Valamit... a kínai irodalomról
A Valamit... egy új sorozat a blogon. Olyan témákat igyekszem érinteni benne, amiknek - rá kellett jönnöm -  kevés vagyok az átfogó megírására. Újra és újra előjönnek, mindig újra kedvem támad írni róluk, de a teljes kép legfeljebb mozaikdarabkákból áll össze. Ezért a bejegyzések linkgyűjteménnyel kezdődnek, ahol igyekszem feltüntetni, mit írtam már korábban a témáról a blogon. Ezután következik valami - abból a végtelenből, amiről írni lehetne.

Bevezető linkgyűjtemény

A magyar nyelven megjelent klasszikus kínai regényekről itt találhatsz egy összefoglaló raktárbejegyzést. Az ott szereplő 12 könyv közül itt öt szubjektív értékelését olvashatod el. Néhány részletéről is olvashatsz ebben a bejegyzésben: Pirulós poszt - A kínai Káma-Szútra. A Nyugati utazás című regény egy átdolgozásáról pedig itt találsz véleményt: Vu Cseng-en: A majomkirály története (Átdolgozta: Tokaji Zsolt). Számos kínai verseskönyvről is írtam már a blogon: Kínai költészet - kedvenceim. Pu Szung-ling kísértethistóriáiról pedig itt is: A mesés Kelet - a Terebess-világ. Kínai bölcsességek is szerepelnek az itt megemlített könyvekben: Bölcsességek a titokzatos Keletről - STB. A Fapadoskönyv Kelet Klasszikusai című sorozata pedig, amiről szintén írtam, olyan nevezetes könyveket is tartalmaz, mint Liu Csang Csung Kuj, az ördögűző című, 17. századi regénye.

Könyvek

Lo Kuan-csung (Luo Guanzhong): A három királyság története
Mulatságos, hogy ehhez a műhöz a Dynasty Warriors harcjáték nyomán jutottam el. Ez egy részletfordítás az eredeti, 14. századi műből, de még így, torzóban is egy egészen különös, történelmi, mégis mitikus világba vezet be. Igaz barátságok, nagy hősök, önfeláldozás, gyűlölet, hatalomvágy és szeretet mind ott szerepel a három hadakozó királyság történeteiben.

Si Naj-an (Shi Nai'an): Vízparti történet
Hatalmas, izgalmas és bonyolult szövésű történet a 14. századból egy törvényen kívülre került rablóbandáról, amely azonban az igazságért küzd egy korrupt, elbürokratizálódott és kegyetlen eszközökkel központosító Kínában. A történet szerint a hősök valójában isteni küldöttek, de mindenképpen a sorsuk ellen lázadó, vakmerő, okos, bölcs, erős, ravasz vagy éppen brutális, de társaik közül mindenképpen fejjel kimagasló személyiségek. A történet árnyoldala, hogy nem szabályos regény (kora miatt nem is lehet az), így rengeteg a történetszál, s több mint 100 nevet kell egyszerre fejben tartani – de megéri.

A hét taoista mester
Érdekes, elgondolkodtató és taoista filozófiával telt, mégis cselekményes regény a 16. századi Kínából, korábbi, mint a közismert Szép asszonyok egy gazdag házban. Egy állítólag valóban élt, legendás tanítónak és tanítványainak sorsát követi nyomon: végignézhetjük, hogyan érdemlik ki fő-taoistaként végül a halhatatlanságot. Közben azonban felidézi az egész korabeli Kínát, elmesél sok érdekes, apró történetet, legendát és bemutat olyan érdekes szokásokat, mint a család eskütétele egy szerződés elfogadásakor vagy a nők öltözködésének menete a korszakban. A fordítás néhol kissé didaktikusan modern-taoista, de korhű és érdekes. Ami fura, hogy (jellemzően a magyar könyvkiadásra), a borító és fülszöveg teljes ostobaság, olyan, mintha Ewa Wong írta volna a könyvet. Az eredeti angol borító pontosan úgy néz ki, mint a magyar, csakhogy azon az olvasható a mester köpenyén: Translated by Ewa Wong. Merthogy ez egy valódi kínai „folk novel” (vagyis nem egyszerűen elbeszélés, hanem szerző nélküli, Ming-kori regény), Ewa Wong meg csak a(z angol) fordító. (Mindez egyébként a könyv előszavában benne van, de a kötet belsejében is magyarul szerzőként szerepel Wong.) Még jó, hogy észrevettem, hogy ez egy 16. századi, valódi regény: mostanában ugyanis egy taoista közösséghez sem szeretnék csatlakozni, viszont szeretem a régi kínai irodalmat…

Virágos gyertyák, avagy egy jó házasság története
Szépséges, rejtelmes, izgalmas szerelmes regény a 17. századból. Jégszív kisasszony (akinek neve a bölcsességére utal) sikerrel áll ellent minden mesterkedésnek, hogy olyanhoz kényszerítsék, akit gyűlöl, vagy épp elrabolják, sőt, megerőszakolással kényszerítsék rossz házasságra. Érintetlenül megőrzött szüzességével, hűséges szerelmével és megfontolt bölcsességével mindent megnyer, sőt, még a császár támogatását is megkapja: egy újkori férfitársadalom hajt fejet a női ész, találékonyság és érzelmek előtt.

Cao Hszüe-csin - Ka O (Cao Xueqin - Gao E): A vörös szoba álma
Óriási öröm volt a Csillag Vera hangulatos, Kínás illusztrációival kísért régi kiadású kötetet olvasni. Ellentétben a Virágos gyertyák szerelem- és bölcsességközpontú, vagy a Szép asszonyok egy gazdag házban erotikus történetvezetésével, itt megjelenik a hit a sorsban, az előre elrendeltségben és a jóslatokban. A zárás sem hagyományos boldog, vagy lezárt vég. Egy mágikus kő földi útját kísérhetjük végig, illetve… 18. századi, klasszikus kínai regény.

Tőkei Ferenc (szerk.): A rászedett kísértet
Izgalmas, borzongató és rövid klasszikus középkori kínai kísértethistóriák. Démonok, szellemek, félholtak, csavaros, szerelmes vagy anekdotikus történetek. Kiváló úti olvasmány picike mérete miatt. Csak aztán furcsa „felébredni” belőle, ha elértük az úti célt – mert elvarázsol egy másik világba.

Pu Szung-ling: A pokolbíró
Remek, talányos, misztikus kísértethistóriák egy az 1600-as években élt klasszikus kínai szerző tollából. Megelevenedő képek, életre kelt halottak, démonok és istenségek, hősök és gyávák – igazi izgalom a rövid történetek mindegyike!
Az Európa kiadó Fekete Könyvek krimisorozatának kötetei
1968

22 detektívtörténet I.
22 detektívtörténet II.
Agatha Christie: Tíz kicsi néger
Stanisław Lem: Solaris
Jakov Naumov - Andrej Jakovlev: Hamis nyomon
Josef Skvorecký: Borúvka felügyelő szomorúsága
1969
Pamela Branch: Minden hétfőn gyilkosság
Agatha Christie: A Bertram szálló
Viktor Fink: Idegenlégió
Erle Stanley Gardner: A legyező-táncosnő lovának esete
Helen Traubel: Gyilkosság a Metropolitan Operában
Mika Waltari: Palmu felügyelő tévedése
1970
John Ball: Forró éjszaka
Agatha Christie: Rejtély az Antillákon
Agatha Christie: Temetni veszélyes
Émile Gaboriau: A 113. számú ügyirat
Erle Stanley Gardner: A kölcsönkért lány esete
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai
Pavel Nauman: Az idő árnyékában
Václav Nývlt: Kétmillió szemtanú
Ellery Queen: Gyilkosság rendelésre
Emil Vachek: A képtár titka
Emil Vachek: Gyilkos árnyak
1971
Joe Alex: Ördögi játszma
John Dickson Carr: A sorozatos öngyilkosságok esete
Patricia Highsmith: A balek
Hana Prošková: Levelek a túlvilágról
Emil Vachek: Átkozott pillanat
Mika Waltari: Megmondják a csillagok
1972
Joe Alex: Ki lesz a gyilkos?
Anatolij Bezuglov - Jurij Klarov: Haláleset miatt zárva...
Agatha Christie: Paddington 16.50
Eduard Fiker: A halott nem azonos
Émile Gaboriau: A Lerouge-ügy
Dashiell Hammett: A cingár feltaláló
1973
Agatha Christie: Nyaraló gyilkosok
Agatha Christie: Öt kismalac
Michel Dedina: Szőrmetolvajok
Viktor Fink: Idegenlégió (II.)
Erle Stanley Gardner: Az elbűvölő kísértet esete
Gaston Leroux: A véres bábu - A gyilkológép
1974
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes emlékiratai
Gaston Leroux: A sárga szoba titka
Ross Macdonald: Búcsúpillantás
Georges Simenon: A sárga kutya
Arkagyij Vajner - Georgij Vajner: A gyilkos ismeretlen
1975
Agatha Christie: Az ABC-gyilkosságok
Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában
Erle Stanley Gardner: A fuldokló kacsa esete
Ross Macdonald: A csontketrec
Georges Simenon: Maigret habozik
1976
Claude Aveline: Emberrablás francia módra
Agatha Christie: Tíz kicsi néger (II.)
Erle Stanley Gardner: A szerencsés lányok esete
Ross Macdonald: Csipkerózsika
Tom Wittgen: Magánélet
1977
Arkagyij Adamov: A bűvös négyszög
Agatha Christie: Egy marék rozs
Agatha Christie: Hétvégi gyilkosság
Erle Stanley Gardner: A morcos lány esete
Józef Hen: A pókerjátékos arca
Georges Simenon: Maigret csapdát állít
1978
Joe Alex: A halál beszél helyettem
Joe Alex: Magam vagyok a pokol!
Agatha Christie: A titokzatos stylesi eset - Függöny
Paul Kanut Schäfer: Halott vagy, Angyalom
Mika Waltari: Megmondják a csillagok (II.)
Alan Winnington: Macskaszem
1979
Joe Alex: Szárnyatlan szárnyalással űztem...
John Dickson Carr: A kastély titka
Agatha Christie: Nemezis
Zdena Hadrbolcová: A titokzatos paraplé
Georges Simenon: Maigret szórakozik
Arkagyij Vajner - Georgij Vajner: Sötétben tapogatózva
1980
Joe Alex: Ördögi játszma (II.)
Roger Borniche: A banda 1980
Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
P. D. James: Már megint egy csalogány
Stanisław Lem: Szénanátha
Poul Örum: Csak az igazat
Ross Macdonald: A kék pöröly
1981
Agatha Christie: Cipruskoporsó
Agatha Christie: Temetni veszélyes (II.)
E. V. Cunningham: A narancssárga Mauritius esete
Erle Stanley Gardner: Az alázatos zsaroló esete
P. D. James: Nem nőnek való
Jean-Paul Rouland - Claude Olivier: Bájos hekus
Maj Sjöwall - Per Wahlöö: Az elveszett tűzoltóautó
1982
Kerstin Ekman: Lélekharang
Charles Exbrayat: Rémület az óvárosban
Erle Stanley Gardner: A rettegő örökösök esete
Barbara Krzysztoń : Karolina, ne zavarj!
Viktors Lagzdins: Halál a Szarvas-tanyán
Alan Winnington: A milliomos szív-ügye
1983
Joe Alex: A Labirintus Úrnője
Lionel Black: Gyilkosság pár pennyért
Erle Stanley Gardner: A szerencsés lányok esete (II.)
P. D. James: Takard el arcát!
Joyce Porter: Dover mindent megold
Ruth Rendell: A festett ördög
Horia Tecuceanu: Az Anda-akció
1984
Agatha Christie: Bűbájos gyilkosok
Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában (II.)
Agatha Christie: Öt kismalac (II.)
Dashiell Hammett: A máltai sólyom
Andrej Levin: A halál kertje
Pierre Magnan: Végy egy pint embervért!
Patricia Moyes: Angyalhalál
Ludwika Woźnicka: Fantasztikus bűntények krónikája avagy Különös és hátborzongató históriák
1985
Arkagyij Adamov: Gyilkosság a Vidám Parkban
Desmond Bagley : Hajtóvadászat a Szaharában
Agatha Christie: A Bertram szálló (II.)
Antonia Fraser: Langyos bűnbánat
Dashiell Hammett: A cingár feltaláló (II.)
P. D. James: Fehérköpenyes halál
John D. Macdonald: Bíbor szabadesés
Ed Mazzaro: Chicagói történet
Georges Simenon: Maigret pipája - Maigret az esküdtszéken - Maigret megharagszik
Edgar Wallace: A borzalmak tornya
Edgar Wallace: Hét lakat alatt
1986
Agatha Christie: Rejtély az Antillákon (II.)
Viktor Fink: Idegenlégió (III.)
Antonia Fraser: A vad sziget
Břetislav Hodek: Kockára tett szerelmek. Öregedő férfiak esete
P. D. James: A hulla csónakon érkezett
Georges Simenon: A londoni férfi - Maigret és a borkereskedő
Ian St. James: A halál szigete
1987
Desmond Bagley: A kenyai kapcsolat
Simon Brett: Gyilkosság nyílt színen
Agatha Christie: Egy marék rozs (II.)
Agatha Christie: Halál a Níluson
Patricia Highsmith: Kétarcú január
Stanisław Lem : Kiberiáda
Horia Tecuceanu: D-237
Arkagyij Vajner - Georgij Vajner: A "Fekete macska" bandája
Tom Wittgen: A hamis Madonna
1988
Jaroslav Boček: Karpeta doktor esete 
Agatha Christie: Nyílt kártyákkal
Agatha Christie: Paddington 16.50 (II.)
Mignon G. Eberhart: A C-kabin vendége
Osso Eis - Egon Eis: Az utolsó londoni nő
Mark Hebden: Pel és a kopó
Eduard Hruckij: Leszámolás 
P. D. James: Szörnyűségek szép szigete
Gregory McDonald: Zárt körű gyilkosságok 
Rex Stout: A vörös doboz
Julian Symons: Lee Annácska nevén
Margaret Truman: Gyilkosság a Legfelsőbb Bíróságon
1989
Raymond Chandler: A gyöngy bajjal jár
Agatha Christie: Macska a galambok között
Gaston Leroux: A fekete ruhás hölgy illata
Gunnar Staalesen: Lány a hűtőszekrényben
Edgar Wallace: Fehér arc
Tom Wittgen: A Fekete Péter játék
1990
Ngaio Marsh: Fény kialszik!

Utolsó frissítés: 2015.01.13.

Link:
A Magvető kiadó Albatrosz krimisorozatának kötetei 
Ekultúra - Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül
Egy gondolkodó ember önportréja. Egy nagyformátumú, de kudarcos politikus önéletrajza. A magyar történelem egyik legvitatottabb személyiségének megkapó arcmása. Ez a Hit, illúziók nélkül, Károlyi Mihály 1956-ban megjelent emlékirata. A monumentális önarcképvázlatot negyedik kiadásban jelentette meg az Európa Könyvkiadó. Az Emlékezések sorozatba való beillesztése nemcsak azért fontos, mert modern, szép külsővel, méltó köntösben kerülhet az olvasó kezébe. A negyedik kiadás egyúttal a legelső teljes is: Magyarországon ugyanis még soha nem jelent meg az emlékirat csonkítatlan szöveggel, így most először olvasható pontosan annyi és az, amennyit és amit Károlyi meg kívánt osztani olvasóival, s meg akart őrizni a jövőnek.

Nagykárolyi gróf Károlyi Mihály (Ádám György Miklós) 1875. március 4-én született Budapesten, s 1955. március 19-én, két héttel nyolcvanadik születésnapja után halt meg a franciaországi Vence-ban, második emigrációjában. A két dátum között Károlyi rengeteg alakban lehet ismerős a történelemkönyvek lapjairól. Volt elképesztően gazdag arisztokratacsemete 45 ezer hold földbirtokkal és szánalomra méltó, nyúlszájjal és farkastorokkal operált, halálra készülő kamasz. Az életet egyre komolyabban vevő jogászhallgató, a szövetkezeti mozgalom ifjú támogatója és az országgyűlés üléséről botrányos erőszakkal eltávolított ellenzéki politikus. Az Astoriában létrejött ellenkormány, a Magyar Nemzeti Tanács feje, egy ország reménysége, az őszirózsás forradalom kulcsfigurája, földosztó és „vörös gróf”. Az Első Magyar Köztársaság (Magyar Népköztársaság) első miniszterelnöke és első köztársasági elnöke. A Vix jegyzék elutasítója és állítólagos áruló, aki a kommunisták szerint átadta nekik a hatalmat. Száműzött, mégis kitartó, világjáró békepolitikus és kallódó, vagyontalan emigráns. Viszonylag idős családapa és mellőzött politikus. Ismét hazatérve megint egy ország reménysége, jelkép, szimbólum – és párizsi magyar követ, akit Rákosi folyamatosan figyeltetett. Végül: csalódott, önkéntes emigrációba vonuló, bukott államférfi.

A Hit, illúziók nélkül erről szól: arról, hogyan jutott el a gróf a fóti nagybirtokról a világpolitikához, a „hosszúra nyúlt ifjúság” (Hajdu Tibor kifejezése) és a hagyományos negyvennyolcas politizálás korszakától a világforradalom és a népköztársaság gondolatáig, a szociáldemokratákkal és az általa szocialistának tartott kormánnyal való együttműködésig. A kötet Károlyi utolsó nagy munkája volt, melyet 1953-ban fejezett be, s először angolul jelent meg. Ehhez a szöveg fordítását és szerkesztését felesége, Károlyi Mihályné Andrássy Katinka és a család barátja, A. J. P. Taylor brit történész készítette. Károlyi az utolsó szövegállapotig figyelemmel kísérte a húzásokat és bővítéseket, így a mű teljes mértékben az ő szellemében nyerte el végső formáját, s most végre teljes alakjában olvasható magyarul. Színes, érdekes, olvasmányos önéletrajz, amely megmutatja felelősséggel, erős erkölcsi érzékkel  és az újító politikai gondolatok iránti szüntelen és állandó érdeklődéssel telt szerzőjének belső világát is. Egy érdekes embert ismerhetünk meg belőle, aki készen áll arra, hogy megítélje pályáját, amelyet hittel, de immár illúziók nélkül járt be.

Károlyi sok-sok arca közül manapság mindenki azt választja ki magának, amiben „hisz”: a nagy politikust vagy a jót akaró tévelygőt, mások bábját vagy a kényszerpályák emberét. Ideje volna megismerkedni azzal, milyennek látta ő magát végső számvetésekor: hogyan értékelte hosszú és változatos politikai pályáját, egyes lépéseit, elveit, tévedéseit, eredményeit. Erre kiváló a kötet, melyet névmutató, jegyzetek és fényképek kísérnek. Már csak egy reménység marad hátra: hogy egyszer napvilágot látnak Károlyi eredeti, magyar nyelvű, a jelen kötethez írt jegyzetei is, melyből a kész szövegből végül kihagyott, a magyar eseményekhez szorosan kötődő, de a nyugati olvasók számára annak idején érdektelennek ítélt részeket is megismerhetjük. Addig itt ez a mű, az Emlékezések sorozat egyik legjobb darabja. Várja nyitott szellemű olvasóit.

A cikk az Ekultúrán: Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül
Más Ekultúrás ajánlóim: Az Ekultúra és én