2017. május 20., szombat
A pécsi Kronosz Kiadó újabb vállalkozása az Árkádia Kiskönyvtár, amelynek 2017-ben jelent meg az első kötete. Alcíme alapján "a történelem és irodalom megújításáért" született, s célja, hogy az Árkádia online folyóirat (és szakmódszertani portál) anyagait juttassa el még több olvasóhoz, ezúttal tematikus és nyomtatható formában, s szinte jelképes áron. Úgy gondolom nagy szükség van effélére, hiszen van, aki még mindig kevésbé "bízik" egy online forrásban - legyen bár az a Pécsi Tudományegyetemhez kapcsolható -, mint egy nyomtatott könyvben. Nem is beszélve arról, hogy - írjanak akármennyit a digitális pedagógiai fejlesztésekről és induljon akárhány digitális iskola és mintaiskola program - a pénz és az internet-elérhetőség hiánya miatt egyelőre számos oktatási intézményben életszerűbb az a szituáció, hogy a kiegészítő anyag nem (mindig) tud online formában bekerülni egy órára. Így azután a kis, tudományos ismeretterjesztő kötet diáknak, tanárnak, érettségire készülőnek, pályakezdőnek egyaránt segíthet, de az olyanok érdeklődésére is számot tarthat, akik egyszerűen rövid, okos, modern szemléletű összefoglalást akarnak egy-egy témáról. Ebben a bejegyzésben a Történelem alsorozat köteteit követem nyomon.
Eszmetörténet
2017
Szerkesztette: Dévényi Anna, Gőzsy Zoltán.
Szerzők: Hahner Péter, Majoros István, Bebesi György, Bánkuti Gábor, Vitáry Zsolt.
Kiváló összefoglalás, amelyben különösen a konzervativizmus és a marxizmus legfontosabb gondolatait bemutató, s hatását értékelő tanulmányok voltak a legizgalmasabbak: úgy gondolom, hogy annak, aki most találkozik a témával, egyenesen revelációval érhet fel okos objektivitásuk. Szintén élvezetesre sikerült a fasizmus, nácizmus és más totalitárius szélsőjobboldali eszmék közös és eltérő vonásait összefoglaló írás és a keresztényszocializmus bő forrásanyaggal ellátott elemzése. A szakirodalmi alapozás szükséges és bőséges (a liberalizmus esetében például tíztételes), viszont a tankönyvkritiká(ka)t érdemes lenne átszerkeszteni vagy elhagyni: a jelen műben elemzett kötet például 2012 óta nincs már jelen az oktatásban.
Magyarország a 20. században
2019
Szerkesztette: Bánkuti Gábor, Dévényi Anna, Gőzsy Zoltán.
Szerzők: Vonyó József, Dévényi Anna, Gyarmati György, Ö. Kovács József, Slachta Krisztina.
A sorozat második kötete legalább olyan hasznos és hiánypótló, mint az első: bár kifejezetten Magyarországra koncentrál. Két tanulmány foglalkozik benne a Horthy-korszakkal, egy-egy a Rákosi- és a Kádár-korszakkal, egy pedig a teljes szocialista időszakot veszi szemügyre a paraszti társadalom szempontjából. Egyes fejezetek a társadalommal, míg mások a gazdasággal vagy a politikatörténettel foglalkoznak, így a kép teljesnek nem mondható. Viszont azok a témakörök, amelyeket érintenek a szerzők (Trianon gazdasági következményei, magyar külpolitika a második világháború alatt, mi is az a Rákosi-korszak? stb.) alapos, mindenre kiterjedő feldolgozást kaptak, így az őket olvasó tanár, tanuló vagy érdeklődő igényeit egyaránt kielégítik.
Az abszolutizmus kora
2019
Szerkesztette: Dévényi Anna, Forgó András, Gőzsy Zoltán.
Szerzők: Sashalmi Endre, Pálffy Margit, Hahner Péter, Forgó András, Varga Szabolcs, Katus László.
Általam nagyon várt kötet született meg nyomtatott formában: míg pályafutásom elején még annak lehetett örülni, hogy az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus pozitív előjellel, és egyáltalán, bekerült a tankönyvekbe, azóta szinte semmilyen szemléleti, pontosító változás nem szivárgott le a közoktatásba a témával kapcsolatban. A könyv tanulmányai újra meghatározzák és sokoldalúan bemutatják az abszolutizmus fogalmát, változatait és európai megvalósulásának hogyanjait és mikéntjeit, kiemelten foglalkozva Anglia, Franciaország és a Német-római Császárság történetével. Egy dolgot sajnáltam: hogy a tanulmányok időkerete eltérő volt: szívesen olvastam volna minden téren átfogó bemutatást a 16-18. századról.
Ókor
2020
Szerkesztette: Bélyácz Katalin, Dévényi Anna, Gőzsy Zoltán.
Szerzők: Nagy Árpád, Lindner Gyula, Csabai Zoltán, Földi Zsombor J., Vér Ádám, Vilmos László, Grüll Tibor, Gárdonyi Máté.
Ez a kis könyv igencsak hatalmas témát igyekszik felölelni: így a sorozat második kötetéhez hasonlóan a benne bemutatott kép természetesen nem nevezhető teljesnek. Mégis abszolút hiánypótló az összeállítás, amely ezúttal jóval vastagabb a megszokottnál, több szerzővel és több tanulmánnyal. Legyen szó az athéni demokráciáról, Hammurápi törvénykönyvéről, a kereszténység kezdeteiről, a principátusról vagy az asszírokról, mindegyik írás élményszerű és alapos betekintést nyújt a tudomány frissebb eredményeibe. Meglehetősen ijesztő, hogy tanulságuk: ezekről az alapvető ókori témákról gyakorlatilag kivétel nélkül elavult és téves, korrekcióra szoruló információk szerepelnek a tankönyvekben és az érettségin...
A Magyar Királyság a kora újkorban
2020
Szerkesztette: Gőzsy Zoltán, Varga Szabolcs
Szerzők: Pálffy Géza, Oborni Teréz, Sudár Balázs, Varga Szabolcs, Tózsa-Rigó Attila, Kenyeres István, Végh Ferenc.
A kötet tanulmányai még az Eszmetörténet írásainál is tervszerűbben kerültek egymás mellé: végigolvasva őket teljes képet kaphatunk a témáról. A Habsburg-magyar kapcsolatok új szemléletű ismertetését az Erdélyi Fejedelemség, a Hódoltság, Horvátország és Szlavónia 16-17. századi történetének bemutatása, a korabeli gazdaság, hadügy és államigazgatás elemzése, végül a végvárrendszer(ek) jellemzőinek pontos és unikális számbavétele követi. A szakirodalom eredményei sok esetben köszönőviszonyban sincsenek a közvélekedéssel, a tankönyvek állításaival és a történelemérettségi anyagával. Az utóbbi pedig baj, mert hiába tanít valaki a szakirodalom alapján, ha az emelt szintű érettségin az avult szemlélet az elfogadandó.
2017
Szerkesztette: Dévényi Anna, Gőzsy Zoltán.
Szerzők: Hahner Péter, Majoros István, Bebesi György, Bánkuti Gábor, Vitáry Zsolt.
Kiváló összefoglalás, amelyben különösen a konzervativizmus és a marxizmus legfontosabb gondolatait bemutató, s hatását értékelő tanulmányok voltak a legizgalmasabbak: úgy gondolom, hogy annak, aki most találkozik a témával, egyenesen revelációval érhet fel okos objektivitásuk. Szintén élvezetesre sikerült a fasizmus, nácizmus és más totalitárius szélsőjobboldali eszmék közös és eltérő vonásait összefoglaló írás és a keresztényszocializmus bő forrásanyaggal ellátott elemzése. A szakirodalmi alapozás szükséges és bőséges (a liberalizmus esetében például tíztételes), viszont a tankönyvkritiká(ka)t érdemes lenne átszerkeszteni vagy elhagyni: a jelen műben elemzett kötet például 2012 óta nincs már jelen az oktatásban.
2019
Szerkesztette: Bánkuti Gábor, Dévényi Anna, Gőzsy Zoltán.
Szerzők: Vonyó József, Dévényi Anna, Gyarmati György, Ö. Kovács József, Slachta Krisztina.
A sorozat második kötete legalább olyan hasznos és hiánypótló, mint az első: bár kifejezetten Magyarországra koncentrál. Két tanulmány foglalkozik benne a Horthy-korszakkal, egy-egy a Rákosi- és a Kádár-korszakkal, egy pedig a teljes szocialista időszakot veszi szemügyre a paraszti társadalom szempontjából. Egyes fejezetek a társadalommal, míg mások a gazdasággal vagy a politikatörténettel foglalkoznak, így a kép teljesnek nem mondható. Viszont azok a témakörök, amelyeket érintenek a szerzők (Trianon gazdasági következményei, magyar külpolitika a második világháború alatt, mi is az a Rákosi-korszak? stb.) alapos, mindenre kiterjedő feldolgozást kaptak, így az őket olvasó tanár, tanuló vagy érdeklődő igényeit egyaránt kielégítik.
2019
Szerkesztette: Dévényi Anna, Forgó András, Gőzsy Zoltán.
Szerzők: Sashalmi Endre, Pálffy Margit, Hahner Péter, Forgó András, Varga Szabolcs, Katus László.
Általam nagyon várt kötet született meg nyomtatott formában: míg pályafutásom elején még annak lehetett örülni, hogy az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus pozitív előjellel, és egyáltalán, bekerült a tankönyvekbe, azóta szinte semmilyen szemléleti, pontosító változás nem szivárgott le a közoktatásba a témával kapcsolatban. A könyv tanulmányai újra meghatározzák és sokoldalúan bemutatják az abszolutizmus fogalmát, változatait és európai megvalósulásának hogyanjait és mikéntjeit, kiemelten foglalkozva Anglia, Franciaország és a Német-római Császárság történetével. Egy dolgot sajnáltam: hogy a tanulmányok időkerete eltérő volt: szívesen olvastam volna minden téren átfogó bemutatást a 16-18. századról.
2020
Szerkesztette: Bélyácz Katalin, Dévényi Anna, Gőzsy Zoltán.
Szerzők: Nagy Árpád, Lindner Gyula, Csabai Zoltán, Földi Zsombor J., Vér Ádám, Vilmos László, Grüll Tibor, Gárdonyi Máté.
Ez a kis könyv igencsak hatalmas témát igyekszik felölelni: így a sorozat második kötetéhez hasonlóan a benne bemutatott kép természetesen nem nevezhető teljesnek. Mégis abszolút hiánypótló az összeállítás, amely ezúttal jóval vastagabb a megszokottnál, több szerzővel és több tanulmánnyal. Legyen szó az athéni demokráciáról, Hammurápi törvénykönyvéről, a kereszténység kezdeteiről, a principátusról vagy az asszírokról, mindegyik írás élményszerű és alapos betekintést nyújt a tudomány frissebb eredményeibe. Meglehetősen ijesztő, hogy tanulságuk: ezekről az alapvető ókori témákról gyakorlatilag kivétel nélkül elavult és téves, korrekcióra szoruló információk szerepelnek a tankönyvekben és az érettségin...
2020
Szerkesztette: Gőzsy Zoltán, Varga Szabolcs
Szerzők: Pálffy Géza, Oborni Teréz, Sudár Balázs, Varga Szabolcs, Tózsa-Rigó Attila, Kenyeres István, Végh Ferenc.
A kötet tanulmányai még az Eszmetörténet írásainál is tervszerűbben kerültek egymás mellé: végigolvasva őket teljes képet kaphatunk a témáról. A Habsburg-magyar kapcsolatok új szemléletű ismertetését az Erdélyi Fejedelemség, a Hódoltság, Horvátország és Szlavónia 16-17. századi történetének bemutatása, a korabeli gazdaság, hadügy és államigazgatás elemzése, végül a végvárrendszer(ek) jellemzőinek pontos és unikális számbavétele követi. A szakirodalom eredményei sok esetben köszönőviszonyban sincsenek a közvélekedéssel, a tankönyvek állításaival és a történelemérettségi anyagával. Az utóbbi pedig baj, mert hiába tanít valaki a szakirodalom alapján, ha az emelt szintű érettségin az avult szemlélet az elfogadandó.
