A történelem hihetetlenül izgalmas. - Elméletben talán mindenki hajlandó elfogadni ezt az alapigazságot. De aztán eszébe jut egy érdektelen történelemóra, egy kínosan sikerült felelet, egy kitölt(het)etlen vaktérkép vagy egy bemagol(hat)atlan évszámlista, és a lelkesedése máris alábbhagy. Különösen igaz ez az ókortörténelemre, ahol már a főszereplők neve is oly nyakatekert, mintha csak a diákok megkeserítésére adták volna nekik, a leírásokban pedig zsonganak a görög és latin fogalmak.

Pedig az ókortörténelem is érdekes! Legalábbis ez derül ki Kertész Istvánnak, a mai magyar ókortudomány talán legrokonszenvesebb alakjának minden művéből.

Kertész István tudományának igazi doyenje. Egyetemi tanár (Prof. habil.), nemzetközileg elismert ókor- és sporttörténész, az MTA doktora, a História történelmi folyóirat szerkesztője, a Magyar Sporttudományi Társaság Sporttörténeti Szakosztályának elnöke, az MTA Ókortörténeti Bizottságának tagja, aki mintegy húsz éven át töltött be az olimpiával kapcsolatos tanácsokban és bizottságokban vezető tisztségeket, s majd harminc nemzetközi előadást tartott Németországtól Japánon át Athénig a világ minden táján. Tanított a Magyar Testnevelési Egyetemen (ma már kar), annak Doktori Iskolájában, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán és az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Mintegy kétszáz tudományos és ismeretterjesztő cikke és tanulmánya jelent meg magyar és idegen nyelven, számos tankönyvet és egyetemi jegyzetet írt.

De ami - számomra - a legfontosabb: 24 könyvében mindvégig hihetetlenül pontosan, tényszerűen és forráshivatkozásokkal bőségesen ellátva, ugyanakkor szellemesen, élvezetesen, érdekfeszítően és az olvasóra gyakran kikacsintva képes elmesélni az ókortörténelem eseményeinek színe-javát. Ókori politikusok hatalmi játékai és luxuskedvtelései, jól ismert és számon alig tartott csaták forgatókönyvei, hősök, botrányhősök és ókori médiasztárok kalandjai, a mítoszok szépsége és a politikai manipuláció sötétsége egyformán elénk tárul könyveiből, ahol a történelmi összefüggések mindig eredetien, de a legújabb tudományos eredményeket követve bomlanak ki az olvasó előtt. Bár történész és a történelemről ír, stílusa olvasmányos és néhol még humorral is tele van. S bár a könyvei izgalmasak, mégsem tesz soha engedményt a bulvártörténetírásnak, minden, amit leír tudományos, tényszerű és ellenőrizhető. (Bár minden történelmi ismeretterjesztő mű ilyen megbízható lenne nálunk...)

Következzen Kertész István néhány tudományos ismeretterjesztő könyve, amit nagyon lehet szeretni. Ráadásul mind könnyen beszerezhető könyvesboltokban és antikváriumokban. A szerző teljes könyvlistája a Raktárban található.

Ez történt Marathónnál
Tóth Könyvkereskedés és Kiadói Kft., Debrecen, 2008.
A korábban A görög-perzsa háborúk címmel megjelent könyv kibővített és fantasztikusan szép képekkel és térképekkel ellátott változatában minden kiderül, amit a hősies hellének és a perzsa uralkodók, Dareiosz és Xerxész seregeinek i. e. 5. századi összecsapásairól tudni lehet. Hogyan győztek a görögök Marathónnál? Milyen seregrészekből állt a perzsák hadserege? Igaz-e a marathóni futó legendája? Tiszta és nemes politikus volt-e Themisztoklész, a nagy athéni hadvezér? Hogyan keltek át a perzsák a Hellészpontosznál a viharos tengeren? Hogyan zajlott le a híres, a 300 című filmből is ismert thermopülai csata a valóságban? Hogyan örökítette meg Aiszkhülosz, a neves drámaíró a szalamiszi ütközetet, amelyben maga is harcolt? A közérthető, szépszavú magyarázatokból az is kiderül, hogy kik voltak a szkíták vagy hogy miért mondták a buta emberre a görögök, hogy "nem tud írni és úszni". A könyv kiválóan alkalmas ajándéknak, mivel szép, diákoknak, mert egyszerű, érthető és megtanít arra, mikor és hogyan hihetünk az ókori forrásoknak, s mindenkinek, akit érdekel a korszak történelme. Még ha régebben sokat olvastál is a témáról, meglepetés fog érni, ha kezedbe veszed ezt a művet.

Nagy Sándor hadinépe
Tóth Könyvkereskedés és Kiadói Kft., Debrecen, 2006.
E könyv kibővített és szépséges köntösbe öltöztetett új kiadása nem sokkal Oliver Stone Nagy Sándor című filmeposzának elkészülte után látott napvilágot. A mozibemutatót követő Alexandrosz-könyvdömpingben jó volt olvasni egy modern, megbízható és magyar összefoglalót arról, milyen személyiség, milyen politikus és milyen hadvezér volt az ókori világ egyik legzseniálisabb és legismertebb uralkodója, a makedón Nagy Sándor. Kertész István egyszerűen és meggyőzően mutatja be, hogyan igyekezett Alexandrosz élete során három eszménynek is megfelelni. Egyszerre akart erőskezű, félelemkeltéssel uralkodó harcos makedón királlyá válni, akire népe várt, közben az Arisztotelész nevelte, a trójai háború hőseiért, Akhilleuszért rajongó, filozófus hajlamú, kíváncsi hellén világpolgár eszményéhez is ragaszkodni igyekezett, de Keleten despotaként kellett viselkednie, aki képes a meggyengült és tönkrement perzsa világbirodalom uralkodójának helyébe lépni. Mindhárom szerepet kiválóan alakította, meghódította korának teljes ismert világát - de sorsa a korai halál, birodalmáé pedig a széthullás lett. Az izgalmas történetből nem maradnak ki az olyan részletek sem, hogyan boldogult Sándor hadserege a mai Afganisztán területén, hogyan viselte a király azt, hogy már életében istennek tekintették vagy hogy élete során valóban jellemezték-e homoszexuális viszonyok. Ismét egy könyv, amit mindenkinek csak ajánlani lehet, akár a történelem nagy személyiségei érdeklik, akár a hadtörténelem, akár házi dolgozatot kell írnia a gaugamélai csatáról.

Ez történt Olümpiában
Tóth Könyvkereskedés és Kiadói Kft., Debrecen, 2008.
Ahogy írtam már, Kertész István kiváló sporttörténész is. Bár tudományos pályája kezdete óta legjobban a makedón kor, Nagy Sándor, és a hellénisztikus (Sándor utáni) államok története foglalkoztatta, ez volt kedvenc szakterülete, ehhez a kilencvenes években új érdeklődési kör járult: az ókori olimpiai játékok történelme. Erről tanúskodik többek közt két remek (tan)könyve, Az ókori olimpiai játékok története és A görög sport világa, rengeteg előadása és cikke, s az, hogy huszonkétszer járt Olympiában, hogy különböző kutatásokat végezzen az olimpiai játékokkal kapcsolatban. Nála jobban senki nem tudja Magyarországon, mikor milyen sportágakban lehetett versenyezni az ókorban, s pontosan mik voltak e sportágak szabályai. Hogyan rajtoltak az i. e. 5. században a futók? Mi volt az a fegyveres futás? Hogyan döntöttek az öttusa kiesőiről? Miért használtak a távolugrók lendítősúlyt? Mindezekre a kérdésekre és még sok másra ott a válasz a kötetben. Magunk elé képzelhetjük a játékok helyszíneit, a pályákat, az edzőtermeket, a templomokat, az elemózsiás sátrakat és a nyilvános illemhelyeket... Megtudhatjuk, milyen szédítő szabálytalanságokat és cseles csalásokat követtek el a korabeli versenyzők. Szó esik álruhában belopózó nőkről, halottról, akit nyertesnek hoztak ki a döntőbírák, bundákról és vesztegetésekről és Nero császárról, aki egyedüli versenyzőként indult, mégis aggódott a helyezése miatt... A szép és vaskos kötet minden eddiginél pontosabb, bővebb és teljesebb képet adó összefoglalása mindannak, amit az ókori olimpiákról tudni lehet, - és amit tudni akar a sportrajongó vagy történelemszerető olvasó.

Botrányok az ókorban
Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002.
Mindenki szereti a botrányokat: az is, aki Blikket olvas, s az is, aki Históriát. A görögök és a rómaiak is imádták. Nem csoda, ha számos botrányról olvashatunk a történelmi forrásokban. Ezek közül válogatott ki néhányat Kertész István, hogy maximális történethűséggel, de csípős nyelven megismertesse az olvasókkal. A Korrupcióval a hazáért sokatmondó cím például a hős Themisztoklész esetét mondja el, akinek ahhoz, hogy megvédhesse Athént a perzsa támadástól, a legpiszkosabb vesztegetési és manipulációs ügyekbe kellett bonyolódnia. Igaza volt? Ha az ember jó ügyért mocskolódik be, vajon tisztább marad? A könyvelő Scipio a pun Hannibáltól védte meg római hazáját. Vajon megérdemelte, hogy - ártatlanul (?) - többször is bíróság elé rángassák a hűtlen kezelés vádjával? S mit árul el szűklátókörű honfitársairól, hogy a tyúkperrel elfoglaltan kishíján nem tették lehetővé, hogy Scipio Hannibál ellen vezesse hadait? A lakomáiról híres Lucullus belső emigrációja is elgondolkodtató: vajon miért kezd el valaki, aki kiváló politikus, hadvezér, feltaláló és népszerű személyiség elfordulni az eszméktől és az "értelmes" dolgoktól, hogy egy széteső világban elpazarolja magát a kifinomult, de teljességgel felesleges élvezetekre? A könyvben benne a válasz a kérdésre: Enni vagy politizálni?. De olvashatunk Kleopatra kedveseiről, A bigámista Messalináról, Királygyilkosságokról Makedóniában vagy épp arról a botrányról, amely ezt a címet kapta: Közös feleség Pergamonban. (E történet mellesleg Kertész István kedvenc ókori színhelyén játszódik.) Minden görög és latin botrányt forrásidézetek és színes képek illusztrálnak. Aki beleolvas a könyvbe, többet fog tudni nemcsak az ókor botrányairól, de magáról az ókorról, sőt, saját korunkról is.

Ez történt Hellaszban
Tóth Könyvkereskedés és Kiadói Kft., Debrecen, 2009.
Ez a grandiózus album sokkal több, mint aminek látszik! A TKK nagy képeskönyveit általában csodálatos külalak, szépséges képek (hála a Red Dot archívumnak), kellemes használhatóság, forgatásbíró, elegáns külső és meglehetősen megbízhatatlan beltartalom jellemzi. Az olyan jó szándékkal, de kevés hozzáértéssel összeszerkesztett művek, mint például a nemrég megjelent Varázslatos Egyiptom szigorúan csak nézegetésre ajánlottak. Kivételt képez Forisek Péter A Római Birodalom képes története című könyve, amely kiváló összefoglalónak bizonyulhat diákok és érdeklődők számára. S természetesen kivétel az Ez történt Hellaszban, amelyben Kertész Istvánnak minden eddiginél olvasmányosabban sikerült összefoglalnia az ókori Görögország történetét. A könyv remekül használható iskolai készüléshez, adatok, térképek páratlanul szép lelőhelye, a képanyaga lenyűgöző - és még mindig nincs vége... Ugyanis olvashatunk benne olyan izgalmas, vitatott kérdésekről, mint hogy pontosan mitől is sorvadt el a krétai kultúra, mi az a polisz (nemcsak gazdaságtörténeti szemmel), hogyan zajlott le a (sok könyvben igencsak röviden elregélt) peloponnészoszi háború, élt-e valaha Drakón, az első nagy törvényhozó, vagy hogy milyen történeti alapja van a trójai háború mondájának és Odüsszeusz kalandjainak. Minden pontosan, a legújabb kutatási eredmények felhasználásával, logikusan levezetve, megbízhatóan. Ráadásul akárkinek megmutatom a könyvet, mindenki azt mondja, gyönyörű. Pompás ajándék olyanoknak, akik az albumokat nemcsak a polcra tenni, de elolvasni is szeretik.


Remélem, valamelyik könyv felkeltette az érdeklődésedet. Vagy már ott is van a polcodon, csak le kell emelni? A jelszó: az ókortörténelem érdekes!

Ui: A képeket az angol Sir Lawrence Alma-Tadema festette a 19. században az általa elképzelt ókorról. (Görög nő, Görög bor, Ifjú házasok, Homéroszt olvasva)

Történelemről a blogon:
Történelmi tévhiteink