Sziluett - Tényleg korszerű történelmi életrajzok mindenkinek 2.
Még 2016-ot írtak, amikor felfigyeltem egy pompás, új történelmi életrajz-sorozatra, amelyet a pécsi Kronosz Kiadó jelentetett meg, már 2014 óta. Ez volt a Sziluett, amely meghatározása szerint korszerű történelmi életrajzokat szeretett volna az olvasók kezébe adni, s amelynek máig tizennégy kötete jelent meg. Miután készítettem egy raktárbejegyzést a sorozatról, önállló posztban írtam rövid kedvcsinálót minden addig megjelent (akkor hat) kötetről, majd igyekeztem tovább folytatni az ajánlókat évről évre. Mivel azonban mára a sorozat több, mint duplaennyi kötetet számlál, eljött az ideje felosztani a posztot két részre. Így a régi helyen, a Sziluett - Tényleg korszerű történelmi életrajzok mindenkinek 1. című posztban maradtak a huszadik századi biográfiák, a korábbi századok hőseiről szóló köteteket pedig átköltöztettem ide. Jó olvasást mindenkinek!

Laczlavik György: Kettős pecsét alatt - Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó (1483–1549)
2014
A szerző: az 1975-ös születésű történész a MNL Országos Levéltára főlevéltárosa, ez a második önálló kötete.
A főszereplő: Várday Pál az 1510-es évek elejétől a magyar királyi udvar tisztviselője, alkincstartó, majd kincstartó volt. Egyházi karrierje veszprémi püspökként indult (1520-1524), Mohács előtt egri püspök volt (1524-1526), majd haláláig esztergomi érsek. 1542-től haláláig az ország világi vezetői közül az egyik legfontosabb, királyi helytartó lett belőle. 1538-tól több ízben ajánlották bíborosnak is.
A terjedelem: 158 oldal.
Miért tetszik? Az élvezetes stílusú, s a puszta okleveles és hivatalos adatokból egy szinte tökéletesen folyamatos és "történetes" narratívát felépítő kötet véleményem szerint az egyik legjobb a sorozatban. Bemutat egy méltatlanul (leginkább az egyháztörténeti csatározások, majd a "kurucos-szabadságharcos" koraújkor-felfogás miatt) elfelejtett történelmi hőst a 16. századból, akinek a makacssága, tehetséges politizálása és kitartása nélkül a Mohács utáni Magyarország talán nem is tudott volna talpra állni. Kifejezetten izgalmas könyv egy teljességgel félreismert emberről.

Péterfi Bence: Egy székely két élete - Kövendi Székely Jakab pályafutása
2014
A szerző: az 1985-ös születésű történész az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatója, ez az első önálló kötete.
A főszereplő: Kövendi Székely Jakabról (1445k.-1504) - véleményem szerint - csak azok hallhattak eddig, akik kifejezetten a Mátyás kori nemesi családok felemelkedésével és bukásával, Corvin János életével vagy Mátyás külföldi hódításaival foglalkoztak. A vitatott származású székely nemes, aki talán olvasni, írni sem tudott, stájer főnemesként, birodalmi politikusként hunyt el. Félelmetes karriert futott be, s nehéz rájönni, hogy is lehetett képes erre.
A terjedelem: 168 oldal.
Miért tetszik? Teljességgel unikális történelmi életrajz, hiszen miközben látszólag unásig ismerjük Mátyás király életét és korát, beleolvasva Kövendi Székely Jakab történetébe, azonnal kiderül, mi mindent nem is szokás tudni belőle. Vajon mennyit olvashat egy érdeklődő történelemrajongó Mátyás stájer ügyeiről? Corvin János próbálkozásairól, amelyekkel meg akarta szerezni apja trónját? A pártváltó, egykor Mátyást támogató urakról? A kötet egy megismerésre méltó ember bemutatása.

Kasza Péter: Egy korszakváltás szemtanúja - Brodarics István pályaképe
2015
A szerző: az 1974-es születésű történész a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa, ez a harmadik önálló kötete.
A főszereplő: Brodarics István (1480-1539) magyar humanista elsősorban két dologról híres: reneszánsz leveleiről és a Zsigmond lengyel király számára elkészített leírásáról, amelyben összefoglalta a mohácsi csata történetét. Emellett élete során volt pécsi prépost, szentszéki követ és lengyel követ, váci püspök és pécsi püspök, majd elévülhetetlen érdemeket szerzett I. Ferdinánd és (Szapolyai) János Zsigmond kiegyezése, az 1538-as váradi béke megkötésének előkészítésében.
A terjedelem: 270 oldal.
Miért tetszik? A Mohács utáni időszak egyik legfontosabb politikusáról szóló könyv tartalmazza a humanista régi és frissen előkerült műveinek elemzését, ám elképesztően izgalmas történelmi nyomozás is, amely alapvető új eredményeket tartalmaz: mint Brodarics valódi születési éve, tanulmányainak valódi ideje és helyszíne, Szapolyait támogató politikájának helyes értelmezése, s annak bemutatása, miért fordult a váradi béke ellen röviddel azután, hogy mindent megtett megköttetéséért.

Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken - Zrínyi Miklós (1508–1566)
2016
A szerző: az 1978-as születésű történész a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola habilitált főiskolai tanára, a Pécsi Egyháztörténeti Intézet tudományos munkatársa, ez a negyedik önálló kötete.
A főszereplő: Ahogyan az várható volt, a korábban már beharangozott Zrínyi-életrajz a szigetvári ostrom 450. évfordulójára jelent meg. Belőle megismerhető a 16. századi Magyarország egyik jellegzetes politikusa, katonája és nemese, a "végvidéki" kötődésű Zrínyi Miklós, a "Monarchia arisztokratája", aki nemcsak Szigetvár hős védője volt, magyar és horvát, sőt, összbirodalmi hős, s már halála után is legendás alak, de egyúttal családja vagyonát, rangját és birodalmi súlyát foggal-körömmel védelmező, trükkel és árulással is kiharcoló, folyamatosan politizáló és pártot választó kora újkori nagyúr is.
A terjedelem: 280 oldal.
Miért tetszik? Megrémített, hogy a fülszöveg azt írta a kötetről: "egyszerre történelmi regény és tudományos életrajz". Ne tessék máskor ilyet tenni: a két műfaj kizárja egymást! Az viszont igaz, hogy ez egy nagyon olvasmányos életrajz s egy tudományos munka is egyben. Mégpedig jó.

Véber János: Két korszak határán - Váradi Péter humanista főpap, kalocsai érsek pályaképe
2016
A szerző: az 1978-as születésű történész az MTA Titkársága Kutatóintézeti Főosztályának szakreferense, a Semmelweis Egyetem óraadója, ez az első önálló kötete.
A főszereplő: Kövendi Székely Jakab, Várday Pál és Brodarics István után ismét egy olyan történelmi személy mutatkozott be a sorozatban, akiről szinte semmit sem lehetett korábban olvasni, ám akinek az életrajza nélkül nem lehet megismerni sem Mátyás korát, sem a Jagelló-kort. Váradi Péter (1450k-1500) Vitéz János neveltjéből lett Mátyás humanista főpapja, esztergomi kanonok, királyi titkár, prépost, apát, pecsétőr, 1479-től titkos kancellár, 1480-tól kalocsai érsek. 1484-ben azonban Mátyás bebörtönözte, s csak a király halála után szabadult. Élete utolsó évtizedében nemcsak politizált, de egy leveleskönyvet is összeállított, amely elsőrangú forrás a kor megismerésére.
A terjedelem: 164 oldal.
Miért tetszik? Parádés kötet, amely száraz adatokból egy valódi életet ír meg, sok-sok adathelyesbítéssel, önálló kutatással és új tényekkel. Remélhetőleg a sorozat valamennyi későbbi kötete is ilyen jó lesz.

Oborni Teréz: Az ördöngös Barát - Fráter György (1482-1551)
2017
A szerző: az 1960-as születésű történész az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Kora Újkor Témacsoport vezetője, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék habilitált docense. Számos tudományos szakkönyv és népszerűsítő munka szerzője.
A főszereplő: Fráter György a kora újkori magyar történelem egyik legizgalmasabb főszereplője. Vitatott személyiség, akinek a jobb megismeréséhez az sem járul hozzá, hogy az általános iskolában mindenki találkozik Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének köszönhetően egy rendkívüli módon leegyszerűsített, enyhén démonizált megelevenítésével.
A terjedelem: 358 oldal.
Miért tetszik? Nagyon jó, hogy végre született Fráter Györgyről egy részletes és alapos tudományos életrajz. Olyan, amely a szakmának szól, de egyúttal az érdeklődő olvasók is bizalommal kézbe vehetik, s nem csalódnak. Barta Gábor Vajon kié az ország? című könyvén kívül tulajdonképpen nem is létezett olyan kötet, amely csak és kizárólag Fráter Györggyel foglalkozna magyar nyelven: eddig. Ez az életrajz rendkívül adatolt és alapos szintézis (mintegy ötszáz végjegyzettel, negyedszáz oldalnyi szakirodalom- és forrásjegyzékkel), de mégis egy regény érdekességével bíró olvasmány.

Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis - Bádeni Lajos (1655-1707)
2019
A szerző: az 1978-as születésű történész Győr Megyei Jogú Város Városi Levéltárának főlevéltárosa, ez a harmadik önálló kötete.
A főszereplő: Bádeni Lajos (1655-1707) a legteljesebb mértékig elfelejtett alakja a magyar, sőt, tulajdonképpen az osztrák történelemnek is. Lajos Vilmos baden-badeni őrgróf életében hihetetlen népszerűségnek örvendett, s valóságos celebritás volt, akinek mindenki jól ismerte még szívesen hordott vörös zubbonyát is. A törökellenes küzdelmekben kiérdemelte "a Birodalom pajzsa", a "Vörös Király" és a Törökverő Lajos (Türkenlouis) ragadvány-neveket, s ott emlegették Savoyai Jenő vagy Lotharingiai Károly mellett, sőt, előtt.
A terjedelem: 268 oldal.
Miért tetszik? Mivel a címszereplő szinte ismeretlen ma már minden olvasó előtt, betekintést nyerhetünk ősei és családja önmagában is bonyolult és kifejezetten izgalmas történetébe, tettei bemutatása közben egészen új fényben, friss hangsúlyokkal tanulmányozhatjuk az 1683-1692 közötti magyarországi törökellenes háborúk történetét, majd a könyv a középkorú őrgróf politikai játszmáival zárul, amelyek segítségével megpróbálta megszerezni a választófejedelmi címet és a lengyel koronát. Mindezt történészi alapossággal, de egy regény izgalmával megírva...

Oross András:
EUrópa GÉNiusza - Savoyai Eugén élete és kora (1663–1736)
2019
A szerző: az 1979-es születésű történész a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltségének levéltárosa, ez a harmadik önálló kötete.
A főszereplő: Savoyai Eugén (1663-1736) a francia nemesi családból származó herceg (Prinz Eugen), aki mégis Ausztria szolgálatában szerzett a kor Európa-centrikus szemszögéből igazi világhírnevet, alig-alig ismert alakja a magyar történelemnek. Sokan talán nem is úgy gondolnak rá, mint magyar történelmi hősre. Lotharingiai Károly mellett ugyan néha szóba kerül a Buda visszafoglalásáról szóló szövegekben, de a legtöbben valószínűleg két-három életrajzi állítást sem tudnának róla megfogalmazni. Pedig szobra ma is ott áll a Budavári Palota és a bécsi Hofburg előtt is...
A terjedelem: 224 oldal.
Miért tetszik? A rendkívül eredeti látásmódú, szójátékos címéhez méltóan humoros, könnyedén lebilincselő és velejéig szakszerű életrajz egyik legkedvesebb történelmi könyvemmé vált. Pedig korábban nem gondoltam, hogy ennyire érdekelni fog hőse, az egyszerre magyar, francia, osztrák, birodalmi és európai hadvezér és politikus. Az izgalmas kötet minden témát felölel a Savoyai Jenő-szobrok történetétől a herceg vélt homoszexualitásának kérdésén át egészen műpártolásáig és hazánkhoz fűződő viszonyáig.
0 Responses