Egy mindennapi, átlagos asszony mesél az életéről: bölcsen, izgalmasan, választásokról és veszteségekről – ez Polcz Alaine 2000-ben, a Pont Kiadónál megjelent interjúregénye, Az életed, Bíró Berta. Ebben a különös könyvben találkoztam először Gaston Croix A vaskezű nő bűnügyei című detektívtörténetével. Bíró Berta, az erdélyi kis falu, Kide lakója, majdnem egy század tanúja hetvenhét évesen sok más mellett arra is visszaemlékezett, hogy amikor még fiatal volt, ő és a családja, az ismerősei szerették a „detektívest”: a testvére, Samu még a legeltetés közben is olvasta A vaskezű nő bűnügyeit – ami azért volt különleges könyv, mert nő volt benne a detektív.

Nem csoda, hogy amikor kiderült, a K. u. K. Kiadó újra megjelenteti ezt a régi sikerkönyvet, azonnal el akartam olvasni. Ahogy aztán végighaladtam a szövegen, több érdekességet is felfedeztem amellett, hogy igazán élveztem a bűnügyi sétát.


Az első, hogy a kötet valójában nem regény, hanem egy kedélyes hangvételű előszó és nyolc novella, nyolc nyomozás füzére. Mindegyikben a megfélemlíthetetlen és faragatlan Miss Dora Brent nyomoz, megállíthatatlanul, tapintatlanul, talpraesetten és győzedelmesen.

Miss Brent – ahogy azt az előszóból megtudjuk – öreg, csúnya, nevetséges és – zseniális. Negyven éves, „de ötvennek néz ki – jobb pillanataiban”. Az orra horgas, nem baj, legalább remekül illik hozzá a kontya. Az arcát nem díszíti más, csak ráncok. „Ruhái az oknyomozó történelem megállapítása szerint dédanyjáról maradtak rá (…), egyetlen kalapja a ruháihoz illően korhű.” Pamutharisnyába csomagolt lábai negyvenkettesek. Igazi nevezetessége azonban vaskeze, amellyel egyszer úgy kólintott főbe egy betörőt, hogy a keletkezett fejsebet „négy öltéssel varrta össze a rendőrorvos”. Miss Brent azonban az erőszakmentesség híve: megölni csak akkor öl meg egy bűnöst, ha más módon nem tudja megakadályozni, hogy gaztettet kövessen el… A fenti leírásból pedig már következik is a könyv második érdekessége: helyenként olyan, mintha Rejtő Jenő valamelyik művét olvasnánk. A nyolc nyomozásban elénk lépő rosszfiúk és a vérebre emlékeztető nődetektív P. Howard lapjairól szökhetett át ide.

Miss Dora azonban nemcsak csúf, okos is: Sherlock Holmes méltó utódaként a puszta következtetésekre és apró jelekre épít. Persze ne várjunk a történetektől Christie-féle lélektani elemzést, de a feladványok igazán szórakoztatóak, esetleg ki is találhatóak, s a lopástól a gyilkosságig és a zsarolásig mindenféle bűnügy színesíti őket. Valamennyi angolszász környezetben játszódik, holott Miss Brentről nem lehet „tudni, milyen nemzetiségű volt. Származását gondosan titkolta, ám mindenki sejtette, hogy nem Brent az eredeti neve. (…) Kétségtelen, hogy valami titok lappangott az életében.” Még ha egyesek szerint Indiából jött is, az én véleményem, hogy a nyers modorú és okos vénlány valójában magyar volt…

Csakis az lehetett: Gaston Croix-t, az egyébként feltűnően franciás nevű detektívtörténet-szerzőt ugyanis jelen pillanatig nem sikerült megtalálnom. A könyv „fordítója”, P. Andor József azonban több más krimit és detektívregényt is jegyzett magyarul a huszadik század negyvenes éveiben. Így a könyv harmadik érdekessége, hogy az ízig-vérig londoni történetek írója alighanem egy ma már szinte ismeretlen magyar krimiszerző volt.

Mindezért érdemes próbát tenni A vaskezű nő bűnügyeivel: kellemes, könnyed és klasszikus szórakozást nyújthat a krimi szerelmeseinek.

A cikk az Ekultura.hu-n: Gaston Croix: A vaskezű nő bűnügyei
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én

A bejegyzést egy igazi amerikai detektívnőről, Mary A. Shanleyről készített 1938-as újságfotók illusztrálják. Róla itt lehet olvasni. Bár távolról sem volt oly riasztó külsejű, mint Miss Brent, igencsak átlagnős kinézete volt: ez segítette detektívmunkáját. Fotók itt, itt és itt.