2015. október 8., csütörtök
James Hadley Chase (1906-1985) angol detektívregény- és bűnregényíró
külföldön olyasféle klasszikus, mint Raymond Chandler és Dashiell
Hammett. Magyarul azonban kevesebben ismerik: a több mint nyolcvanból
mindössze tizenhárom regénye jelent meg nálunk is, s azok nagy része is a
Rakéta Regényújság ma már nehezen elérhető számaiban olvasható. Az aranyhal nem bújhat el üdítő
kivétel: az író 1974-ben írt, viszonylag késői könyve 1986-ban, a
híres, sárga Albatrosz Könyvek sorozatban látott napvilágot, sőt, Aranyhal címen, másik fordításban még a rendszerváltás után is megjelent egyszer.
Nem csoda, hiszen ez az ízig-vérig amerikai történet (egy brit születésű szerzőtől, aki Svájcban írta) filmre illik. Hőse, a tisztességes és kalandvágyó újságíró, Steve Manson önhibáján kívül egyre mélyebbre és mélyebbre süpped a posványban: s csak szurkolhatunk neki, hogy valamiképpen megmeneküljön…
Pedig a regény elején Manson még nyugodtan és boldogan szövi álmait a jövőjéről. Van egy kiváló állása, amelyben az igazságot szolgálhatja: egy oknyomozó lapot szerkeszt, A nép hangját, amely nem tér ki semmiféle korrupció, botrány és bűnügy tényekkel igazolt felfedésétől. Remek és hatalmas fizetése van, káprázatos helyen, gyönyörű házban él, s bármit megengedhet magának. Ráadásul szép és divatos felesége is van, Linda. Az idill azonban nem tart sokáig. Mansont egy furcsa kis emberke keresi fel, az áruházvezető Mr. Gordy, akinek filmje van arról, ahogyan Linda parfümöt lop náluk. Manson tudja, ha a feleségét bolti tolvajként letartóztatják, vége az ő karrierjének és az állásának is: hiszen ő az aranyhal az akváriumban, aki nem bújhat el sehová… Fizetni kell a zsarolónak, vagy egyezkedni. Ám másnap holtan találja Gordyt...
Miközben további gyilkosságok történnek, Manson egyre inkább gyanúba keveredik, piszolya eltűnik, majd újra előkerül, ő maga költözködik, besurran, más bolti tolvajok nyomába ered, ám közben lassanként mindenki elhagyja: végül már csak hűséges titkárnőjére, Jeanra számíthat. A helyzet egyre reménytelenebb. Ám végül Manson rátalál egy másik aranyhalra…
A pergő, izgalmas, fordulatos és szellemes regény pazar olvasmány lehet unalmas délutánokon vagy utazáskor. Egyik kedvenc krimim, amely csúf borítója ellenére könyvespolcom dísze: mert mindig jó elolvasni.
Link
A cikk az Ekultura.hu-n: James Hadley Chase: Az aranyhal nem bújhat el
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én
Nem csoda, hiszen ez az ízig-vérig amerikai történet (egy brit születésű szerzőtől, aki Svájcban írta) filmre illik. Hőse, a tisztességes és kalandvágyó újságíró, Steve Manson önhibáján kívül egyre mélyebbre és mélyebbre süpped a posványban: s csak szurkolhatunk neki, hogy valamiképpen megmeneküljön…
Pedig a regény elején Manson még nyugodtan és boldogan szövi álmait a jövőjéről. Van egy kiváló állása, amelyben az igazságot szolgálhatja: egy oknyomozó lapot szerkeszt, A nép hangját, amely nem tér ki semmiféle korrupció, botrány és bűnügy tényekkel igazolt felfedésétől. Remek és hatalmas fizetése van, káprázatos helyen, gyönyörű házban él, s bármit megengedhet magának. Ráadásul szép és divatos felesége is van, Linda. Az idill azonban nem tart sokáig. Mansont egy furcsa kis emberke keresi fel, az áruházvezető Mr. Gordy, akinek filmje van arról, ahogyan Linda parfümöt lop náluk. Manson tudja, ha a feleségét bolti tolvajként letartóztatják, vége az ő karrierjének és az állásának is: hiszen ő az aranyhal az akváriumban, aki nem bújhat el sehová… Fizetni kell a zsarolónak, vagy egyezkedni. Ám másnap holtan találja Gordyt...
Miközben további gyilkosságok történnek, Manson egyre inkább gyanúba keveredik, piszolya eltűnik, majd újra előkerül, ő maga költözködik, besurran, más bolti tolvajok nyomába ered, ám közben lassanként mindenki elhagyja: végül már csak hűséges titkárnőjére, Jeanra számíthat. A helyzet egyre reménytelenebb. Ám végül Manson rátalál egy másik aranyhalra…
A pergő, izgalmas, fordulatos és szellemes regény pazar olvasmány lehet unalmas délutánokon vagy utazáskor. Egyik kedvenc krimim, amely csúf borítója ellenére könyvespolcom dísze: mert mindig jó elolvasni.
Link
A cikk az Ekultura.hu-n: James Hadley Chase: Az aranyhal nem bújhat el
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én