikus történelmi detektívtörténeten található, amely a schönbrunni kastélyban, szép hölgyek közt játszódik, s benne egy fess magándetektív nyomoz. Véleményem szerint ehhez a cselekményhez pompásan illik a schönbrunni pavilon, a hattyúnyakú hölgy, a baljós naplemente és a visszafogottan aranyszínű borítódíszek kombinációja: ezek közül semmi sem szerepel az eredeti, osztrák változatokon - azoknál sokkal könnyedebb és álomszerűbb. Milyen kár, hogy a folytatás fedélképe viszont mindenben az ellentétpárja: mindent megtestesít, ami kerülendő, mert giccs...
Link
Szép borítók karneválja (2014)
2015 legszebb borítói
2017 legkevésbé tetsző könyvborítói
Nehezen született meg, több okból, de végre itt van. És meglepően jól néz ki: pedig összeállításánál szabály volt, hogy a könyvet ne csak lássam valahol kívülről, de az olvasmányaim egyike is legyen, és hogy a borítót a magyar kiadás számára tervezzék. Hasonlóan szépeket kívánok idénre is.
I. helyezett
Szofija Andruhovics: Felix Austria
Typotex - Kiss Barnabás borítója
Az ukrán írónő kötete még az év elején jelent meg: amikor befejeztem és becsuktam, valahogy már egyértelmű volt számomra, hogy ez a fedél lesz az év borítója a szememben. Olyan tökéletesen illett a beltartalomhoz, mégis, annyira megvolt a saját világa: egyszerre kísérte és értelmezte a századfordulós, tragikus és groteszk történetet A szecessziós nőalak, sokértelmű jelképeivel, mint a homokóra, az önmaga farkába harapó kígyó vagy a türkizköves gyűrű, a merész, narancssárga-fekete, monarchiás színhasználat, a művészi tipográfia mind teljességgel eredetiek, modernek és formabontók, mégis hagyományokat és a múltat idéző eszközök, amelyek tökéletesen illenek a regény hasonló kettősségéhez. Gyönyörűek a szecessziós fejezetnyitó rajzolatok is.
II. helyezett
Cs. Szabó Sándor: Luther I. Az út
Harmat - Lente István borítója
A sok néha kevésnek szokott bizonyulni: ezen a rendkívül bonyolult fedélfantázián viszont minden tökéletes, harmonikus egységben van. A magyar szerzőnek a reformáció 500. évfordulója tiszteletére megjelent regénye, amely Luther életét beszéli el születésétől 1517-ig, olyan megformálást kapott, amely egyszerre formabontó, és figyelemfelkeltő, mégis nyugalmat és tekintélyt sugároz. Luthernek a Lucas Cranach által festett, szerzeteskorából, vagyis ifjúságából származó portréja adja az alapját: de az arcképből csak a szerzetesi csuha burkolta karokat és a rendkívül kifejező kezeket látni, amelyekből virágok, kéziratok és egy Luther-rózsa burjánzik elő, a menny, a misztikum vagy legalább a kötet felső része felé irányítva a tekinteteket. Külön dicséret illeti a bravúrosan szép belső könyvdíszeket.
III. helyezett
Agatha Christie: Öt kismalac
Helikon - Tillai Tamás borítója
Valaha imádtam az Európa Agatha Christie-sorozatának fedélképeit: a fantasztikusan éles, pompás látványt nyújtó, szokatlan nézőpontú fényképekkel. Azután jött a teljes borítóváltás, és ránézni többé már nem volt érdemes a Christie-krimikre. Helyesen észlelte a kiadó új vezetése, hogy a különlegesen ötletes, illusztrált borítóké a jövő, de sem a fedélterv (betűk, képek, színek, formák, elhatárolt felületek túlzó és vibráló, egymást is ütő sokasága), sem az aktuális illusztrációk nem voltak elég elegánsak. Az életműsorozat lezárulása után épp csak beinduló, puha kötéses Christie-zsebkiadások azért bizonyították, hogy lett volna még sok vizuális ötlet az Európa Kiadó tarsolyában. Most azonban már a Helikon folytatja a borítóképes utazást: lenyűgöző ötletességgel és szenzációs játékossággal, amelyről itt már részletesen írtam.
IV. helyezett
Raymond Smullyan: Alice Rejtvényországban
Typotex - Faniszló Ádám borítója
Amikor a Typotex Kiadó úgy döntött, hogy megújítja A logika világa sorozatának borítóit, egyúttal - tudtán kívül - eljegyzett engem a logikai fejtörőkkel. A Mi a címe ennek a könyvnek? című Smullyan-kötet ugyanis olyan ötletes fedélképet kapott az új változatban, hogy egyszerűen megvetette magát velem: azután pedig már nem tudtam letenni. Ekkoriban mindenkinek logikai fejtörőket adtam fel... - és beszereztem az összes Smullyan-könyvet. Mivel a zseniális professzor csúf fedél mögött is ugyanilyen volt, az érdem Faniszló Ádámé, aki a Star Warsnak is olyan remek fedeleket tervezett, hogy még George Lucasék is merítettek tőle... Az Alice-könyvek fejtörő-parafrázisai is megtalálták a tökéletes fedelüket a csészeszoknyás leányzóval.
V. helyezett
Martin Walser: Kényszervirágzás
Typotex - Fölföldi Fruzsina borítója
A minimalizmusnak azonban vannak más művészei is. A német írónagyság, Martin Walser rendkívül nehéz témát feldolgozó, monumentális regényét egy komoran és visszafogottan kék fedél igyekszik eladni, rajta fehér virágszállal, amelynek homokóra-vázájában folyamatosan pereg le a homok, amely színével és formáival szinte a valódi sivatag nap-forrósította földjét idézi fel. Mindezt egy köteten, amely több mint négyszázhatvan oldal, s főképpen a bizonytalan férfilétről, a kétségbeesetten kívánt szerelemről, a folyamatosan közelgő halálról, s a fiatalból, egészségesből, büszkéből is öreget, haldoklót és megalázottat csináló időről szól. Tökéletes választás: bízom benne, hogy kézbe véteti a könyvet.
VI. helyezett
Lee Child: A nevem: Jack Reacher - Jack Reacher-novellák
General Press - Kiss Gergely borítója
Ez az a fedél, amelyen önmagában szemlélve, virtuális két dimenzióban semmi igazán nagyszerű nem látszik. Legfeljebb annyi, hogy szintén a minimalizmusra szavaz. Ugyanakkor így, hogy az új magyar Lee Child-széria immár egy tucatnyi kötete számlál, nyugodtan ki lehet mondani, hogy olyan fedélsorozat született hozzá, amely - bizton mondom - szebb mint bármely angol nyelvű eredeti. Elegánsan, de nem kopóan fekete alapszínre egy-egy ikonikussá váló, kicsi kép kerül (kávéspohár, metrókocsi, kitüntetés, dollárok, töltényűr), s ez határozza meg a gerinc és a hátlap színét (jelen esetben vajszürke). A dombornyomás csak az író nevét illeti meg, de azt finoman a gerincen is. Letisztult, elegáns, tökéletes.
VII. helyezett
Ray Bradbury: Októberi vidék
Agave - Faniszló Ádám borítója
Őszintén szólva nem voltam tőle tökéletesen boldog, hogy az Agave-féle Bradbury-sorozatra is rátalált a minimalizmus. Számomra ugyanis - bármilyen nevetséges is ezt leírni - sok szempontból fogyaszthatóbbá, érthetőbbé tette az író legnehezebb szövegű és legmisztikusabb szövetű novelláit, hogy az előző széria idején afféle reklámborító fedte őket harsány gumicukorszínekkel, különösen fényképezett tárgyakkal és jelképpé váló részletekkel. De ha meg kell tenni, ez a módja...
VIII. helyezett
Donna Leon: Örök ártatlanság
Geopen - A Geografika borítója
A Donna Leon-sorozat nemrég született újjá. A már korábbról jól ismert, hosszúkás kötetforma kissé új borítótervet kapott látványos színekkel és gazdag asszociációkat idéző, pompás fényképekkel. Azt sajnos nem tudtam kideríteni, ki lehet név szerint a legújabb könyv fedéltervezője. Nem járt teljesen kitaposatlan úton, de nagyot alkotott. A regény két angol kiadására is felkerültek már Velence lovai: az egyiken azonban árnyképben, a másikon szinte múzeumi fotóvá retusált, misztikusan sötét változatban szerepeltek. Ellentétben a magyar fedélen kirobbanó arany színnel, amelyet pompás kék csík egészít ki. Kedvcsináló!
IX. helyezett
Veronika Šikulová: Tulipánból paprika
L'Harmattan - Szabó Imola Julianna és Kovácsné Daróczi Annamária borítója
A kiadó Világ-szép-irodalom sorozatának e remek darabja elképesztően szuggesztív és hangulatos fotót kapott a fedelére. A borítóterv Szabó Imola Juliannáé, ő tervezte a sorozat szép jelét, s neki köszönhető a harmonikus tipográfia. Az eredeti elképzelés fekete-fehér képekkel dolgozott, amelyeknek csak egy kiemelt részlete kapott színt: Daróczi Annamária fedele azonban épp oly nosztalgikusan színes, mint a kötet csodás elbeszélései.
X. helyezett
Edith Kneifl: Szép kastélyban szép halottak
Magistra - Takács László borítója
Az, hogy ez a fedél lett a befutó a tizedik helyre, talán sokakban kételyt ébreszt az iránt, hogy egyáltalán meg lehet-e bízni az ízlésemben. Minél kisebb méretben látjuk ugyanis ezt a borítót, annál giccsesebbnek tűnhet, ráadásul az interneten szinte csak hamis színváltozatban fordul elő, élénkebb, sötétebb színekkel, mint a valóság. Mégis: nekem nagy felfedezés volt, amikor kiderült, ez egy magyar borító. Egy romantikus történelmi detektívtörténeten található, amely a schönbrunni kastélyban, szép hölgyek közt játszódik, s benne egy fess magándetektív nyomoz. Véleményem szerint ehhez a cselekményhez pompásan illik a schönbrunni pavilon, a hattyúnyakú hölgy, a baljós naplemente és a visszafogottan aranyszínű borítódíszek kombinációja: ezek közül semmi sem szerepel az eredeti, osztrák változatokon - azoknál sokkal könnyedebb és álomszerűbb. Milyen kár, hogy a folytatás fedélképe viszont mindenben az ellentétpárja: mindent megtestesít, ami kerülendő, mert giccs...
Link
Szép borítók karneválja (2014)
2015 legszebb borítói
2017 legkevésbé tetsző könyvborítói