Sajtófotó: Roger Moore A béke gyöngyszemei forgatókönyvével

Az elmúlt napokban két raktárbejegyzést tettem közzé egyik kedvenc sorozatom Az Angyal (The Saint) részeiről, hátha segítek ezzel másoknak is, akik ugyanannyira szeretik ezeket a filmeket angolul vagy magyarul nézni és újranézni, mint én. Nemsokára olvasható lesz majd egy harmadik lista is, amely az epizódok tartalmára emlékeztet magyarul. Addig is szeretnék azonban néhány megjegyzést fűzni az előző listákhoz: legfőképpen a sorozat szinkronjával és magyar címeivel kapcsolatban.

Az eredetileg Az Angyal kalandjai címen vetített The Saint-szériát a hatvanas években sajnos nem mutatták be teljes hosszúságában Magyarországon. A hazai siker, amelyre ma is nosztalgikusan emlékszik mindenki, csak körülbelül negyedszáz epizódnak volt köszönhető: a többivel a kortárs nézők nem találkozhattak. Amelyeknek azonban készült szinkronja, azoknak visszaemlékezők szerint egészen a kilencvenes évekig meg is őrződött. Ekkor azonban helyhiányra hivatkozva letörölték. Ezért ma szinte kizárólag csak új szinkronnal lehet Angyalt nézni, bár ezekből több is van.

A teljes első négy évadhoz, az összes fekete-fehér részhez, először az ezredforduló után (talán 2005-ben) készült magyar szinkron, remek szinkronszínészek közreműködésével, Roger Moore hangszerepében Láng Józseffel, a Filmmúzeum jóvoltából. Ezeket az epizódokat 2006. január 7-től mutatták be a csatornán, s nekem ma alapvetően ez határozza meg a sorozat iránti rajongásomat. A két későbbi, színes évadot már korábban (újra) szinkronizálták (talán 1997-ben), szintén Láng Józseffel Templar szerepében: ezt kicsit homályos emlékeim szerint talán az M-Saton láttam annak idején. (Abban biztos vagyok, hogy a David Suchet főszereplésével készült Poirot-sorozattal ezen az adón ismerkedtem meg, de Az Angyal esetében nem esküdnék meg ugyanerre. Az viszont biztos, hogy először A szökés útját láttam életemben. A színes sorozatot később a Filmmúzeum is adta.)

Roger Moore Robert S. Baker producerrel

A színes epizódoknak azonban van egy Kautzky Armand-féle szinkronja is, amely azt megelőzően készült, hogy a Napi Ász című bulvárlap állítása szerint Angyal-DVD-ket csomagolt a példányaihoz 99 Ft feláron. Ezekről később (2005-re) nemcsak az derült ki, hogy rettenetes minőségűek, de az is, hogy valójában nem DVD-k, csak VCD-k... Ez persze nem változtat azon, hogy Kautzky Armand kiváló szinkronszínész, s ha nem volna Simon Templarnak, Roger Moore-nak és Láng Józsefnek hosszú közös múltja, akkor talán a magyar nézők elfogadhatták volna a figurát Kautzky hangjával is, még ha kicsit más felfogásban tolmácsolta is a Szentet, mint előde. Így azonban mára elmondható, hogy mindenki Láng József-féle szinkronnal szeretné nézni Az Angyalt: ebből azonban különféle forgalmazási jogok miatt több is készült egy-egy epizódhoz.

A fenti magyar címváltozatok azok, amelyeket én ismerek: és amelyeket a Filmmúzeum vetített annak idején. Más címváltozatokról sajnos alig van tudomásom: az ISzDB szerint az 1/1. epizódnak a legkorábbi szinkronban A zseniális férj volt a címe, az 1/9. résznek pedig A pórul járt horgászok, de sajnos fogalmam sincsen a többi "régi" címváltozatról. Egy érdekességet kivéve: a The Fiction Makersnek egyszer találkoztam az első, 1968-ban készült hangsávjával, én az ezredfordulós Láng-félét ismerem jól, és láttam a Kautzky Armanddal elkészítettet is. Nos, itt az első Láng-szinkronnak Az Angyal elrablása a címe, a másodiknak viszont Az álomgyár - a Kautzky Armand-féle viszont szintén Az Angyal elrablása címet viseli... Ennyit a következetességről. Tudomásom szerint a legrégebbi fennmaradt Angyal-szinkron Az Angyal vérbosszújáé: ebből két változat készült, de mára már a második is nosztalgikusan réginek és klasszikusnak számít. Az első, amelyben Ian Hendry Kállai Ferenc hangján szólal meg, 1970-es volt, míg a második, azonos szerepben Csíkos Gáborral, 1978-as. (Amiből persze az is kiderül, hogy Angyalokat régen is (feleslegesen? itt a mozi-tévé kópiaeltérés miatt) újraszinkronizáltak időnként.)

Leslie Charteris és Roger Moore

Persze van, akinek igazából édes mindegy, hányadik vagy milyen szinkronnal nézi a történetet, és persze angol hangsáv hallgatásával elő sem áll a címváltozatok problémája. Úgy az olyan apróságok sem bosszantják az embert, miért van két Horogra akadva és két A kincses sziget című epizód (1/9., 2/13. illetve 4/9., 5/22.), miközben egyiknek sem ez az eredeti címe; miért lett hadifogoly a The Russian Prisonerből, amikor szó sincs háborúról; miért kellett szó szerint fordítani a Flight Plant (holott szó sincs a filmben repülési tervről), de átírni az Escape Route-ot (holott a menekülési terv magyarul is kétértelmű lett volna)... Vagy hogy olykor miért kellett feleslegesen szellemesebbnek lenni az eredetinél: a Kikapós politikus például valamiféle szerelmi civakodást sejtet, pedig a címben szereplő képviselőnek inkább kicsit tragikus a története (és valójában tényleg imprudent, meggondolatlan volt). (És igen, persze, ilyesmiket magukról a magyar szövegekről is le lehetne írni.)

Én azonban azok közé tartozom, akik rajonganak a szinkronokért, s épp ezért Az Angyal magyar változatát sem kritizálom, hanem csodálom és szeretem. Ha az ember a kákán is csomót keres, valószínűleg nincsen hibátlan szinkronszöveg, amely mindenki vágyát és elvárását tökéletesen teljesíti. (Jól látszik ez a korábban emlegetett Az Angyal elrablása három szövegváltozatán, mivel mindegyiknek vannak saját fénypontjai, és kevésbé sikerült részei - igen, még a legrégebbinek is.) Olyan értelemben szerintem viszont van tökéletes szinkron, amikor a szöveg okos, érthető, természetesen jön és szellemes, a színészi szinkronjáték pedig élvezetes vagy esetleg zseniális.

Csak egyetlen példát idézve, a 2. évad 7. epizódjában, A hamis indítékban (The Work of Art) az Angyal hivatalosan a lakásában rendezett álarcosbálon tartózkodik, valójában azonban egy Párizs-környéki villában nyomoz ártatlanul vádolt ismerőse alibije és egy grandiózus kötvényhamisítás ügyében. Kutyaszorítóba kerül azonban, s végül mégiscsak segítséget kell kérnie a rendőrségtől. A gonosztevők engedélyével telefonál tehát, elvileg a barátnőjének, akinél állítása szerint biztonságba helyezte a bizonyítékokat - valójában azonban Quercy felügyelőt hívja, aki az éjszaka közepén, hálóköpenyben üldögélve először nemigen tudja mire vélni a késői hívást. Az Angyalnak nagyon ügyesen kell beszélnie, hiszen pisztolyt fognak rá. (A párbeszédből kihagytam az epizód konkrét megoldását jelentő mondatokat, hátha valaki még nem látta a részt.)

Angolul:
Prevost: I am warning you, Templar! Just one wrong word... (megnyalja a szája szélét)
Templar: (nyugodtan, tárcsázva) You have the gun. 
Prevost: One word!
Templar: (a telefonba) Ah, Juliette? It's me, Simon. Oh, I, I am fine. Now, you just listen!
Quercy: Templar, are you drunk?
Templar: I am with Major Quintana right now. He's ready to talk business.
Quercy: What in blazes are you talking about?
Templar: (...) He'll hand over the money if you bring the bonds.
Quercy: Templar, are you telling me you want police help?
Templar: Yes, that's right, darling. As quickly as possible!
Quercy: I suppose they have a gun on you.
Templar: Yes.
Quercy: Where you want me to come?

Magyar szinkronnal (Szojka László szövege):
Prevost: Hallja, Templar! Csak egy rossz szó...
Templar: Ott a pisztoly.
Prevost: Egy szó!
Templar: Juliette? Simon vagyok. Persze, jól. Figyeljen rám!
Quercy: Templar! Maga részeg?
Templar: Quintana őrnagynál vagyok és hajlandó tárgyalni.
Quercy: Mi a csudáról makog nekem?
Templar: (...) Igen, megkapjuk a pénzt, ha itt a kötvény.
Quercy: Templar, azt mondja, hogy segítséget kér?
Templar: Bizony ám, édes! És sürgős lenne!
Quercy: Mert pisztolyt fognak magára?
Templar: Igen.
Quercy: És hol mentsem meg?

Nos, nekem ebben a rövidke magyar szövegben is van néhány nagy kedvencem. Nagyon szeretem azt a lakonikus és magyarul személytelen rövidséget, amikor Templar higgadtan azt mondja, "Ott a pisztoly". Kifejezetten tetszik a "makog nekem" fordulat. A rendőrség szó ugyan eltűnik a magyar változatból, de így talán erősebb Quercy hitetlenkedése, hogy Templar "segítséget kér" tőle. Imádom, hogy a darlingból édes lett: pompásan illik Templar mosolyához. És különösen szeretem a kellemesen élőbeszédszerű kötőszavakat a mondatok elején: "És sürgős lenne!", "Mert pisztolyt fognak magára?" A frappáns csúcspont pedig, ahogyan a "Hova akarja, hogy menjek?"-ből "És hol mentsem meg?" lesz.

Bármennyire is értünk egy másik nyelven, az nem az anyanyelvünk: egészen más valamit magyarul hallgatni és más angolul. Attól, hogy egy filmnek létezik szinkronja, semmi sem akadályoz meg bennünket abban, hogy eredeti hangsávval is megnézzük, és azt is élvezzük - egy kicsit másképp. De egy jó szinkron pótolni tudja azt, ami egyébként nyilvánvalóan elvész: a tökéletes eredeti hang helyett adhat egy tökéletes újat, ami magyar. Ahogy a fenti példán is látható: természetesen nincsen jobb, mint az epizód eredeti hangsávval, Roger Moore hangjával. De van egy ugyanolyan jó másik lehetőség: a pompás magyar szöveg, amely persze nem létezhetne az előbbi nélkül, de mégis, saját jogán is élvezhető.

Ezért én csak szeretni tudom Az Angyal szinkronját, s hálás vagyok mindenkinek, aki dolgozott rajta - bár természetesen a lista élén Láng József áll.

Láng József és Roger Moore Budapesten

Linkek
Az Angyal epizódjai
Az Angyal epizódjai cím szerinti ábécésorrendben