2017. február 6., hétfő
Szívesen olvasok megbízható történelmi szakmunkákat, még akkor is, ha szerzőjük stílusa kissé hivatalos vagy nehézkes. Ki nem állhatom a leegyszerűsítő bulvártörténelmet, a bombasztikus történelmi pletykákat, a felületes konteókat. Van azonban egy keskeny sáv a kettő között, amit talán csevegő történelemnek lehet nevezni. Olyan történelemkönyv, amit kényelmes, kellemes és könnyed élmény olvasni, amit viszont mond, az nagyon is megbízható. Ez a poszt két ilyen kötetről szól
Hahner Péter: 33 szerelmi háromszög a történelemben
Animus, 2016
Hahner Péter tipikusan az a magyar történész, aki szigorú szakmai mércék szerint ítél és dolgozik, ennek ellenére mégsem vesztette el a kapcsolatot a nem hivatásos történelemrajongókkal. Rengeteg cikke a Rubicon hasábjain, közérthető, nemcsak az egyetemen használható tankönyvei, s legfőképpen három pompás gyűjteménye, a 100, az újabb 100 és a legújabb 100 történelmi tévhit, amely, azt hiszem, sokak számára meglepő módon, igen nagy könyvsiker lett, jól szemléltetik, hogy mit ért igényes tudománynépszerűsítésen. Ezek a könyvek partnernek tekintik a nem szakember olvasót, s - legalább is szerintem - mintha elsődlegesen arról szólnának, hogy a valódi, tényeken alapuló történelem is lehet épp olyan érdekes, mint a légből kapott bulvárhistóriák. Ám a különbség azt is jelenti, hogy ha valódi történelmet olvasol, azzal nemcsak az álmélkodás és megdöbbenés jól eső élményét kapod meg, de egyúttal több is leszel: tájékozott és szakszerű.
A szerző egyszer már szakított a tévhitekkel, s ennek lett az eredménye néhány pompás, újabb kötet (a korábban két kiadásban is megjelent Az Egyesült Államok elnökei, amely a felújított kiadásban Az USA elnökei címet kapta, a 20 hősről és 20 talányról szóló A Vadnyugat, és nagy kedvencem, A nem létező rejtély, amely tizenöt kérdést és választ tartalmaz a Kennedy-gyilkosságról. A harmadik tévhiteskönyv után valahogy várható volt egy újabb formabontás: ennek ellenére még engem is meglepett, milyen gyorsan megjelent az Animus gondozta következő Hahner-kötet: amely 33 történelmi szerelmi háromszögről szól.
Ezek között vannak nagyon ismertek, mint Rudolf osztrák trónörökös feleségének és a "királyfival" öngyilkosságra hajlandó szeretőjének, illetve II. Sándor orosz cár feleségének és szerelmének filmeken is szép karriert befutó hármasai; XVI. Lajos francia királynak, feleségének, Marie Antoinette-nek és az őket a forradalmi Franciaországból kimenteni próbáló Fersen grófnak a háromszöge; vagy épp XIV. Lajos esete két egymást váltó szeretőjével: a kacér, intrikus Montespan márkinővel és az okos, szeretetteljes Maintenon asszonnyal, akit később a király csendben feleségül vett. Akadnak egykor közismert, de mára már egyre inkább feledésbe merülő háromszögek, mint Lenin, Krupszkaja és Inessza Armand kapcsolata, a Clinton-házaspár esete Monica Lewinskyval (amelyet érdekes módon még Donald Trump sem lovagolt meg különösebben választási kampányában). Vagy épp Ferenc József, Sisi és a császárnak "szerzett" "barátné", a színésznő, Schratt Katalin hármasa, amely nagy izgalmat okozott, amikor részleteiben is ismertté vált (hiszen kiderült, a viszony ellen az udvartól menekülő Erzsébet császárnénak semmi kifogása nem volt, sőt, lelkesen támogatta) - mára azonban annyira kezd kiesni a köztudatból, hogy a császár néhány egyéb szeretőjét (Anna Nahowski vagy a "sóhercegnő") lassan többen tartják számon, mint Katalint, aki pedig még a felravatalozott uralkodótól is elbúcsúzhatott.
Ezekben az írásokban is közös, hogy a lehető leghitelesebb forrásokra és feldolgozásokra támaszkodnak, s mindig valamilyen egyéni nézőpont is megjelenik bennük. Hahner kritikusan viszonyul például a Rudolf - Mary Vetsera kapcsolat túlhajtott romantikájához. Nem átallja bemutatni, hogy Marie Antoinette-nek vajmi kevés alkalma és indíttatása lehetett arra, hogy Fersen gróf ágyasa legyen, viszont egyszer az életben ő is lehetett szerelmes... Továbbá hosszú bekezdéseket szentel Maintenonnak, XVI. Lajos két hölgye közül a sokkal kevésbé botrányosnak tűnőnek, hogy gondosan bemutassa, mint a csendes, okos és szerény, abszolút jó feleséget, aki különös módon kiválóan illett a harsány és emberfeletti viselkedésű Napkirályhoz.
És persze vannak igazi csemegék a kötetben: Marx, a felesége és a házvezetőnőjük, II. József, a felesége és a húga, Mitterand elnök és szerelmei, a sziú Fékevesztett Ló szerelmi háromszöge, vagy épp egy szerelmi hármas Talleyrand életéből, akiről nemrég jelent meg a szerző pompás, Államférfiak című könyve. A 33 szerelmi háromszög a történelemben képes sok-sok meglepetést okozni az olvasójának: például mert a szerelmi hármasokban nemegyszer a feleségre helyezi a hangsúlyt, vagy mert egy közismerten a szexre épülő kapcsolatot mer úgy bemutatni, hogy kiderül, sokkal inkább az érzelmekről szólt. Izgalmas, szellemes, könnyed, ámde a legkevésbé sem súlytalan olvasmány. Őszintén ajánlott!
Ablonczy Balázs: Keletre, magyar! - A magyar turanizmus története
Jaffa, 2016
A fenti Hahner-könyv fő jellemzője, hogy komolyan vesz egy alapvetően könnyed témát. A nagy történelmi alakok szoknyaügyeinek ismertetése gyakran fullad bulvárba és hamisításba: Hahner Péter viszont eléri, hogy a szóbeszédek mögött lássuk a tényeket, s a vélekedések és sztorik mögött feltűnjön az emberi kapcsolatok valósága is. Ablonczy Balázsnak a Keletre, magyar! című kötetben épp az ellenkezőt kell művelnie, s egyúttal mégis valami hasonlót. Amikor ugyanis csevegő hangvételű összefoglalását adja a magyar turanizmus történetének előzményeitől és kialakulásától, vagyis a 19. századtól napjainkig, először is ki kell ásnia a legendák, vélekedések, pletykák és mítoszok ködéből, mi is volt/van ez a mozgalom, ez az eszmekör és ez a filozófia.
Ablonczy csinált már hasonlót, többször is. Nyilvánvalóan leghíresebb ilyen kötete a mára két kiadásban is megjelent Trianon-legendák, a téma feldolgozásainak egyik mérföldköve. De megemlíthető például A visszatért Erdély is, amely már címében is vállalja, hogy Erdély (északi része) bécsi döntéses visszatérésének igenis lehetett örülni. Ám azonnal szembe is néz a történelmi pillanat esetlegességével, mellőzhetetlen okaival, várt és nem várt következményeivel és a végeredményben bekövetkező csalódással és tragédiával. (Ráadásul ez a történelmi sebeket, hibákat és tévedéseket "kibeszélő", szakszerű kötet egy egész alsorozatot nyitott a Jaffa történettudományi könyvei között, s nemsokára követte Simon Attila Magyar idők a Felvidéken 1938-1945 - Az első bécsi döntés és következményei és Fedinec Csilla „A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja” című két remek, hasonló hozzáállású könyve.) Ezúttal azonban a vállalt történészi teher sokkal nagyobb: sokak számára a turanizmus semmi más, mind szégyellendő dilettantizmus, mások számára ordas fasizmus, nácizmus vagy nyilas ideológia. Annak megmutatásához, hogy még mi mindent tud jelenteni a fogalom, ráadásul rengeteg bizonyítás szükséges: adatok, tények, források - rengeteget kell olvasni.
És itt utalnék vissza arra, hogy Ablonczy egy kissé a fordítottját teszi, mint Hahner Péter: ugyanis végeredményben arra kényszerül, hogy ládányi levelezések, taglisták, számadáskönyvek, értekezlet-jegyzőkönyvek, vizitkártyák, szórólapok, utazási beszámolók, vaskos (ál)tudományos munkák és politikai beszédek tanulságait levonva következtessen. A Keletre, magyar!-on mégis hangosan lehet nevetni: sőt, egyes fordulatain egyenesen hahotázni. A főbb szereplők csevegő hangú, egy bekezdésnyi kuriózum-életrajzai, a legkirívóbb butaságok finoman ironikus kommentárjai, az elveszett remények empatikus felvázolása végeredményben valami egészen újszerű dolog. Ablonczy könnyedén vesz egy alapvetően száraz, sötét, történészi veszedelmekkel teli témát. Ezzel pedig fogyaszthatóvá, érdekessé és további kutatásra érdemessé teszi.
És hogy mi is a turanizmus? A könyv bevezetése szerint akár tíz jelentése is lehet. A keleti magyar őshaza keresése, a magyar nép rokonainak és keleti kapcsolatainak kutatása, a fenti kettőből következő politikai tanulságok levonása, tudományos ismeretszerzés és ismeretterjesztés Ázsiáról, a Kelettel kapcsolatos lobbitevékenység, egyfajta magyar orientalizmus kialakítása, a nemzeti képző- és iparművészet sajátos megújítása, kulturális és gazdasági befolyásszerzés, sőt, Magyarország egész európai politikai szerepének újrafogalmazása, végül, turáni alapokra helyezett új magyar társadalom és kutúra (bármit is jelentsen ez). Szóval: a szezon és a fazon.
A könyv rövid, izgalmas, sok idézettel, adattal és kitekintéssel, sosem látott fotókkal és nagy adag humorral megpakolt fejezetei végigvezetnek a turanizmus teljes történetén a monarchiás reményektől a Trianon utáni ülésezésig, a török-magyar diákcserekapcsolatoktól a keleti expedíciókig, az ugor-török háborútól a sumír-magyar rokonítás prófétáinak történetéig, a harcos antiszemitáktól Vámbéry Árminig, Hopp Ferenctől Teleki Pálig, Koós Károlytól Medgyaszay Istvánig, Japántól Törökországig, Nagykőröstől Balassagyarmatig. Találkozhatunk benne fajvédőkkel, feministákkal, építészekkel, egyistenhívőkkel, néprajzosokkal és mérnökökkel: s számos olyan történelmi személyiséggel, akiről nem is gondoltuk volna, hogy... Hallatlanul izgalmas kalandozás ez a 20. század magyar történelmében keresztül-kasul - egészen napjaink keleti nyitásáig. Érdemes elolvasni!
Link
Könyvpárok 1. - Boleyn Anna és a Romanovok
Könyvpárok 2. - Két könyv 1956-ról a Jaffától
Könyvpárok 3. - Kultusz és emlékezet
Könyvpárok 4. - Harcosok ösvényén Kínában és Japánban
Animus, 2016
Hahner Péter tipikusan az a magyar történész, aki szigorú szakmai mércék szerint ítél és dolgozik, ennek ellenére mégsem vesztette el a kapcsolatot a nem hivatásos történelemrajongókkal. Rengeteg cikke a Rubicon hasábjain, közérthető, nemcsak az egyetemen használható tankönyvei, s legfőképpen három pompás gyűjteménye, a 100, az újabb 100 és a legújabb 100 történelmi tévhit, amely, azt hiszem, sokak számára meglepő módon, igen nagy könyvsiker lett, jól szemléltetik, hogy mit ért igényes tudománynépszerűsítésen. Ezek a könyvek partnernek tekintik a nem szakember olvasót, s - legalább is szerintem - mintha elsődlegesen arról szólnának, hogy a valódi, tényeken alapuló történelem is lehet épp olyan érdekes, mint a légből kapott bulvárhistóriák. Ám a különbség azt is jelenti, hogy ha valódi történelmet olvasol, azzal nemcsak az álmélkodás és megdöbbenés jól eső élményét kapod meg, de egyúttal több is leszel: tájékozott és szakszerű.
A szerző egyszer már szakított a tévhitekkel, s ennek lett az eredménye néhány pompás, újabb kötet (a korábban két kiadásban is megjelent Az Egyesült Államok elnökei, amely a felújított kiadásban Az USA elnökei címet kapta, a 20 hősről és 20 talányról szóló A Vadnyugat, és nagy kedvencem, A nem létező rejtély, amely tizenöt kérdést és választ tartalmaz a Kennedy-gyilkosságról. A harmadik tévhiteskönyv után valahogy várható volt egy újabb formabontás: ennek ellenére még engem is meglepett, milyen gyorsan megjelent az Animus gondozta következő Hahner-kötet: amely 33 történelmi szerelmi háromszögről szól.
 |
| Schratt Katalin |
Ezekben az írásokban is közös, hogy a lehető leghitelesebb forrásokra és feldolgozásokra támaszkodnak, s mindig valamilyen egyéni nézőpont is megjelenik bennük. Hahner kritikusan viszonyul például a Rudolf - Mary Vetsera kapcsolat túlhajtott romantikájához. Nem átallja bemutatni, hogy Marie Antoinette-nek vajmi kevés alkalma és indíttatása lehetett arra, hogy Fersen gróf ágyasa legyen, viszont egyszer az életben ő is lehetett szerelmes... Továbbá hosszú bekezdéseket szentel Maintenonnak, XVI. Lajos két hölgye közül a sokkal kevésbé botrányosnak tűnőnek, hogy gondosan bemutassa, mint a csendes, okos és szerény, abszolút jó feleséget, aki különös módon kiválóan illett a harsány és emberfeletti viselkedésű Napkirályhoz.
És persze vannak igazi csemegék a kötetben: Marx, a felesége és a házvezetőnőjük, II. József, a felesége és a húga, Mitterand elnök és szerelmei, a sziú Fékevesztett Ló szerelmi háromszöge, vagy épp egy szerelmi hármas Talleyrand életéből, akiről nemrég jelent meg a szerző pompás, Államférfiak című könyve. A 33 szerelmi háromszög a történelemben képes sok-sok meglepetést okozni az olvasójának: például mert a szerelmi hármasokban nemegyszer a feleségre helyezi a hangsúlyt, vagy mert egy közismerten a szexre épülő kapcsolatot mer úgy bemutatni, hogy kiderül, sokkal inkább az érzelmekről szólt. Izgalmas, szellemes, könnyed, ámde a legkevésbé sem súlytalan olvasmány. Őszintén ajánlott!
Jaffa, 2016
A fenti Hahner-könyv fő jellemzője, hogy komolyan vesz egy alapvetően könnyed témát. A nagy történelmi alakok szoknyaügyeinek ismertetése gyakran fullad bulvárba és hamisításba: Hahner Péter viszont eléri, hogy a szóbeszédek mögött lássuk a tényeket, s a vélekedések és sztorik mögött feltűnjön az emberi kapcsolatok valósága is. Ablonczy Balázsnak a Keletre, magyar! című kötetben épp az ellenkezőt kell művelnie, s egyúttal mégis valami hasonlót. Amikor ugyanis csevegő hangvételű összefoglalását adja a magyar turanizmus történetének előzményeitől és kialakulásától, vagyis a 19. századtól napjainkig, először is ki kell ásnia a legendák, vélekedések, pletykák és mítoszok ködéből, mi is volt/van ez a mozgalom, ez az eszmekör és ez a filozófia.
Ablonczy csinált már hasonlót, többször is. Nyilvánvalóan leghíresebb ilyen kötete a mára két kiadásban is megjelent Trianon-legendák, a téma feldolgozásainak egyik mérföldköve. De megemlíthető például A visszatért Erdély is, amely már címében is vállalja, hogy Erdély (északi része) bécsi döntéses visszatérésének igenis lehetett örülni. Ám azonnal szembe is néz a történelmi pillanat esetlegességével, mellőzhetetlen okaival, várt és nem várt következményeivel és a végeredményben bekövetkező csalódással és tragédiával. (Ráadásul ez a történelmi sebeket, hibákat és tévedéseket "kibeszélő", szakszerű kötet egy egész alsorozatot nyitott a Jaffa történettudományi könyvei között, s nemsokára követte Simon Attila Magyar idők a Felvidéken 1938-1945 - Az első bécsi döntés és következményei és Fedinec Csilla „A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja” című két remek, hasonló hozzáállású könyve.) Ezúttal azonban a vállalt történészi teher sokkal nagyobb: sokak számára a turanizmus semmi más, mind szégyellendő dilettantizmus, mások számára ordas fasizmus, nácizmus vagy nyilas ideológia. Annak megmutatásához, hogy még mi mindent tud jelenteni a fogalom, ráadásul rengeteg bizonyítás szükséges: adatok, tények, források - rengeteget kell olvasni.
 |
| Felvinczi Takács előad, Teleki és Paikert meghív |
És hogy mi is a turanizmus? A könyv bevezetése szerint akár tíz jelentése is lehet. A keleti magyar őshaza keresése, a magyar nép rokonainak és keleti kapcsolatainak kutatása, a fenti kettőből következő politikai tanulságok levonása, tudományos ismeretszerzés és ismeretterjesztés Ázsiáról, a Kelettel kapcsolatos lobbitevékenység, egyfajta magyar orientalizmus kialakítása, a nemzeti képző- és iparművészet sajátos megújítása, kulturális és gazdasági befolyásszerzés, sőt, Magyarország egész európai politikai szerepének újrafogalmazása, végül, turáni alapokra helyezett új magyar társadalom és kutúra (bármit is jelentsen ez). Szóval: a szezon és a fazon.
A könyv rövid, izgalmas, sok idézettel, adattal és kitekintéssel, sosem látott fotókkal és nagy adag humorral megpakolt fejezetei végigvezetnek a turanizmus teljes történetén a monarchiás reményektől a Trianon utáni ülésezésig, a török-magyar diákcserekapcsolatoktól a keleti expedíciókig, az ugor-török háborútól a sumír-magyar rokonítás prófétáinak történetéig, a harcos antiszemitáktól Vámbéry Árminig, Hopp Ferenctől Teleki Pálig, Koós Károlytól Medgyaszay Istvánig, Japántól Törökországig, Nagykőröstől Balassagyarmatig. Találkozhatunk benne fajvédőkkel, feministákkal, építészekkel, egyistenhívőkkel, néprajzosokkal és mérnökökkel: s számos olyan történelmi személyiséggel, akiről nem is gondoltuk volna, hogy... Hallatlanul izgalmas kalandozás ez a 20. század magyar történelmében keresztül-kasul - egészen napjaink keleti nyitásáig. Érdemes elolvasni!
Link
Könyvpárok 1. - Boleyn Anna és a Romanovok
Könyvpárok 2. - Két könyv 1956-ról a Jaffától
Könyvpárok 3. - Kultusz és emlékezet
Könyvpárok 4. - Harcosok ösvényén Kínában és Japánban
