Kislánykorom nagy emléke volt Móra Ferenc elbeszéléseinek és rövid regényeinek olvasgatása. Ekkor ismerkedtem meg azokkal a szép külsejű, egészvászon kötésű Móra-kötetekkel, amelyek némelyike már akkor közel járt a fél évszázadossághoz. Később azonban csodálkozva tapasztaltam, hogy a sorozatom valójában kettő volt: az első, amely még nagyrészt a Rákosi-korszakban került a boltokba, tíz kötetben, s így (hét kötetét) még az Ifjúsági Könyvkiadó jelentette meg, s egy második, már a Kádár-korszak termése, ahol hat kötetben adták ki a gyerekeknek szánt műveket, tulajdonképpen újra, de már Móra Ferenc Könyvkiadóként. Ez magyarázta a Reich Károly tervezte vászonborító bájos képecskéinek eltéréseit is, amiket annyit hasonlítgattam gyerekként: hiszen a két sorozatfedél csak hasonlított egymásra, de nem volt teljesen azonos. Nekem persze ebből és abból is voltak köteteim...
Ez a raktárbejegyzés a két sorozatot mutatja be. Mindkettőben közös, hogy a szépséges rajzokat Reich Károly készítette a történetekhez: néha úgy érzem, egyik-másik elbeszélés feleannyira sem lenne szerethető az ő képeinek humánuma, emberi melegsége nélkül.

Móra Ferenc művei - Válogatás az ifjúság számára
1. sorozat
megjelent: 1955-1958 között
vászonborítója: színes, barnásszürke alapon zölddel és barnával nyomott
10 kötet, sorszámozva van 1-10.-ig
szerkesztőbizottság: Hegedüs Géza, Lengyel Dénes, Vargha Kálmán

• 1. Dióbél királyfi és társai 1955, 1958
• 2. Csilicsali Csalavári Csalavér – Csalavári Csalavér újabb kalandjai 1955
• 3. Rab ember fiai – Mindenki Jánoskája 1955, 1958
• 4. Hol volt, hol nem volt 1956
• 5. A dorozsmai varjú 1956
• 6. Királyasszony macskái 1957
• 7. Csengő barack 1954, 1957
• 8. Nekopogi kovács 1957
• 9. A honti igricek 1958
• 10. Kincskereső kisködmön 1954, 1958

Móra Ferenc művei - Válogatás az ifjúság számára / Válogatás gyermekek számára
2. sorozat 
megjelent: 1959-ben
vászonborítója: egyszínű, halványszürke alapon barnával nyomott
6 kötet, nincsen sorszámozva
szerkesztőbizottság: Hegedüs Géza, Lengyel Dénes, Szalontay Mihály, Vargha Kálmán

• Elbeszélések 1959
• Rab ember fiai - Dióbél királyfi 1959
• Történelmi elbeszélések 1959
• Csilicsali Csalavári Csalavér - Csalavári Csalavér újabb kalandjai - Az aranyszőrű bárány 1959
• Mesék 1959
• Mindenki Jánoskája - Kincskereső kisködmön 1959

Megjegyzések: Az első érdekes különbség jól látszik: míg a régi sorozat címe Móra Ferenc művei - Válogatás az ifjúság számára volt, az új sorozatban három kötet után váltás következett be, s innentől a sorozat neve Móra Ferenc művei - Válogatás a gyermekek számára lett: talán a kibővült szerkesztőbizottságnak köszönhetően. Sok értelme nincs, hiszen így három kötetet választ el a korábbi tizenháromtól, s szerintem senki se mondhatná, hogy a Dióbél királyfi már az ifjúságnak szól, de a Kincskereső kisködmön még a gyermekeknek.
Összehasonlítva a két listát, az is feltűnhet, hogy a későbbi sorozat szerkesztésekor a regények közül ugyanazokat a műveket másképp pakolták egymás mellé: a Dióbél királyfi és a Kincskereső kisködmön korábban külön kötet volt, a Rab ember fiait pedig a Mindenki Jánoskája kísérte, most előbbihez a Dióbél királyfi, utóbbihoz a Kincskereső kisködmön társult (hogy miért, számomra nem logikus, hiszen szerintem ha már egybekötünk, akkor épp a Kincskereső és a Dióbél a szellemi rokonok...). Csilicsali Csalavári Csalavér kalandjaihoz hozzátették Az aranyszőrű bárány című verses mesét.
A legnagyobb változás azonban a novellákkal történt. A régi sorozat hat mesés-mondás-novelláskötetében tematikus fejezetekben szerepeltek a szövegek, amelyek egy része Móra saját neve alatt, míg más része álneveken látott napvilágot korábban (ezek felkutatásában nagy szerepe volt Madácsy Lászlónak). Ezek között voltak dublettek is, ami jellemző volt Móra mesélőkedvére. Így fordulhat elő, hogy a novellák közt megtalálni olyan történeteket, amelyek már szerepeltek a sorozatban másképp (pl. a Mindennapi kenyerünk című elbeszélés A dorozsmai varjúban külön, a Dióbél királyfiban fejezetként), Móra többször kidolgozta a témájukat (pl. ilyen rokon az Öt póknak hány lábáról A dorozsmai varjúban és A mi pókunk a Hol volt, hol nem volt című kötetben), vagy több címen is megjelentek (pl. A dorozsmai varjúban szerepel egy elbeszélés Apaffy Mihály kutyájáról A leghűbb szolga címmel, a Nekopogi kovács viszont tartalmazza szinte ugyanazt a novellát  - húzásokkal, egy erdélyi fejedelem megnevezéssel - Az agártanácsos címen).
A variált ismétlések miatt is, s talán azért is, mert közben még újabb írások kerültek elő, amikor 1959-ben három tematikus kötetet szerkesztettek a korábbi hatból, nem minden írás került beléjük a korábbiakból, feltűntek viszont új írások is, amelyek a régebbi sorozatban - legalább is így - nem szerepeltek. Ezért az alábbi felsorolás megadja azokat a novellákat, amelyek csak az egyik vagy csak a másik sorozatban találhatók meg.
A régi novelláskötetek azon elbeszélései, amelyek (így) nem találhatók meg az újabb novellagyűjteményekben, a következők.
Hol volt, hol nem volt: Nagyeszű Cifrácska, Rózsabimbó, liliomszál, Gergő juhász kanala, Balog Boldizsár, Kéz kezet mos, Nagyapó, Kis ládában nagy család, Ahol a szén terem
A dorozsmai varjú: Szókimondó Szűr Péter, Bokrétolás
Királyasszony macskái: István deák Ihároson, Százpengős kutyák
Csengő barack: A cinegekirály, A ködmön, Selyem Jánoska, Az ezüst gyűszű, A kuckó-diák, Mikor én rigó voltam, A sarkantyús csizma, A gyémántcserép, Gergulics inasa, Az égbelátó
Nekopogi kovács: Két kis csirke, Az oroszlánetetők, Az agártanácsos, Darvas Pista foglya, Kicsi Jóska, Szülők
A honti igricek: Hogy tanultam meg írni?, Kellemes és hasznos tudományok, Márton apó zálogol
Az új novelláskötetek azon elbeszélései, amelyek (így) nem találhatók meg a régi novellagyűjteményekben, a következők.
Elbeszélések: -
Történelmi elbeszélések: Egerek mezeje, Miért csapták el Nigron generálist?, Tököly prímása
Mesék: Bölcs Palkó, A madarak királyválasztása, A húsvéti tojások, Tükrös Kata, Mindenféle házakról, A makk-vitéz, A világ vándora, Tót Antal körtéi, Mosolygó alma