Nagyon-nagyon sok fenntartásom van Diana Gabaldon világhíres sorozatával, az Outlanderrel kapcsolatban. Mégis nagyon szeretem. A belőle készült televíziós sorozatot meg aztán különösen. Épp ezért ez most nem a kritika helye, hanem Gabaldon összes, a sorozatba tartozó köteteinek a rendszerezése, segítségül magamnak és másoknak.

Ha a sorozat köteteinek listája érdekel, azt ezen a linken találhatod meg.

Diana Gabaldon 1991-ben írta meg mára kilenc kötetet számláló Outlander-sagájának első könyvét, majd további novellákkal és regényekkel bővítette fiktív világát: máig összesen 12 regény és 10 elbeszélés született. Közülük nekem - azt hiszem - a következők a kedvenceim: 1. Lord John and the Private Matter 2. Voyager 3. The Scottish Prisoner 4. A Leaf on the Wind of All Hallows 5. An Echo in the Bone.

A fő cselekmény hőse egy szerelmes-, majd házaspár, az angol Claire Beauchamp és a skót, felföldi James Fraser: azonban míg az előbbi 1918-ban született, utóbbi 1721-ben látta meg a napvilágot... Találkozásukat egy rejtélyes esemény teszi lehetővé: a második világháború után az addig ápolónőként dolgozó Claire Skóciába utazik felejteni, s gyógynövény-gyűjtögetés közben megérint egy titokzatosan zúgó követ - mire 1743-ban találja magát, II. György király korában, egymásra fenekedő skótok és angolok között. Jamie válik a megmentőjévé és férjévé: s egyetlen szerelmévé. Claire azonban tudja, hogy mindössze három év múlva, 1746-ban, a cullodeni, vesztes csatában a jakobita trónkövetelőért harcolva a skót történelem íve mindörökre megtörik majd... (Szerintem többet nem szabad elárulni, de aki mégis kíváncsi, itt rengeteg érdekes részletet találhat.)

Ez a poszt az egyes Outlander-történetek cselekményének időrendjét mutatja be. A címében azonban csak azért szerepel az "olvasási sorrendben" kifejezés, mert az "időrendben" szót a művek történési ideje helyett a megjelenésének időrendjére is lehetett volna érteni: de én senkit se köteleznék arra, hogy csak így, vagy csak úgy vegyen kezébe könyveket. Ez a lista csak egy olvasási lehetőség, egy ajánlat: hátha hasznát veszi valaki.

Virgins, 2013 (= Seven Stones to Stand or Fall, 2017, magyarul: Szüzek)
A novella 1740-ben játszódik, és a 19 éves Jamie kalandjait mutatja be Franciaországban. Az egyetlen sztori, ami időrendben megelőzi az Outlandert: ha valaki még sosem olvasott semmit a sorozatból, annak a helyében biztosan nem ezzel kezdeném, hanem az Outlanderrel.

Outlander, 1991 (magyarul: Az idegen)
Az első nagy regény, Diana Gabaldon élete első könyve és egy legenda születése. Egyik idősíkjában 1945-ben, másik idősíkjában 1743-ban játszódik, főképp Skóciában. Mindenképpen elsőként olvasandó, mivel enélkül sosem fogjuk megkedvelni és megérteni Jamie-t és Claire-t.

Dragonfly in Amber, 1992 (magyarul: Szitakötő borostyánban)
A második nagy regény, amely az Outlander szoros folytatása. Egyik idősíkjában 1968-ban, másik idősíkjában 1744-46 között játszódik, főképp Franciaországban, Skóciában, illetve a 20. századi cselekményszál az USA-ban.

A Fugitive Green, 2017 (= Seven Stones to Stand or Fall, 2017, magyarul: Szökevényzöld)
A novella 1744-45-be vezet el, Párizsba és Amszterdamba, s főszereplője Lord John bátyja, Harold. De ki az a Lord John? Szóval véleményem szerint ezt a történetet (ahogy az összes Lord Johnról szólókat is) érdemes minimum a Voyager után olvasni.

Voyager, 1994 (magyarul: Az utazó)
A harmadik nagy regény, amelyben számos új helyszínnel és szereplővel ismerkedhetünk meg, köztük elsősorban is Lord John Greyjel, Melton vikomt másodszülött fiával. 1968 mellett a múltban húsz évet élhetünk végig: hiszen az ottani események 1746-1767 között játszódnak.

Lord John and the Hellfire Club, 1998 (= Lord John and the Hand of Devils, 2007)
A pompás Voyager különleges lehetőséget hozott a kibontakozásra az írónőnek: Lord John, a tökéletes angol úriember, s egyben a sokak által (így általam is) nagyon kedvelt, vívódó lelkű hős külön történeteket kapott, amelyekben nyomoz, küzd és szeret. Ez a novella 1756-ban játszódik.

Lord John and the Private Matter, 2003
Az első önálló Lord John-regény (szerintem) az alsorozat legjobbja: tökéletesen megáll önmagában, abszolút izgalmas, témájában és stílusában teljességgel egyedülálló, s novellaelődjéhez hasonlóan még mindig hamisítatlan történelmi krimi, amely 1757-ben játszódik.

Lord John and the Succubus, 2003 (= Lord John and the Hand of Devils, 2007)
A harmadik Lord John-sztori ismét novella és ismét történelmi nyomozás 1757-ből, amely ezúttal különleges helyszínre repít el. A lord Németföldön harcol a hétéves háborúban, közben nyomoz, küzd, szeret és succubust hajkurász (nem ebben a sorrendben).

Lord John and the Brotherhood of the Blade, 2007
A második Lord John-regény, egyben Grey negyedik nyomozása nagyon személyes, s talán egy cseppet túlírt: ennek ellenére remek szórakozás. Lord John ismét Angliában nyomoz, 1758-ban, saját családja botrányai ügyében, s szereplőként elénk lép Jamie Fraser is.

Lord John and the Haunted Soldier, 2007 (= Lord John and the Hand of Devils, 2007)
A harmadik Lord John-novella, egyben Grey ötödik nyomozása mindenféle háborús ügyek közé vezet. A lord a Lord John and the Succubus után most mutatkozik be másodszor, mint kiváló katona: még mindig 1758-ban járunk, főképp Londonban.

The Custom of the Army, 2010 (= Seven Stones to Stand or Fall, 2017)
Ez az 1759-ben játszódó, negyedik Lord John-elbeszélés szakít a hagyománnyal, miszerint minden ilyen novellát regény követ. A hatodik Lord John-sztori Quebec ostromáig vezeti az olvasót, s kevésbé nyomozós, inkább kalandos-háborús felvezetése a következő regénynek.

The Scottish Prisoner, 2011
A mindmáig utolsó, harmadik, 1760-ban játszódó Lord John-regényben Gabaldon alaposan összeszövi a szálakat: Jamie immár ugyanolyan fontos szereplő, mint Lord John, s nehéz megmondani, a két férfi kapcsolatának, vagy az írföldi nyomozásnak izgalmasabb a története. Nagyon kedvelem.

A Plague of Zombies, 2011 (= Seven Stones to Stand or Fall, 2017)
A lordról szóló ötödik novella és nyolcadik történet 1761-ben játszódik, Jamaicában, amelynek egyszer majd ő lesz a kormányzója (bár ezt még nem tudja). Én mindenképp csak a Voyager után olvasnám el ezt az elbeszélést, nehogy poénokat lőjek le a nagyregényből.

Besieged, 2017 (= Seven Stones to Stand or Fall, 2017)
Lord John kilencedik nyomozása, s a róla szóló hatodik elbeszélés, amely 1762-ben játszódik. A lordnak ezúttal az édesanyja ügyeiben kell rendet tennie: s mivel ez mindmáig a legutolsó Gabaldon-novella (kisregény), nagyon remélem, hogy még több is követi majd.

Drums of Autumn, 1997 (magyarul: Őszi dobszó)
Mennyi történet, s még csak a negyedik hivatalos nagy regény... Jamie és Claire története folytatódik: a múltban 1767-1770 közt, a 20. században 1969-70-ben. Érdekes, hogy Gabaldon mennyi kiegészítő sztorit írt ez elé a könyv elé: utána viszont alig párat. 

The Fiery Cross, 2001 (magyarul: A lángoló kereszt)
Ennek a a nagy regénynek a War of the Regulation, az angol gyarmati politika ellen tiltakozó háború (1767-71) adja a hátterét. Megjegyzem, a négyéves konfliktusnak magyarul még csak elfogadott neve sincs... Az események 1770 és 1772 között játszódnak.

A Breath of Snow and Ashes, 2005 (magyarul: Hó és hamu lehelete)
A saga hatodik kötete, amely 1773-1776 közt játszódik, a War of Regulation végétől (1772-től) elvezet a függetlenségi háborúig. A tévésorozat ötödik évada ennek a kötetnek az eseményeit is tartalmazza, így tud egy évadnyit ugrani a könyvek darabszámához képest.

An Echo in the Bone, 2009 (magyarul: Csontok visszhangozzák)
A hetedik kötet az Outlander-regénysorozatban, amely egyszerre játszódik Amerikában, Londonban, Kanadában és Skóciában. Időben 1776-78-ban járunk, illetve az előző könyvhöz hasonlóan itt is visszatérhetünk 1980-ba.

Written in My Own Heart's Blood, 2014 (magyarul: Szívem vérével írva)
A fősorozat nyolcadik kötetében az idő ismét lelassul, hiszen az egész monumentális regény 1778-79-ben játszódik (és persze egy kicsit 1980-ban). A függetlenségi háború (angolul: az amerikai forradalom) nagyban zajlik, a szereplők sokasodnak.

The Space Between, 2013 (= Seven Stones to Stand or Fall, 2017, magyarul: Szívcsend)
Mindmáig az utolsó előtti történelmi híradás a saga szereplőiről ez az 1778-ban, nagyrészt Párizsban játszódó elbeszélés, amelyben ismét feltűnik St. Germain gróf (akiről pedig nagyon reméltem, hogy még a Dragonfly in Amberben meghalt...). A manóba!

A Leaf on the Wind of All Hallows, 2010 (= Seven Stones to Stand or Fall, 2017, magyarul: Szélben sodródó falevél)
Miközben őszintén szólva fogalmam sincs, hova szeretné Gabaldon kifuttatni az Outlander-szériát, ez a novella egy egészen új sci-fis történetvonalat mutat be: megtudhatjuk az igazságot arról, mi történt Roger MacKenzie szüleivel 1941-43-ban - és a múltban.

Go Tell the Bees That I Am Gone, 2021 (magyarul: Mondd meg a méheknek, hogy nem térek vissza)
A fősorozat jelenleg utolsó, kilencedik kötete, amely 1779-1781 közt játszódik, s kaland közben és szinte két szó közt marad abba. Nem tudom, mi lesz most... 
 
Jelen pillanatban eddig tart a 12 regény és 10 novella sora. 2027-ben várhatóan megérkezik angolul a tízrészesre tervezett fősorozat tizedik, utolsó kötete is, amelyet Gabaldon még ír. (Munkacíme: A Blessing For A Warrior Going Out.) 

Nem tudom, hogyan képzeli el a könyvszéria befejezését (remélem, nem két-három nagy halállal). Mivel a tévésorozat a maga önálló útján - amely nagyon hű volt Gabaldon kilencedik, a forgatás pillanatában utolsó regényéhez - lezárta a maga történetét, az írónő most már "akármit megtehet" a sagájával... Mivel én a sorozat miatt váltam a könyvek rajongójává, kíváncsi is vagyok erre a zárókötetre, meg nem is. Persze, mindenképpen el fogom olvasni. De kicsit félek tőle...

Ami pedig jelenleg a legjobban érdekel (azon kósza remény mellett, lesz-e Sam Heughanból James Bond, bár a válasz valószínűleg egy nem, mert "fiatalabbat" keresnek (ő most 46, s már majdnem 30-nak kinéz) - én meg csak értetlenül nézek a kezdő-Bond Moore-ra (45) és Brosnanra (42) emlékezve), szóval ami leginkább foglalkoztat, hogy vajon látnak-e fantáziát a tévés producerek a Lord John-történetekben.

Az internetes rajongók látszólag igen, nagyon lelkesültek. David Berry már 2024-ben jelezte pár interjúban, posztban, hogy készen áll. De egy sok más jeles tulajdonsága mellett meleg karaktert megtenni történelmisorozat-főszereplőnek azért kissé más, mint a lord élvezetesen kalandos vendégszereplései a fősorozatban. S az is kérdés, meg tudná-e őrizni a Lord John-sorozat a könyvek azon varázsát, hogy Jamie Fraser is fel-feltűnik bennük: vajon hajlandó volna-e Sam Heughan vendégszerepelni néhány epizódban?
Bevallom, nekem nem különösebben tetszik, hogy - megszabadulva végre a "nem is így volt a könyvben" terhétől - jelenleg az Outlander-prequel, a Blood of My Blood úgy fut, hogy - Gabaldon pár oldalnyi itt-ott elszórt könyves utalása alapján - azt mesél a szülők generációjáról, ami csak eszébe jut, s folyamatosan épít a nagy sorozatból lassanként kiveszett skót-mániára, meg arra a nosztalgia-érzésre, hogy "jaj, ez pont így lesz/volt a következő generáció esetében is" - miközben, hát hogy a mákba ne passzolna minden olyan szépen, ha egyszer az előzménysorozatot direkt eleve egy Outlander-dublettnek írják... Ráadásul annak idején a könyves és a filmes Claire (és némiképp Jamie is) tisztelettel, de kritikával fordult a szülei generációja felé, most viszont a sorozat Brian Fraserből Jamie II.-t formál és szinte minden fontosabb szereplőt glóriával lát el... Az sem különösebben nyerte el a tetszésem, hogy a fiatal Jack Randall esetében megmagyarázták a megmagyarázhatatlant, érzésem szerint feleslegesen. De mindegy. Egyrészt úgysem tudok ellenállni Jamie Roy varázsának... (Bár Sam Heughanét meg sem közelíti.) Másrészt, ha esetleg ennek a megújuló népszerűségnek az eredménye lehet egy Lord John-évad is, direkt reklámozni fogom az előzménysorozatot! 
Mindenesetre, ha Gabaldon befejezte az utolsó nagy könyvét, akkor legalább írhatna még valamit Lord Johnról...

Utolsó frissítés: 2026.08.30.