Amikor először jártam felnőtt fejjel a székesfehérvári romkertben, óriási rádöbbenésem volt, hogy a szép, itáliai stílusú fogadóépület, benne az Aba-Novák Vilmos seccóival díszített kis Szent István Mauzóleummal, ami - addig (legalább is bennem) mindig - valaminek az oldalát sejtette, a templom egykori feje, a szentélye mögött áll... Talán nem kellene ezt a tévedésem bevallanom, de mégis fontosnak tartom: mivel számomra az élmény lényege, hogy gyerekként, a számos kirándulás során hiába akartam, képtelen voltam jól elképzelni ezt a csodálatos és hatalmas templomot.

Mindez addig tartott, amíg meg nem tudtam vásárolni Branczeiz Zsuzsanna gyönyörű rekon-strukciós könyvet (A székes-fehérvári királyi bazilika – A Szűz Mária prépostság és temploma – Középkori romkert), amelyben a templom összes századára nézve pontos alaprajzi és gondolatébresztő rajzos rekonstrukció, sok-sok apró részlet művészi bemutatása, sőt, a régi alaprajznak egy mai romkert-fotóra való rávetítése tökéletesen megértette velem az összefüggéseket és megszerettette a témát. (És nem, nem kellett hozzá sem visszaépítés, sem védőtető, sem Királyi Séta-program vagy más egyéb közpark-szörnyszülött - csak néhány gyönyörű, követhető ábra. Amelyeket azután változtatni is lehet majd, ha kerülnének elő új adatok és születnének új eredmények...)

Ennek a könyvnek a régész tanácsadója, akinek köszönhetően a rajzos rekonstrukciók elkészülhettek, Biczó Piroska, a régészettudomány doktora, Kralovánszky Alán halála óta a székesfehérvári koronázótemplom kutatásának vezetője. Ezért örültem meg nagyon, amikor megláttam a nevét Az Árpád-házi királysírok című, gyönyörű, új kötetnek a borítóján. Ha valaki, hát ő azután képes első kézből származó adatok alapján beszélni és írni az Árpád-kor temetkezéseiről, főképp, hogy a koronázótemplom épp a 12. században vált a legnépszerűbb temetkezési hellyé a királyok számára, s itt volt megtalálható a Szent István- és Szent Imre-sírhely is, amely csak úgy vonzotta a zarándokokat.

Az Árpád-házi királysírok sok képpel és érdekes részlettel ad választ a kérdések egész sorára. Hol temetkeztek egyes Árpád-házi királyaink? Ki kezdte el építeni a székesfehérvári koronázótemplomot, s ki temetkezett bele? Miként történt szentté avatandó István királyunk testének felemeltetése? Mi a Szent Jobb története? Miből készült István szarkofágja?  Hol volt a Szent Imre-sír?  Kit temettek el Abasáron, kit Feldebrőn, kit Tihanyban és miért? És hol van ma a sírja?  Kinek a holttestével történt meg a kocsicsoda? Miképpen nézett ki a Bánk nádor lázadása idején pilisi udvarházában meggyilkolt Gertrudis királyné síremléke? Hogyan tárták fel III. Béla sírját 1848-ban? És mit írt róla Petőfi? Kié lehetett a székesfehérvári "aranykoronka" és kié a margitszigeti liliomos korona? Tényleg teljesen összekeveredtek a székesfehérvári bazilika csontleletei? Vagy sikerült már őket szétválogatni?

Az okos magyarázatok és rövid válaszok mellett tényleg gyönyörködni is lehet ebben a könyvben. Történelemrajongóknak kötelező a megismerése!

Megjegyzés: A bejegyzés két illusztrációja Branczeiz Zsuzsanna fent említett könyvéből származik: A székesfehérvári királyi bazilika – A Szűz Mária prépostság és temploma – Középkori romkert, Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft., Székesfehérvár, 2011. Az első Szent István 11. században felépült templomát ábrázolja, a második pedig a 12. századi átépítés és bővítés utáni állapotot, vagyis ilyen volt a koronázótemplom az Árpád-korban, ahová a legtöbb Árpád-házi királyt nyugalomra helyezték. (9. és 13. oldal) A képek közléséhez nincs jogom: mentségem, hogy ezzel is csak szeretném reklámozni ezt a korábbi, nehezen beszerezhető rekonstrukciós könyvet. (A második, 2012-es, kisalakú kiadás nem egészen egy ezresért beszerezhető a Középkori Romkertben.)

Link
Rejtélyes magyar történelem 1. - A Szent Korona
Rejtélyes magyar történelem 2. - Ki bombázta Kassát?
Rejtélyes magyar történelem 3. - Sisi-legendák 
Rejtélyes magyar történelem 4. - Avarok és magyarok
Rejtélyes magyar történelem 5. - Gyémánt, botrány, korrupció 1849-ben