Attól tartok, a bejegyzés olvasói közül többen is azonosulni tudnak a címbéli felkiáltással. Sokféle irodalomszerető ember van, ez tény, de bizonyosan találkoztál már olyan bölcsésztípussal, aki a szépirodalom és a társadalomtudományok, netán a történelem iránti szeretetétől hajtva végképp szem elől tévesztette a fizikát, kémiát vagy biológiát. Vagy talán te is épp azok közé tartozol, akiknek ezek a tárgyak csupán megalázó, zavaros vagy érthetetlen iskolai emlékeket jelentenek: képlethalmazokat, végtelenített táblázatokat, soha ki nem jövő egyenleteket és büdös szertárakat, amiket jobb felnőttként egyszer s mindenkorra elfelejteni. Az alábbi bejegyzésben olyan könyveket gyűjtöttem össze, amik rávesznek arra, hogy újrakezdd az ismerkedést ezekkel a tudományokkal, sőt, netán szeresd őket. Hiszen a természettudomány - érdekes.

Kezdőknek

Valahol el kell kezdeni a töprengést. Ha fogalmad sincsen róla, mi érdekel, sőt az egész természettudomány összemosódik valami távoli, ködös valamivé, akkor érdemes olyan alapkönyvekhez nyúlni, amelyek érdekesen, humorosan és türelmesen elmagyarázzák a természettudomány alapfogalmait. Erre a célra remekül megfelel a Dialóg Campus Kiadó (általam csak nemrég felfedezett) Tudományok Kiskönyvtára című sorozata. A német tudományos újságírók által írt és a magyar kiadáshoz átdolgozott, felfrissített kötetek okosak, szépek és kézbe illőek. Egyenként mintegy százhúsz oldal terjedelemben, érthető magyarázatok, találó ábrák és rengeteg szórakoztató tudománytörténeti anekdota és tudományos hasonlat közepette elevenítik fel, amit az iskolában tanultunk vagy épp nem tanultunk, pedig jó lett volna. Ellentétben a legtöbb természettudományos tankönyvvel, ezekkel a kis összefoglalókkal nemcsak a tanulás és felfedezés válik lehetségessé, de nevetni és szórakozni is sikerülhet. A logika követhető, minden fogalmat kislexikon definiál, s ami a legjobb, s ezért merem ajánlani az egész sorozatot: a kötetek egymásra támaszkodnak. Valamennyi külön egységes egész, de a fogalmak következetesen újra és újra felbukkannak bennük, s az egyes témákat, jelenségeket azonos módon magyarázza mindegyik vele foglalkozó kötet. Vagyis az, ami a fizika területeiként, csillagászatként, biológiaként vagy kémiaként külön életet élt az iskolában (s rossz esetben külön "fiókba" került az agyunkban), most egymásra találva összekapcsolódik. A sorozat kötetei: Az élet molekulája (genetika), E=mc2 (relativitáselmélet), A logika nyelvtana (matematika), Nautilus és Sapiens (evolúcióelmélet), Fekete lyukak és üstökösök (csillagászat), A dolgok legbelseje (atomfizika), Schrödinger macskája (kvantumfizika), A tudásról és az érzésről (agykutatás), Az elemek nyomában (kémia), A kék bolygó (ökológia).

Ha viszont egykötetes összefoglalóra vágysz, ami megváltoztathatja a természettudományokról alkotott véleményedet, akkor John és Mary Gribbin A természettudományokról mindenkinek - A világmindenség, az élet meg minden című könyve a jó választás. A Talentum Tudományos Könyvtár sorozatában kiadott könyv olyan izgalmas és letehetetlen, mint egy jó regény. A szerzők sajátos, logikus gondolatmenetet követve, sok szórakoztató példa és anekdota segítségével kalandoznak végig tudományon és tudománytörténeten az atomoktól, elemektől, molekuláktól és részecskéktől az élet kialakulásának kérdésén és az evolúciós gondolaton át az Univerzum történetéig, a csillagászatig, a kvantumfizikáig és a Földön kívüli élet kutatásáig. A könyv végére csodásan kialakul egy egységes természettudományos világkép, a fiókokat és a tantárgyakba sorolást pedig egy időre elfelejthetjük. John Gribbin angol asztrofizikus, csillagász és tudománytörténész (és felesége) könyvében szinte nem is találni képleteket és táblázatokat. A képzelet, az egymással versengő elméleti, kísérleti modellek és ezek bizonyítékai mutatják be, milyen is a világ körülöttünk. Számomra meghatározó élmény volt elolvasni, mivel újszerű szemlélete, amely a természettudomány segítségével az ember univerzumban elfoglalt helyét kívánja meghatározni, segítette az "átjárást" a társadalomtudományi érdeklődésem és olvasmányaim felől. Aztán egy perc alatt már nyakig ültem a kémiában, és nem tudtam abbahagyni az olvasást...

Középhaladóknak

Ha már tudod, mi érdekel és mit szeretnél olvasni, érdemes néhány nagy nevet keresni a könyvek gerincén. Carl Sagané például tökéletes garancia arra, hogy nem fogod tudni letenni a könyvet, miközben egyetlen percre sem fogsz unatkozni. Az amerikai csillagász, bolygókutató és asztrobiológus nevéhez fűződött a Viking és a Voyager szondák útjának előkészítése, a Földön kívüli élet kutatására létrehozott SETI-program és a Kozmosz című ismeretterjesztő sorozat. Ő tervezte azt az aranyozott lapra készített üzenetet is az emberiségről, amelyet a Pioneer-szondák vittek magukkal híradásul rólunk egy esetleges Földön kívüli intelligencia számára. Mégsem csillagászati művét szeretném ajánlani, hanem a nagysikerű, számos díjjal kitüntetett, s nemrég új kiadásban megjelent Az Éden sárkányait, amely Tűnődés az emberi intelligencia evolúciójáról. Ha érdekel az emberi agy, az állatok viselkedése és kommunikációja, vagy a földtörténet és az ember fejlődésének története, ez a te könyved. Miközben láthatunk csimpánzokat intelligensen kommunikálni, olvashatunk az agy fejlődéséről és az egyes feladatokért felelő részeiről, elkalandozhatunk akár az alvással, álommal és emlékezettel kapcsolatos kutatásoktól egészen a számítógépekig és a mesterséges intelligenciákig is. Sagan könyve semmit sem avult, ma is izgalmas, humoros és szórakoztató. Haladóknak ajánlhatók lebilincselő cikkei is az élet keletkezéséről, az abortuszról, a tudományos babonákról, a robotokról vagy épp a Földön kívüli élet lehetőségeiről, amelyek a Broca agya, a Milliárdok és milliárdok illetve a Korok és démonok című kötetekben olvashatók magyarul.

A világhíres angol elméleti fizikus, Stephen Hawking a világegyetemről, kozmoszról, térről és időről írta meg legjobb népszerűsítő művét, a számos díjjal elhalmozott Az idő rövid történetét. Először nagyon féltem nekifutni, mert bár Hawking azt írta az előszóban, szándékosan nem használ majd képleteket az Einsten-féle E=mc2 egyenlőségen kívül, azért a fekete lyukak, az elemi részecskék, a táguló Világegyetem vagy épp Heisenberg határozatlansági elvének elképzelése még a kiváló ábrák segítségével is kihívást jelentett számomra. A kellemes, lelkesítően logikus professzorstílus, a szemléletes példák és a fel-felbukkanó humor azonban ezt a könyvet is letehetetlenné teszik. Hawking motoros idegrendszeri betegségéről talán már mindenki hallott: 21 éves kora óta állapota fokozatosan romlik, hiszen sem végtagjait nem tudja mozgatni, sem beszélni nem képes, tavaly tulajdonképpen teljesen megbénult. Életét speciális tolókocsijából, beszédszintetizátora és ápolói segítségével éli. Mindennek ellenére három gyermekre és kiterjedt családra, fantasztikus tudományos karrierre és nemzetközi megbecsültségre tett szert: vitathatatlanul zseniális elméje és szárazon szórakoztató humora egy percre sem hagyta még cserben. Könyvében például azonnal megnyeri olvasóját, amikor bevallja: "Nem lehet elképzelni a négydimenziós teret. Én magam még a háromdimenziós tér elképzelésével is bajban vagyok!" Naná, hogy a továbbiakban buzgón követed bonyolult kétdimenziós ábrái közé! Ha könyvének új, a Talentum Tudományos Könyvtár sorozatában kiadott változata kerül a kezedbe, ebben még egy pluszfejezet is vár a féreglyukakról és az időutazásról. További olvasásához érdemes A Világegyetem dióhéjbant választani tőle, amely valóságos természettudományos enciklopédia. A gyerekeknek pedig remek tudományos bevezető három, lányával együtt írt regénye, a George kulcsa a rejtélyes Univerzumhoz, a George kozmikus kincsvadászata és a George és az ősrobbanás.

A sci-fi íróként vitathatatlanul halhatatlan Isaac Asimov is feladatának tekintette a tudományos ismeretterjesztést. Ellentétben az eddig felsoroltakkal, az ő tudományos írásaiból már 1989 előtt jelent meg válogatás, A Hold tragédiája és A robbanó Napok kötetekben, később pedig Ameddig a szem ellát címmel, ahol csillagászatról, bolygókról, mikroorganizmusokról, biokémiáról és fizikai kémiáról nyújt ismereteket első kézből és hallatlanul szórakoztatóan. Asimov eredeti foglalkozása biokémikus, így nem meglepő, hogy megírta A biológia rövid történetét is. A kedvencem azonban tőle az Útikalauz, amelyet az Új Vénusz Kiadó a hangzatos és tökéletesen megtévesztő Elmélkedések a Föld és az Űr titkairól alcímmel hozott nyilvánosságra, mint A világhírű sci-fi író utolsó művét. Lehántva szegény könyvről ezt a féligazság-maszlagot és eltekintve attól, hogy a magyar kiadásból kimaradtak a képek és magyarázó ábrák, a teljesen laikus (inkább kezdő, mint középhaladó) olvasó egy tökéletesen közérthető, szellemes bevezetőt kaphat a fizika, a kvantumfizika, a csillagászat és az Univerzum kutatásának kérdéskörébe. A természettudományos együtt-töprengés a nevetségesen egyszerű Milyen alakja van a Földnek? kérdéssel indít, a 111., utolsó kérdésfeltevés azonban már messzire vezet: Van-e olyan anyag az univerzumban, amit nem látunk? Asimov megtanít logikusan gondolkodni, miközben Útikalauzában bekalandozza a természettudományokat.

Haladóknak

Ha már tudod, mit akarsz és garantáltan érdekes olvasmányra vársz, többek közt a "sorozatgyűjtés" lehet a segítségedre.

Igazi meglepetést rejtenek például a Vince Kiadó két természettudományos sorozatának kötetei. A Világ-Egyetem sorozat 1994-ben indult, nemzetközi együttműködéssel, az akkor még Kulturtrade-nek nevezett kiadónál. John D. Barrow könyve, A Világegyetem születése méltó kezdőkötet volt, s Paul Davies Az utolsó három percével együtt zseniálisan összefoglalja az Univerzum életrajzát a Nagy Bummtől a Nagy Reccsig és tovább. Az emberré válás lehetőségeit és kikövetkeztetett történetét a turkanai fiút feltáró régész, Richard Leakey meséli el Az emberiség eredete című művében. Akit az evolúció érdekel, ebben a sorozatban olvashatja a darwinizmus elsőrangú tudósának és népszerűsítő magyarázójának, Richard Dawkinsnak az első magyarul megjelent könyvét, mely a Folyam az Édenkertből címet viseli. De izgalmas olvasmány Jared Diamond megtévesztő című könyve, a Miért élvezet a szex? is, amely az emberi szexualitás fejlődéstörténetéről számol be. Egészen más a témája P. W. Atkins A periódusos birodalom című könyvének, amely bebizonyítja, hogy a kémia a laikusok számára is érdekes lehet.

A kiadó másik, főleg magyar szerzők írta sorozata, a Tudomány-Egyetem is számos természettudományos kötetet tartalmaz. John Maynard Smith A földi élet regényében az élet születésétől a nyelv kialakulásáig húzódó fejlődési vonalat rajzol meg. Csányi Vilmos, az etológia nagy szakértője a humánetológia tényeit foglalja össze Az emberi természetben. Venetianer Pál a DNS-sel, kutatásával és a genetikai kísérletek kockázataival kapcsolatos kérdéseket gyűjti csokorba A DNS szép új világa című könyvében. De nagyon érdekes Almár Iván A SETI-szépsége című műve is, amely a Földön kívüli civilizációk létének bizonyítékait és az élet keletkezésének kérdéseit boncolgatja. Mindkét sorozat köteteit rendszeresen lehet kapni antikváriumokban, az újabbak pedig a kiadótól is megrendelhetők.

Két másik kiadó is rendelkezik természettudományos sorozattal. Bizonyosan minden jobb könyvesboltban találkozhatsz az Akkord Kiadó Talentum Tudományos Könyvtárának köteteivel. Nemcsak Gribbin, Hawking és Sagan fent emlegetett művei tartoznak közéjük. Ha a kozmológia, az Univerzum múltja és jövője, a világegyetem vagy netán a párhuzamos világok elméletei érdekelnek, lebilincselhet Martin Rees Kozmikus otthonunk, John D. Barrow A végtelen könyve vagy Michio Kaku Párhuzamos világok című műve (nekem az utóbbi tetszett a legjobban). Amir D. Aczel A nagy Fermat-tételt és megfejtését boncolgatja, a nemrég Magyarországon járt Spencer Wells Az ember útját rajzolja meg a genetika és a populációbiológia eredményeit egybevetve, John Gribbin viszont a Schrödinger macskájában a kvantumfizikába vezeti be érdeklődő olvasóját magas(abb) szinten.

A Typotex Kiadó könyveit többféle sorozatcím alatt találni (Tudomány &..., Az evolúciós gondolat, Harmadik kultúra, Test és lélek), de a nagyalakú, puhakötéses könyvek messziről kírínak a polcokról egységes méretükkel és a színes csíkkal a könyv tetején, ahol minden témakörnek megvan a maga árnyalata. Charles Darwin A fajok eredete című könyve (új fordításban!) például sárga, Geoffrey Miller A párválasztó agyról, az emberi agy evolúciójáról írt könyve fakókék, Carl Sagan már emlegetett Korok és démonokja sötét narancssárga, míg Jared Diamond A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása című evolúcióval, genetikával, az emberrel foglalkozó könyve melegbarna csíkot visel. A kiadó oldalán szinte minden könyvbe beleolvashatunk, rendelhetünk közülük és a véleményünk is leírhatjuk.

E terjedelmes bejegyzéssel az volt az elsődleges célom, hogy segítsek öt évvel ezelőtti önmagamnak izgalmas természettudományos könyveket keresni a könyvesboltban. Ha létezik időugrás, netán párhuzamos világegyetem és benne egy másik-én, akkor talán visszamenőleg hasznát tudom venni a kedvcsináló listának... Amennyiben ki kell zárnom ezt a lehetőséget, remélem, legalább te megtaláltad a szubjektív felsorolásban régi kedvencedet vagy kaptál néhány ötletet, merre olvass tovább. Érdemes: minden esetleges iskolai beidegződés ellenére a természettudományok külön-külön és közös, egymást kiegészítő rendszerbe foglalva is lebilincselőek és hihetetlenül izgalmas jövő- és múltmodellek megalkotását teszik lehetővé időről, térről, anyagról, világegyetemről, fejlődésről, élőlényekről és az emberről gondolkodva. Csak olyan szerzőkre és szövegekre van szükség az élvezetükhöz, amelyek a laikus olvasót sem untatják, inkább felrázzák és ráveszik a kreatív gondolkodásra. Hiszen - többek közt - ettől a képességtől vagyunk emberek.

Ez is tudományos:
Időutazás, ahogy én szeretem...