Nagyalakú képeskönyv, amelyben gyönyörű festmények és tárgyfotók találhatók? Igen. Történelmi album, amelyben nagyméretű, színes, a könyvhöz készült illusztrációk mutatnak be híres történelmi jeleneteket, az életmódot, a fegyverek használatát vagy az épületeket? Igen. Rövid, tömör, gyerekeknek is való, mégis a felnőtteknek is megfelelően érdekes és megbízható magyarázatok a magyar történelemről? Igen. A Magyar Históriák képeskönyv-sorozat, melyet a Gulliver Kiadó kezdett el megjelentetni, pontosan ezt nyújtja.
Annak idején, a kilencvenes években volt egy fekete borítós, Új Képes Történelem című magyar sorozat (ma is tele vele minden könyvtár), amely francia világtörténelmi alapsorozata mintájára egész oldalas, színes reprodukciós rajzokkal csábította olvasóit. Ám - talán pénz, talán illusztráló hiányában - a harmadik, negyedik kötettől ilyen reprodukciós képek már nemigen akadtak benne: a szerkesztők megelégedtek a korabeli rajzok, festmények, metszetek, plakátok, fotók közlésével. Pedig van abban valami igazán különleges, amikor arról, hogy mondjuk Szent László támadást parancsol a mogyoródi ütközetben, nem a Képes Krónika unásig reprodukált, ismerős képét, hanem egy eredeti festményt nézhet meg az embert, melyen a király nem a 14. századi lovagok ruháját viseli, s a rajzoló igyekszik a korabeli viselet, páncélzat, fegyverzet pontos felidézésével egy akciódús képet alkotni. (Még akkor is, ha esetleg rosszul használ rajta egy zászlót.) Vagy épp egészen fantasztikus, ha a honfoglalás kori öltözéket nem egy 19. századi viselettörténeti rajz, vagy László Gyula szintén unásig reprodukált képei alapján, hanem eredeti, a kötetbe készült, bájos illusztráción ismerhetjük meg: a vőlegény épp átemeli a küszöbön szerelmét, míg két rokon mosolyogva nézi a jelenetet.
És, hogy ne csak a képekről legyen szó: a sorozat eddig megjelent két kötete a legmodernebb kutatásokon alapuló, okos és lényegre törő szövege végre abból dolgozik, amit az egyetemeken tanítanak, s azt tartalmazza, amit egy művelt embernek ma ismernie kell a történelemről. Olvashatunk gyulákról és kendékről, kazárokról és kabarokról, pogány vallásról és krónikákról, onogurokról és hunokról, török jövevényszavakról és finnugor alapnyelvről, királykoronázásról és kivált-ságokról, királyi országjárásról és földvárakról, várispánságokról és pogánylázadásokról, dukátusról és invesztitúraharcról, szerzetes-rendekről és lovagrendekről, keresztes háborúkról és fővárosépítésekről, trónköve-telőkről és kancelláriáról, szerviensekről és szentté avatásokról. Ezekben a könyvekben Attila nemcsak hun fejedelem, de latinul, görögül jól tudó, római neveltetésű államférfi. István királyt természetesen nem a halála után elkészülő Szent Koronával koronázzák meg. Szó esik olyasmiről, hogy Szent László idején még nem volt érvényes a papi nőtlenség az alsópapságra, vagy hogy Könyves Kálmán nem a boszorkányok, hanem a strigák (az éjjel démonállatokon lovagló boszorkánymesterek) létezésében nem hitt. Külön fejezet foglalkozik a határjárásokkal és a királyi adományokkal, így azt sem nehéz megérteni, mi volt az a familiaritás, vagyis az a sajátosan magyar hűségviszony, amely nálunk a hűbériséget helyettesítette.
Remekül megírt és okosan megszerkesztett sorozat van tehát készülőben, amely nyolc kötetből áll majd, és a tervek szerint évi két-két kötettel fog bővülni. Ajánlható mindenkinek: idősebbeknek, akik szívesen megnézik a képeket, de inkább a szövegre lesznek kíváncsiak, fiatalabbaknak, akiket a képek fognak lenyűgözni, meg az ábrák, térképek, kis keretes írások... Azoknak, akiknek tanulniuk kell a korszakról az iskolában, mert olvasmányos és jól megmagyarázott formában találkoznak majd azzal, ami részben tananyaguk, s azoknak, akiknek még/már semmi szükségük tananyagra, viszont egységes szemlélettel, megbízhatóan megírt korképre vágynak.

A sorozat kötetei:
A Magyar Históriák képeskönyv-sorozatának kötetei